Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-409

409. országos ülés 1894, deczember 28-án, pénteken. 463 rfü, hanem áll az, hogy a ház nevében a ház jogainak őre a ház elnöke, s hogy ha ily eset akár feljelentés, akár más úton tudomására jut, azonnal igyekézzék a ház tekintélyét és jogát megvédeni, mert az egyes képviselőnek szemé­lyében nem az a képviselő van megtámadva, hanem a ház immunitási joga. (Helyeslés a szélső­balon.) Ennek védelmére pedig első sorban az elnök hivatott, mert megtörténhetik ily támadás oly alkalommal, midőn a képviselőház nincs együtt, a mentelmi bizottság nem intézkedhetik; (Zaj jőbbfelől.) ha a képviselőház elnöke fel­függesztő intézkedéseket nem tesz, és a kép­viselőket védelembe nem fogadja, akkor köteles­ségét mulasztja el, s esak az erőszaknak nyit tért. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Madarász József képviselő úr kivan szólani. Madarász József: T. ház! A t. ház elnöke megtette jelentését a háznak. Ha nem volna e háznak régibb határozata e tárgyban, akkor én azon javaslattal lépnék most elő, hogy ily eset történvén, azonnal határozza el a ház, hogy felfüggesztő intézkedést követel tétetni elnöke által. A képviselőt addig, míg a kép­viselőház fel nem függeszti az ő mentelmi jogát, senkisem Ítélheti elzáratásra, és semmiféle más ily büntetéssel őt nem fenyítheti. Kernelem, hogy a háznak minden tagja ezt azonnal tanácskozás alá venné, és ezt határozná. Azonban én jól tudom, hogy — gondolom — az 1872-iki ország­gyűlés alatt a ház egy határozatot hozott, és arra kérem a t. házat, hogy ezen határozathoz képest, a melyet a ház ez esetben hozott, és — mint emlékezem — az akkori igazságügy­miniszternek ki is adatott a végett, hogy ezt minden hozzátartozó hivatalnokokkal és törvény­székkel tudassa, hogy mindaddig, míg a ház a mentelmi jogot nem függeszti fel, egyetlenegy képviselő ellen se hozhatnak letartóztató Ítéletet; mondom, arra kérem a t. házat, méltóztassék most utasítani a ház t. elnökét, hogy a háznak e régi határozatához képest, mely ha nem volna meg, ma is meg kellene hozni, tegye meg azon­nal az intézkedést arra, — ez jegyzőkönyvbe vétetvén, és felbatalmaztatván erre az elnök, — hogy az a főszolgabíró vagy szolgabíró, a ki ezt a letartőztatási végzést hozta, ennek fel­függesztésére komolyan figyelmeztettessék, és értésére adassék, hogy a képviselőház tagját senki addig, míg a ház e részben nem intéz­kedik, semmi ilyen végzéssel ne merészelje az alkotmány ellenére sérteni. (Helyeslés a szélső­balon.) Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! En cs k annyit vagyok bátor itt jelezni, hogy itt sem a ház határozatára, sem az elnökségnek külön utasításra szüksége nincs, és igen helyeslem, hogy az igen t. elnök úr közvetlenül nem intézkedett az illető szolgabíró irányában. Tudtommal nemcsak ezen kormány működésének tartama alatt, hanem minden előző kormány alatt is, valahányszor oly eset merült fel, midőn csak látszata volt is annak, hogy az az immunitás sérelmével jár, a kormány azonnal megtette az intézkedést, hogy a ház e részbeli határozatának meghozatala előtt az immunitás sérelmére semminemű lépés, vagy intézkedés ne történjék. Miután ez az eset tudomásunkra jutott, tisztelt barátom a belügyminiszter űr az eddig is bevett szokás szerint fog eljárni, úgy, hogy itt az immunitáson semmi sérelem nem fog esni. (Helyeslés jőbbfelől.) Elnök: Polónyi G-éza képviselő úr fog szólani. Polónyi Géza: T. ház! A miniszterelnök úr nyilatkozata után, azt hiszem, a t ház ab­ban a helyzetben lehet, miután azt egyúttal ígéretnek kell a parlament szine előtt tekinte­nünk, hogy ebben a t. ház meg is nyugodhatik. Csak röviden akarom jelezni azt, hogy az 1881/84. országgyűlés folyama alatt Erdélyben, ha jól emlékszem, Ineze József képviselőnek teljesen hasonló esete merülvén fel, a képviselő­ház oly határozatot hozott a mentelmi bizott­ság javaslatára, hogy az illető szolgabíró eljá­rása rosszaltatik, és rendelkezése hatályon kívül helyeztetik. Minthogy ily preczedenssel állunk szemközt, a magam részéről nem elégszem meg azzal, hogy a határozat felfüggesztése, kívántatik, hanem épen azért, mert a t. konnäuy az ügyek vitelével tovább meg van bizva, szükséges, hogy az illető szolgabíró ellen, a ki már ismerve a ház illető határozatát, az immunitást mégis ily brutálisan megsértette, a fegyelmi eljárás megindíttassék, és a képviselőháznak erről jelen­tés tétessék. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Méltóztatik hozzájárulni a miniszter úr nyilatkozata után ahhoz, hogy az ügy a mentelmi bizottsághoz tétessék át? (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Nem járulhatok hozzá. Engedelmet kérek, ez az eljárás, és ez az enuaczi­áczió nem helyes. Elnök: Kérem a képviselő urat, engedje meg, hogy bevégezzem azt, a mit mondani aka­rok. (Élénk helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Kér­deztem a t. házat, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy az eset a mentelmi bizottsághoz tétessék át, a mennyiben méltóztatik megnyu­godni abban, hogy a kormänj^ a kellő intéz­kedést az ítélet függőben tartása érdekében meg fogja indítani. A magam részérői azonban

Next

/
Thumbnails
Contents