Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-390
390. országos ülés 1894. november 28-án, szerdán. ,' den irányban érvényesülhessen azokkal az érdekekkel szemben, a melyek a közös vámterület keretében és az Ausztriával való közös közgazdasági viszonyainknál fogva a magyar érdekek elnyomására nézve egyáltalán fenállanak. Mi tehát, t. ház, mint az önálló magyar közgazdasági és kereskedelmi politika hívei, már ezen elvi álláspontból kifolyólag teljesen perhorreszkáljuk a törvényjavaslatot, a mely lehetetlenné teszi még a törvényben a kormány részére biztosított, elismerem, nagy mértékű befolyás mellett is, Magyarország közgazdasági érdekeinek oly arányú érvényesülését, a mint azt a mi pártunk az ország közgazdasági fejlődése, előhaladása és felvirágzása érdekében feltétlenül szükségesnek ég kívánatosnak tartja. De pénzügyileg is feltétlenül károsnak tartjuk az országra nézve e törvényjavaslat elfogadását, mert, t. képviselőház, a dolog úgy áll, hogy ezen törvényjavaslat szerint egy gőzhajózási vállalat szándékoltatik alakíttatni, melylyel szemben a rizikó teljesen és feltétlenül a magyar államkincstárt terheli, és mely mégis magának annak a rész vény társulatnak biztosítja a jövőt; és biztosítja a jövőben teljesen birtokát annak az alaptőkének, a melyet ezen törvényjavaslat nélkül az illető részvénytársaság egyáltalában nem finaneirozhat. Úgy áll nevezetesen a dolog, t. ház, hogy az állam évenkínt a törvényjavaslat szerint első sorban is 400.000 frt föltétlen, 50.000 frt kivételes és azonkívül 300.000 forintig menő esetleges támogatásban részesíti ezen 10 millió alaptőkével alakulandó részvénytársaságot. Igaz, t. ház, hogy a törvény szerint csak 20 évre van ezen szerződés becikkelyezése kontemplálva, de mindnyájan tudjuk, sőt azt hiszem, hogy az előadó úr maga sem tagadja, hogy 20 év letelte előtt ez a társaság majd újból előáll a hosszabbítás érdekében, és ezen szerződés újból meg fog hosszabíttatni 20 vagy 30 évre, vagy annyi időre, a mennyit annak idejében a kormány és a törvényhozás többsége ezen kérdésben jónak látni fog, és újból biztosíttatik ezen társaságnak hasonló államsegély. Ha tehát az állam ezen szerződés értelmében egy társaságnak minimum 450.000 frt készpénz-államsegélyt biztosított évi szubvenezióként, azonkívül pedig kétmillió forint értéket meghaladó, most az államvasutak birtokát képező hajórajt bocsát a szerződés értelmében a társulat rendelkezésére, a melyet a t. előadó úr nem mutatott ugyan ki, de tudomásunk van róla, hogy az talán évi 10.000 frt haszonbér mellett lesz az illető társulat rendelkezésére bocsátva. Ha tehát ezen kétmillió forintot meghaladó hajórajnak alaptökéjét pusztán csak 4°/o-os kamatoztatással veszem is: akkor már ezen hajórajnak a társulat részére való átengedése által külön 80.000 K ÉP VH. NAPLÓ. 1892 — 97. XXI. KÖTET. forint évi szubvenezióban részesül a társulat. A hajóhasználat, a kopás stb. mind természetesen a magyar államkincstár terhére esik, de ha ettől teljesen eltekintek is, és tisztán csak az ez úton nyújtandó évi készpénz-segélyre kívánok rámutatni, akkor pusztán e két tételt véve is a 400.000 forintnyi direkt és a hajóraj utján nyújtott 80.000 forintnyi állami szubvencziót, ez 480.000, a kivételes esetben nyújtandó 50.000 forinttal 530.000 forintot tesz ki. Malmost, t. ház, ha csak a 450.000 forintnyi feltétlen szubvencziót veszem, melyet az állam évenkint nyújt, s mely tízmillió forint alaptőkének képezi amortizaczionális részletét, nem sokkal helyesebb, gazdaságosabb és az állam érdekében fekvő lenne-e az, ha ezen összegnek megfelelő tőkét részvényekben maga az állam bocsátaná ki,!és maga fektetné be azt egy önálló hajóraj létesítésére, a mely azután állami kezelésben teljesen függetlenül és korlátlanul az állam rendelkezésére állana, 8 igen természetes dolog, hogy nemcsak az államvasutak kihasználása érdekében, de a külfölddel való érintkezés és egyáltalán a hajózási üzem kihasználása szempontjából, mint a kormánynak feltétlen rendelkezésére álló eszköz, az állam közgazdasági, kereskedelmi érdeke ezéljából minden irányban inkább kihasználható lenne. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A mint maga az előadó úr különösen hangsúlyozta, t. ház, azért szükséges az állam részéről az ezen szerződésben kontemplált kivételes és nagy állami segélynek nyújtása ezen hajózási vállalat számára, mert csakis ily kivételes állami segélylyei lehet elérni azt, hogy ez a hajózási vállalat versenyképes legyen a Dunagőzhajózási társulattal szemben. Ha azon felfogásból indulunk ki, hogy e hajózási vállalatnak versenyképességet kell biztosítani a Dunagőzhajózási társulattal, és általában a Dunán eddig járó minden hajózási vállalattal szemben, akkor, ha az állam vállal minden rizikót ezen versenyképesség biztosítása érdekében, miért nyújtsa azt egy idegen társulatnak, mely így állami szubvenczióval bizonyos ido leteltével korlátlan birtokába jut az egész befektetési tőkének, melyet az államkincstár az általa nyújtott évi hozzájárulás fejében önmagának feltétlenül biztosíthatna, ezt most könnyelműen átjátsza idegen részvényesek, illetőleg vállalkozók kezébe? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tagadhatatlan, és nincs e házban egyetlen egy párt és egyetlen egy elfogulatlan bírálója e törvényjavaslatnak, a ki el ne ismerné, hogy a kormány a kontemplált szerződésben lehetőleg biztosítani kívánja a maga teljesen független befolyását az illető vállalattal szemben; biztosítani kívánja természetesen azért, mert azon köz. 7
