Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-428

428. országos ülés 1895. február 11-en, hétfőn. 427 szerint,csupán törvényhozási felhatalmazások alap­ján adathatnak ki (Úgy van balfelől.) és bírhat­nak liatálylyal. Nem akarnék esetleg abba a helyzetbe jutni, hogy a mint a lapokból olvas­tuk, ezen képviselőház munka hiányában haza fog küldetni, esetleg azon szünet alatt, azután esetleg egy, a törvényhozás egyíilt nem létével meg­indokolt szükségrendelet hozassék ebben a kér­désben. (Igás! Ügy van! balfelöl.) T. képviselőház! Még csak egy kérdést va­gyok bátor az igen tisztelt igazságügyminiszter úrhoz intézni és ez szintén az alkotmányjog szempontjából, a bírói függetlenség szempontjá­ból fontos. A lapokból olvastuk, (Halljuk!) hogy Perczel Dezső igen tisztelt belügyminiszter úrnak párbajügye a törvényszék előtt végtárgyalásra lett kitűzve, és az igen tisztelt igazságügy mi­niszter úr ezen iratokat felkérette és ezen mi­niszteri intézkedés folytán a végtárgyalást el­napolták. Az ellen, hogy az igen tisztelt igazságügy­miniszter úr a koronának esetleg a pertörlési jog vagy egy jogerős Ítélettel szemben a meg­kegyelmezési jog gyakorlását hozza javaslatba, a, magam részéről kifogást nem teszek, nem te­hetek, mert ez mindenesetre az igazságügyi kor­mánynak a hatáskörébe tartozik, egy ilyen diszkreczionális jogát bolygatni, a míg az ellen alapos és jogos kifogás nem tehető, felfogásom szerint nem lehet, De a lapokban nem állott, liogy az igen t. igazságiigyminiszter úr mi czélból kérette föl ezen iratokat, és csupán ezért bátor vagyok kérdést intézni hozzá, méltóztassék nyilatkozni, hogy igaz-e az, hogy az igazságügyi kormány ezen ügynek a végtárgyalása előtt az iratokat felkérette, méltóztassék nyilatkozni, és esetleg a közvéleményt megnyugtatni, hogy milyen czél­ból történt ez. (Helyeslés a baloldalon.) És egyebekben a költségvetést, mint már jeleztem, nem fogadom el, nem fogadom el da­czára annak, hogy az igen t. előadó úr ellen­tétet lát azon magatartásunkban, hogy a kul­turális budgetet elfogadtuk, az igazságügyit meg­nem, mert ezen ellentét csak látszólagos, látszó­lagos azért, mert ;;z igazságügyi kormányzatban mindenesetre hatalmi szempontok kidomboro­dását is látjuk, keressük, és egyáltalában az, hogy valamely tárcza költségvetése el vagy el ne fogadtassák, az ellenzék komoly megfonto­lásának egy olyan eredménye, a melynek jogo­sult, vagy nem jogosiílt voltát mindig az az ellen­zék bírálja el, a mely arra a megállapodásra, jutott. A költségvetést nem fogadom el, hatá­rozati javaslatomat pedig elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kivan szólani! Erdély Sándor igazságiigyminiszter: T. ház! (Halljvik! Halljuk!) T. képviselőtársain kérdésére kijelentem, hogy igenis abból a czél­ból kérettem fel az iratokat, és pedig felkéret­tem azokat oly időben, mikor még az ügynek a tárgyalása ez által akadályozva nem lett volna, mert azt iratok szerint is április nem tudom hányadikára volt kitűzve a tárgyalás, és azok az iratok most már a törvényszéknél vannak. Ezt voltam bátor röviden kijelenteni. Elnök: A benyújtott határozati javaslatok a tárgyalás alatt levő igazságyi költségvetés első tételét nem érintvén, ezen első tételt azok­tól függetlenül bocsátom a t. ház elhatározása alá. Az első kérdés tehát az, vájjon a t. ház, az igazságyminiszterium 1895-iki költségvetésé­nek első tételét: Közigazgatás, személyi járan­dóságok 2 í9.429 frt, elfogadja-e, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, kik ezt a tételt elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége el­fogadja a tételt. T. ház! Következnek a határozati javaslatok, és pedig a benyújtás sorrendje szerint először a dr. Kemény Pál képviselő úr és társai részéről beadott határozati javaslat. Méltóztassék azt meghallgatni. Bartók Lajos jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott határozati javaslatot elfogadni: igen, vagy nem ? (Felkiáltások: Igen !Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el a határozati javaslatot, az tehát el van utasítva. Következik Issekutz Győző képviselő úr és társainak határozati javaslata. Fel fog olvastatni. Bartók Lajos jegyző (olvassa a határo­zati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott határozati javaslatot elfogadni: igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem') Ké­rem azokat a képviselő urakat, a kik azt elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el a határozati javaslatot, az tehát el van utasítva. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 72.106 frt, Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A mi parlamentünkben elfogadott gyakorlat szerint a központi igazgatás tételei azok, a melyeknél az igazságszolgáltatásnak általános nagy érdekei szoktak megvitattatni. Másrészt a parlamentnek alkalom nyújtatik arra, hogy az egyes miniszterekkel szemben saját bizalmi álláspontját így vagy amúgy indokolja. (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! 54*

Next

/
Thumbnails
Contents