Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-406

408. országos ülés 1894. deezember 19-én. szerdán. 431 formán fizetjük mindnyájan az adót, egyforma támogatást kérünk. S ha felvesszük azt, hogy a miniszter úr szíves volt megígérni, hogy az állam még sokkal nagyobb összegeket, százezreket, sőt milliókat fog erre a czélra fordítani, akkor mégis esak, minthogy a szegény adózó nép filléreiből kerülnek ki" ez összegek, ne zárjuk ki teljesen a kisbirtokos dézsmaköteles osztályt e támogatásból, mert ilyfél-e dolgokhoz az én véleményem szerint nem elég a szőlővesszőknek ingyen kiosztása, hanem itt még más serkentést is kell erre nézve a népnek adni, (Halljuk! Halljuk!) s mindenekelőtt az állam feladata azokat az akadályokat elgördíteni, a melyeknek elhárítása viszonyaink közt az államnak a szőlők regenerácziója érdekében hatalmában áll. Ilyen akadályok a rendezetlen tulajdoni viszonyok a vidékeken, másodszor pedig a kormánynak csökönyös ragaszkodása a dézsmaváítsági követelésekhez. (Halljuk! Halljuk!) A mi az elsőt illeti, azt hiszem, hogy a telekkönyvi betétszerkesztést első sorban e szőlővidé kéken kellene eszközölni, (Halljuk! Halljuk!) mert itt a birtokviszonyok olyan rendezetlenek, hogy a nagyobb szőlőhegyeken a szőlőnek ép egy negyedérő! nem tudják, hogy kinek a tulajdona. Azt tudjuk mindenesetre, hogy óriási költséggel jár a szőlő regenerácziója, így tehát bizonytalan tulajdoni alapra hogy legyen valaki képes ily nagy befektetéseket eszközölni? (Igás! Úgy van! a baloldalon.) A mi pedig a szőlődézsma váltságot illeti, a miniszterelnök iir, mint pénzügyminiszter esak a napokban nyújtott be egy törvényjavaslatot a szőlődézsmaváitsági tartozások rendezése ügyében, s én nagyon sajnálom, hogy akkor nem voltam jelen, és nem indítványozhattam, hogy e javaslat necsak a pénzügyi, hanem. a földművelési bizottsághoz is utasíttassák, mert e kérdés a szőlők regenerálására, nézve igen fontos. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) és az főleg földmivel ési érdek, s határozottan a földrnívelési bizottságnak volna leginkább alkalma azokat a hibákat, melyek véleményem „szerint e törvényjavaslatban vannak, kijavítani, mielőtt az tárgyalás végett a ház elé kerülne. Magára az egész törvényre nem akarok megjegyzéseket tenni, ezt fenn tartom akkorra, mikor e törvény tárgyaltatni fog; most csak a 8. §-ra kívánok néhány észrevételt tenni. Ezen 3. §. azt mondja: az 1891. évi I. t.-cz. egy szakasza akként módosíttatik, hogy azokra a szőlőkre nézve, melyek a filokszera, vagy más elemi csapás miatt ki lettek irtva, s újra be lettek ültetve szőlővesszőkkel, az egész dézsmaváítsági tartozás elengedtetik. Én ezt nem tartom elégségesnek s azt kívántam volna — a mint azt ismételten volt alkalmam e házban fejtegetni, — hogy a szőlő-rejreneráezió mellé a nemesített gyümölcsfával való beültetés is mroztassék. (Helyeslés a balolalon.) Igen sok szőlő hegy van, melyre alkalmas amerikai fajt még nem találtunk, s melynek értékesítése csak nemesített gyümölcs tenyésztése által lehetséges. (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) Ezen törvényjavaslat mellett alig foghat egy dézsinakötelezett kisbirtokos a szőloültetéahez. Tudjuk, hogy az ily szőlőiiltetés csak fokozatosan történhetik, egyszerre az egész szőlőt be nem ültetheti. Vegyük, hogy az egész országban 250.000 katasztrális hold pusztult el, ámbár én azt hiszem, hogy 300.000 hold. Ha csak 100 ezret akarnánk egy esztendő alatt beültetni, arra 500—600 millió vessző kellene, melynek előállítása egy év alatt teljesen lehetetlen, (Igaz! Úgy. van! a baloldalon.)' Minthogy tehát a beültetés csak fokozatosan történhetik, ha, az illető kisbirtokos a terület egy ötöd részét beülteti, négy ötöd részre fenmarad a tartozás, a mely miatt zaklatják és esequálják, és minthogy öt esztendeig alig birja ki, az egy ötöd részt 'fentartja magának, a négyötöd rész pedig elpusztul. Én határozottan szükségesnek tartanám, hogy, a hol a komoly szőlőültetés szándékának kritériuma bebizonyítható, a hol meg van kezdve a szőlőterület rigolirozása és a szőlő-ültetés, ott vagy egyszerre adassék meg az egész szőlőterületre a dézsmaváltság elengedése, vagy legalább is annak behajtására és fizetésére nézve egy 5 —10 évi moratorium-féíe állapíttassák. (Helyeslés a baloldalon.) Én csak rövidea akartam elmondani erre vonatkozó véleményemet, és csak azt ismételhetem, a mit már az általános tárgyalás alkalmával mondottam: tessék csinyján bánni azon szőlővidék népével az adó kivetésé-, nél és behajtásánál', mert, mint inon dám, kezd kivándorolni a nép és a kivándorlás gyorsan megy, a szőlő-regeneráczió lassan. Még csak röviden akarok ezzel összefügsrőleg a gyümölcstelepekre -\ is kiterjeszkedni. Én azt hiszem, hogy a szőlőművelés és gyümölcstermelés mindig egymással karöltve jár, ' hogy az illető vidéken a mintaszőlőtelepek egyúttal a gyümölcstelepítésre is bírjanak befolyással. (Helyeslés a baloldalon.) A mezőrendőrségi törvény, kötelességévé teszi minden községnek, — gondolom — hogy legalább egy negyed holdnyi faiskolát létesítsen. Hogy ez csakugyan létesíttessék, hogy ennek legyen haszna, és ne legyen hiába kliohott pénz, csakis szakértői felügyelet mellett lehetséges. Az ily mintatelepeket is szakértői felügyelet alá kell rendelni, mert igy nagyon nehéz a dolgot keresztülvinni. Csak röviden egy konkrét példára hivatkozom. Azon községben, a melyben lakom, sikerült rábírnom a népet, hogy a mi-