Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.
Ülésnapok - 1892-e
28 II—IV. együttes országos ülés 1! viselők! Hat év múlva 900 éve lesz, hogy szent koronánk első királyunk fejére tétetett. Nagy idő ez még egy nemzet életében is. Sok viszontagság, balsors érte az alatt nemzetünket, sok veszedelem fenyegette szent ereklyénket, többször került idegen vagy törvénytelen kézbe, a megsemmisülés veszélyében is forgott koronánk, de mindig szerenesésen megkerült. Hogy az ily veszedelmek lehetőleg elkerűltessenek, már századokkal ezelőtt hozott törvények rendelték el a korona őrzésének manap is érvényes módját. Kegyelettel és híven kell őriznünk most és ezentúl is ezen kincsünket. A máig fenmaradt legrégibb koronák között egy sincs egész Európában, mely akár történeti, akár művészi becs tekintetében értékesebb volna, mint a magyar szent korona, és ez az egyedüli, mely kilencz század óta folytonos használatban és érvényben van. De nekünk nem csupán egy ősrégi, művészi kéz által alakított drágaköves aranydarab az, melyhez kegyeletes emlékek fűződnek, előttünk egy nemzeti kincs, mely Szent István királyunk kora ótít, jelképe az alkotmányos királyságnak, az abból kifolyó hatalomnak, jelképe alkotmányos szabadságunknak és a magyar birodalom területe összetartozandóságának. (Tetszés.) Ezen nagyjelentőségű nemzeti kincsnek őrzése, gondozása lesz ezentúl az én feladatom is, miután ő császári és apostoli királyi Felségének kegyelmes kijelölése alapján szerenesés voltam az országgyűlés mindkét törvényhozó háza többségének bizalmát megnyerni a nemrég tartott együttes ülésben. A választás ő Felsége által legkegyelmesebben megerősíttetvén, az esküt épen most tettem le ő Felsége kezébe, hogy a reám ruházott méltósággal járó kötelességeket híven és legjobb tehetségem szerint fogom teljesíteni. 95, január 20-án, Yasárnap. A fogadalmat ismételni nem lévén szükséges, ennélfogva csak arra szorítkozom még, hogy a mélyen tisztelt országgyűlés mindkét házának hálás köszönetemet fejezzem ki azon kitűntető bizalomért, mely által ezen díszes mél| tóságot reám ruházni méltóztatott. (Elénk éljenzés.) Fogadják forró köszönetemet. (Zajos éljenzés.) Gr. Andrássy Tivadar képviselőházi alelnök: Egyéb tárgya az ülésnek nem lévén, kérem az ülés ezen részéről fölvett jegyzőkönyvet felolvasni. B. Rudnyánszky József főrendiházi jegyző (olvassa a jegyzőké" yvet) : »Az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők az 1895. évi január hó 20-án tartott IV. együttes ülésének jegyzőkönyve. Együttes elnökök: Szlávy József koronaőr, a főrendiház elnöke; gróf Andrássy Tivadar képviselő, a képviselőház alelnöke. Együttes jegyzők: báró Rudnyánszky József főrendi tag, a főrendiház jegyzője; Molnár Antal képviselő, a képviselőház jegyzője. Az ülés egyik elnöke, Szlávy József koronaőr az ülést megnyitván, a mai napon ő császári és apostoli királyi Feltíége legkegyelmesebb színe előtt lefolyt III. együttes ülésről b. Rudnyánszky József főrendiházi jegyző által felvett jegyzőkönyv felolvastatott és hitelesíttetett. A megválasztott koronaőr szót kíván, megválasztásáért, valamint az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők részéről személye iránt nyilvánított bizalomért köszönetét fejezte ki. Az ülés jegyzőkönyve felolvastatott s meghitelesíttetvén, az együttes ülés eloszlott.-? i Gr. Andrássy Tivadar képviselőházi alelnök: A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Ezzel az ülést eloszlatom. (Az együttes ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor.)
