Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-425

356 42S. országos ülés 1895. február 7-én, csütörtökön. az imént a t. miniszter úr és köztem lefolyt. A t. miniszter úr engem nagy tévedésekkel vádolt. Ez volt a miniszter urnak véleménye. Hogy azonban igaza volt-e vagy sem, az nagy kérdés. E tekintetben, gondolom, az igazság legalább is eldöntve nincsen. Sőt ha én hivatkozni akarnék felmerült esetekre, melyek által konstatálhatnám azt, hogy ily alkalmakkor a tévedés nem az én részemen, hanem a t. miniszter úr részén van, akkor vissza kellene mennem a véderő-vitának azon mozzanataira, a melyekben a többi közt a miniszter úrnak a ház elé terjesztett írásbeli jelentésében az konstatáltatik, hogy a véderőiörvény nem fog 400.000 frtnál többe kerülni; és ezzel szemben a póttartalékra és egyéb kiadásokra hivatkozva, ma már konstatálhatom, hogy milliókba került. Egyébiránt nem ezzel a kérdéssel akarok foglalkozni. Hanem azt a kérdést vagyok bátor a miniszter úrhoz intézni, hogy vájjon a honvédséghez évenkint fölös számúak soroztattak-e be, vagy nem, a lefolyt, különösen pedig azon években, a melyekben ezen hátralékok támadtak? B. Pejérváry Géza honvédelmi miniszter: Igen! Horánszky Nándor: Ha igen, akkor a kérdés úgy áll, hogy fölös számmal oda sorozni addig, mig az újonczjntalékban hiány van, nem lehet. A fölös szám csak ott kezdődik, ha az ujonczjutalék fedezve van. A különbség azután abban áll, hogy mig a fölös számúak csak a póttartalékban szolgálnak, csak a póttartalék kiképzésében részesülnek . . . (Ellenmondások jdbbfelöl.) Bocsánatot kérek, a törvény értelmében a fölös számúak a póttartalékhoz tartoznak. (Igaz! Úgy van! a balés Szélső baloldalon.) B. Fejórváry Géza honvédelmi miniszter: Itt a törvényben arról van szó, hogy a hiányt hogyan lehet fedezni. (Halljuk! Halljuk/) Béke idejében azon besorozottak, a kik fölös számúak, és az újonczjutalékba beleesnek, a honvédség póttartalékába helyezendők át. Ennyit mond a törvény. Ellenben — mondja tovább — az említett jutalékban netalán mutatkozó hiányok fedezésére szolgálnak a feles számúak is. (Zaj balfelöl.) Horánszky Nándor: Nem ez a kérdés, t. miniszter úr. A kérdés az, hogy a fölös számúak a póttartalékhoz tartoznak-e: igen, vagy nem? Erre nézve a törvénynek más rendelkezését fogom felolvasni, mely — azt gondolom — evidensebb és pregnánsabb. A törvény 14. §-ának 4-ik alineája a következőleg szól: (Olvassa) »A közös hadsereg és a honvédség újonczjutalékának teljes fedezése után fenmaradó újonczok, mint fölös számban besorozottak a póttartalékba osztandók.« Ebből következtetem azt, hogy addig fölös számba nem jöhetnek az újonczok, mig a kontingens fedezve nincsen. Ha pedig így áll a dolog, s a megelőző években, a melyekről a tartalék datálódik, fölös számmal vannak, pedig ezen évekre újonczok igényeltetnek, ez szabad gazdálkodás, s azért e szót nem rosszul használtam. (Igaz! Igaz ! a baloldalon.) De felszólalásomnak tulajdonképen más a ezélja. A miniszter úr lehet, hogy a kimutatásokat közölte a véderő-bizottság tagjaival, bárha többen azt mondják, hogy sem meg nem kapták, sem nem látták. T. ház! Az összegeket nem a véderő-bizottság szavazza meg, hanem a képviselőház. És ha ez elmulasztja azt a kötelességét, hogy akkor, mikor egy fontos törvényt szavaz meg, a melyben nem csak véradó, hanem tekintélyes pénzadó is igényeltetik és adatik meg, és megszavazza a nélkül, hogy annak alapja tényleg meg volna és fenforogna — a mi csak kimutatások révén volna lehetséges — hát azt én komoly eljárásnak soha nem fogom tartani. (Helyeslés balfelöl.} És hogy ez legalább jövőre ne történjék, bátor vagyok a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani: (Olvassa.) » Út asíttatik a honvédelmi miniszter, hogy az újonczmegajáulásra vonatkozó törvényjavaslat benyújtása alkalmával évenkint terjeszsze elő a megelőző év sorozási eredményét is, a megtörtént leszámolás szerint«. Méltóztassék a t. ház a jövőre legalább saját komolyságának megóvása érdekében ezen határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Papp Elek jegyző: (olvassa a határozati javaslatot) B. Pejérváry Géza honvédelmi mi niszter: T. ház! Én a magam részéről, bármennyire szeretném, már tisztán udvariasságból is, elfogadni ezen határozati javaslatot, még sem vagyok azon helyzetben, hogy annak elfogadását kérhetném, és pedig azért nem, mert ha utána méltóztatik nézni, mintegy hét év előtt Ivánka Imre képviselő űr felszólalása alapján majdnem szórói-szóra ilyen határozati javaslat merült itt fel, a melyet én elfogadtam, és a melynek alapján, mint bátor voltam felemlíteni, ezen kimutatást, az újonezozási eredményeket és a leszámolási végleges számbavételi eredményeket a véderő-bizottságnak bemutattam. Hát engedelmet kérek, vagy vau a képviselőház akkori határozatának értéke, hogy a kimutatásokat a véderő-bizottságnak bemutassam, és akkor ez a határozati javaslat felesleges, vagy pedig nincsen értéke, a mit föl sem akarok tenni.