Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-409

409. országos ülés 1894. deczemfcer 28-án, pénteken. 471 programmját ismerni fogjuk. (Úgy van! Úgy van! halfelöl.) Azon alkalommal én is élni fogok ebbeli jogommal. Most csak annak akarok kifejezést adni, hogy kívánatos, hogy a megoldás olyan legyen, mely ne viselje magán az ideiglenesség jellegét, hanem az állandóság biztosítékaival bírjon. (Helyeslés balfelöl.) Kívánatosnak tartom, hogy a viszonyokból való kibontakozás czéljából lehetővé tétessék a 67 iki alapon álló pártok egyesíílése. (Helyeslés balfelöl.) Kívánatosnak tartom továbbá azt, hogy teljesen helyre álljon a törvényhozás faktorai közt a bizalom, a mely nélkül sikeresen működni nem lehet, (Helyeslés bal felől.) és a mely bizalom hiánya oka a mai válságnak is. Azon reményben, hogy a krízis megoldása ily irányban fog történni, a miniszterelnök úr nyilatkozatát tudomásul veszem. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kiván-e valaki szólni? Senkisem. A miniszterelnök úr fog szólni. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) En ezt az alkalmat nem tartom időszerűnek arra, hogy kormánynak két esztendei működését igazoljam, és bővebben fejtegessem azon vádakkal, azt merném mondani, rafogásokkal szemben, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) a melyeket Ugron Gábor képviselő úr jónak látott itt, azt hiszem, a helyzethez épen nem méltóan, az utolsó perczben előadni. (Helyeslés jobbfelöl. Nyugtalanság a balés szélső baloldalon.) Éu nyugodtan bízom a mi eljárásunkat a közvélemény megítélésére. (Helyeslés jobbfelöl. Nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) Az lesz hivatva Ítéletet mondani, hogy ezen idő alatt eleget dolgoztunk-e, becsületes munkát végeztünk-e? (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) A t. képviselő úr felszólalásából csak egyre kívánok reflektálni. Ez az, hogy azt imputálja nekem, mintha én az indemnity tárgyalása alkalmával idegen elemek befolyását itt mintegy feltételeztem volna. Hát a történeti igazság kedvéért kénytelen vagyok azt megjegyezni, hogy épen az ellenkező áll. (Úgy van ! jdbbfelöl. Mozgás és nyugtalanság a bál- és szélső baloldalon.) Épen az ellenkező áll. Utaltam arra, hogy vannak olyanok, a kik idegen elemekről beszélnek; én rémképektől nem tartok, azokban nem hiszek, azt tartom, elég erős lesz a közvélemény, Magyarország közvéleménye mindig arra, hogy minden ilyen kísérletek meddők és semmisek maradjanak. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) A másik, a mit meg kívánok jegyezni, nem csak Ugron Gábor képviselő úrnak, hanem egyúttal Justh Gyula képviselő úrnak is, a kik kitértek arra, hogy én a szabadelvű pártkörben tegnap mit mondtam, és nem egészen megfelelően tüntették fel azt, a mit én ott jónak és szükségesnek, sőt kötelességemnek tartottam elmondani akkor, midőn a saját és lelépő minisztertársaim álláspontját jeleztem; én ott sem a saját nevemben, sem minisztertársaim nevében nem nyilatkoztam úgy, hogy mi minden alakuló kormányt feltétlenül támogatni fogunk, hanem tisztán, elvi alapra helyezkedve, felállított elveinkből semmit el nem ejtve, el nem alkudva, azt mondtam, hogy mivel nem személyes érdekeket szolgálunk, igenis kötelességünk lesz minden kormányt, mely ezen elveket törekszik valósítani, őszintén és fentartás nélkül támogatni, (Úgy van! jobbfelől.) egészen addig, míg, a mint remélem, ezen elveknek hű képviselője leend. (Élénk helyeslés jobbfelől) Ez, t. ház, egészen más, mint a mit Justh Gyula képviselő úr mondott, és homlokegyenest ellenkezik megint azzal, a mit Ugron Gábor képviselő úr akar reám fogni, mint hogy ha itt egy titkos kormányt akarnánk fentartani. (Helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Ezután t. ház, még csak azon egyértelmű felszólalásokra vagyok bátor reflektálni, melyeket gr. Szapáry Gyula képviselő úr kivételével, a ki a lemondásnak indokát nem kifogásolta, valamennyi felszólaló úr egyértelmtíleg felhozott, t. i. hogy a válság okairól előadottakat kielégítőknek nem tartották. Itt mellesleg jegyzem meg, hogy igen sajnálom, hogy Apponyi Albert képviselő úr e feletti rosszalását fejezte ki. (Egy hang jobbfelől: Nincs joga hozzá! Mozgás balfelöl.) A jogot nem akarom vitatni, mert mindenkinek joga van itt a képviselőház előtt indítványt tenni rosszalás iránt, de azt az egyéni jogot, hogy 450 képviselő mindegyike rosszalhat engem külön-külön, senkisem arrogálhatja. E felett különben csak sajnálatomat fejezem ki, azon egyszerű indokból, mert igen is határozottan azon az állásponton vagyok, hogy a mi visszalépésünk tökéletesen parlamentáris, a parmentárizmus legmesszebb menő következményeinek minden tekintetben megfelelő, s a nyújtott felvilágosítások semmi pótlást, semmi kijelentést nem igényelnek. ( Ügy van ! jobbfelől.) Tőlem azt kívánják, t. ház, hagy a válság okait leplezetlen őszinteséggel és igazsággal adjam elő. Elismerem, nekem ez kötelességem. De épen ebből folyik, hogy én szuppozicziókba nem bocsátkozhatom. Kénytelen vagyok azt konstatálni, hogy egyes kérdésekre nézve elvi differencziák, a melyeket indokul adhatnék a korona és a kormány közőt nem merültek fel, így tehát külön konkrét eseteket megjelölni jogosítva nem vagyok, hogy azok képeznék a