Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-406

442 408. országos ülés 1894, deczeinber 18-én, szerdán. és körülbelül 8000 hold, sőt, ha jól emlékszem, csak 7400—7500 hold az, a mi mezőgazdaság. Várady Károly: 10.600 hold! Gr, Festetits Andor földművelésügyi miniszter: Abban a bérlet is benne van! A mi a bérletet illeti, erre nézve felesleges szólanom; ez egy jogügylet, mely annak idején köttetett, a melyre vonatkozólag én változást nem hozhatok be. De a mi a fennálló és uradal mii ag kezelt gazdaságot illeti, — fel kell tennem, hogy a t. képviselő ár maga is mindenesetre gazda, mert különben nem mondhatna ilyen éles kritikát, — felhívom figyelmét arra, hogy bár a jelenlegi gödöllői igazgató maga is azzal akarna foglalkozni, ez egy oly gazdaság, mely oly minőségíí talaj felett rendelkezik, és oly gyengén van felszerelve, hogy nagy jövedelmet tényleg felmutatni nem tud. Azonkívül nem kell elfelejteni, hogy a gödöllői uradalmat, mint korona-uradalmat mindenesetre terhelik oly rezsi-költségek, melyek más privátgazdaságban nem fordulnak elő, és azért ezeket egy ugyanazon szempontból megítélni nem lehet. (Helyeslés jobbfelől.) A mi a tejgazdaságnak, vagy inkább az Ilka-majornak felállítását illeti, ez igenis azon szempontból és czélból történt, hogy sokkal nagyobb súly fektettessék a gödöllői urodalomban a marhatenyésztésre, mert itt a major sokkal kö?elebb esvén a ezentrnmhoz, mint az előbb jelzett major, igen természetes, hogy ez által előnye van. De mielőtt az Ilka-major felállíttatott volna, annak a marhaállománynak harmadrésze sem volt, mely ma ott van; tehát az a major, melyre hivatkozni méltóztatott, már a helyiség szűke miatt sem lett volna képes a mai tehénállományt magába fogadni és ennek következtében ott, épúgy, mint az Ilka-majorban, új építkezések lettek volna szükségesek. De midőn felemlítette a t. képviselő úr az ottani tejgazdaságot, ha jól emlékszem, kiemelte, hogy milyen helytelen és drága az, a mennyiben a tartás korpával, olajpogácsával, és nem tudom mivel, eszközöltetik. Én nem tudom, a t. képviselő úr volt-e olyan helyzetben, hogy egy tejgazdaságot vezetett, vagy birt; de arról biztosíthatom, hogy minden egészséges gondolkozású gazda részéről ki van zárva, és nem teszi saját akaratából sem, hogy oly tehenet, melynek teje eladásra van szánva, és mint nyers tej kerül ki, olajpogácsával tartson. (Élénk tetssés, derültség és helyeslés jobbfelöl.) Hát e tekintetben a t. képviselő úr meg lehet nyugtatva. Lehet, hogy előfordul az olajpogácsa-etetés, de ez nem történik azon teheneknél, a melyek fejeinek, hanem igenis azokkal, melyek mint száraz tehenek felhizlaltainak, és melyeknek húsa lesz értékesítve. (Helyeslés jobbfelől) A mi pedig a baghi erdőterület kiirtását illeti, (Halljuk! Halljuk!) nagyon csodálkozom, hogy a t. képviselő úrnak ezt ma tetszik a házban ismételten felmelegítve felhozni, minekutána alkalmam volt a t. képviselő úrnak hivatalomban kötelességszerűen e tekintetben a legbehatóbb felvilágosításokkal szolgálni. Az uradalomban az erdőkre vonatkozólag a három faktor, tudniillik a királyi főerdész, az uradalmi főerdész és az uradalmi igazgató mindenkor megállapodnak egy bizonyos tervben, a melynek alapján az üzem és a beosztás, a gazdálkodás vezettetik. Ez történt ezelőtt pár évvel, ha jól emlékszem, két évvel, különben ez irreveláns. Az akkor tartott tanácskozások kezdetén — ismételten figyelmébe és emlékezetébe hozom a t. képviselő úrnak, hogy ezeket mondtam neki hivatalomban is — a királyi erdésznek álláspontja az volt, hogy ezen erdő ne irtassék ki; a tárgyalás folyamán azonban ő maga megváltoztatta álláspontját s elfogadta a másik két fél által elfogadott álláspontot, és az erdőkre vonatkozólag részint a mai napig megejtett, részint megejtendő intézkedések mind azon tervezetek alapján történtek és történnek, melyek akkor kölcsönös egyetértés alapján hozattak létre. A mi pedig az erdővidék illetlen, vagy botrányos magaviseletét illeti, erről mai napig tudomást nem nyertem. Mindenesetre fel fogom hívni az erdő- és gazdasági hivatalok főnökeinek figyelmét arra, hogy ilyen többé elő ne forduljon. Ha a t. képviselő úrnak ilyenről tudomása van, csak szolgálatot tesz nekem, ha ez eseteket bejelenti, hogy azokat gyökeresen orvosolhassam. (Élénk helyeslés.) Ezek után kérem a tétel megszavazását. (Helyeslés jobbfelől.) Várady Károly: Szavaim értelmének helyreállítása végett vagyok bátor tisztelettel szót kérni. A t, miniszter úr azt mondta, hogy én bizonyos túlzásokba estem volna rövid megjegyzéseim megtételénél. Engedelmet kérek, igyekezni szoktam mindig tárgyilagos lenni, és ezt a vádat egész tisztelettel, de vissza kell utasítanom ; mert én túlzásokba soha nem szoktam esni, és így akkor sem eshetem, midőn az ország színe előtt kell beszélnem. Kifogásolni méltóztatott azon állításomat, hogy az igazgatónak államtitkári fizetése van. Tehát szolgálni fogok vele, hogy mindössze 180 frttal vau kevesebb fizetése, mint egy államtitkárnak, mert javadalmazása 5850 frtra megy. Az igazgató készpénzfizetése 2400 írt, évi remunerácziója 400, konvencziója 400, természetbeni lakásának értéke 800 frt, (Derültség jobbfelől.) napidíjai egy éven át 50 frt. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Azt tartom, ingyen senkisem lakhatik, csak a madarak. Van három pár