Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-401

401. országos ülés 1894. deczcinber 12»én, szerdán. 317 Erre az egész programm készen van, és ez a javaslat felöleli a legmagasabb gazdasági kiképzést az egyetemi qualifikácziótól kezdve le az utolsóig, a földmívesek kiképzéséig. (Egy hang halfélöl: Nem kell egyetemi kép­zés!) Hát, t. képviselőtársam, talán nem he­lyesli ezt a felfogást? Én egészen más vélemé­nyen vagyok, mert Magyarországon azon társa­dalomnak, a melynek kezében a legtöbb föld és a legnagyobb vagyon van, igen is kell adni oly egyetemi kiképzést, mely őt a magyar föld míveléséhez, hogy úgy mondjam, hozzáköti, és arra képesíti is. (Helyeslés jobbfelől.) Ma Magyar­országon, t. ház, a vagyonosabb földbirtokos osztályból mindenki politikával foglalkozik, (Fel­kiáltások jobbfelöl: Ez a baj!) de nem foglalko­zik általában ez az osztály azon magasabb jelen­tőségével a mezőgazdaságot előbbre vivő tudo­mányoknak. Ha egyetemünkre gondolunk, ott látjuk az arisztokracziámik, a nemesi osztály­nak a vagyonosabb polgárcsaládoknak fiait, és ezek ma ott semminemíí gazdasági képzettséget sem nyerhetnek. És azért elfogadta a t. miniszter úr azon nézetet, hogy ifjúságunk egyetemi kiképzésével hozzuk kapcsolatba a legfelsőbb mezőgazdasági kiképzést is, megadván nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati fejlődés módozatait is, mert addig nem lehet ezen intellektuális kérdés egé­szét felölelni, míg meg nem hódítjuk a gazda­sági társadalmat ezen irányzatnak, míg bele nem viszszük ezen magasabb mezőgazdasági isme­reteket azokba, a kik leginkább vannak és lesz­nek hivatva a mezőgazdaság érdekében ágy a parlamentben, mint azon kívül az életben is helyt állani. (Általános élénk helyeslés.) Ez a gazdasági szakoktatásnak szerintem egyedüli helyes irány­zata, a mely mellett az alsóbb fokozatban meg akarjuk tartani a tanintézeti képzést azon szín­vonalon, mely ezeknek hivatása, és a melyre való. (Helyeslés.) Egy erős' mezőgazdasági társadalom érdeké­ben erős gazdatiszti osztályra is van szükségünk, ezt pedig a gazdasági tanintézeti helyes kiképez­tetés alapján érhetjük el. Minderre vonatkozólag, t. ház, az alapvető munka készen van, és abban a tervezetben, a földmíves iskolákban a súlyt az igazi foldmívelők képzésére óhajtjuk fordítani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A kik onnan kikerülnek, ne arrogálják azt, hogy hivatva vannak uradalmi tiszttartóságokra, hanem lássák be, hogy saját földjük mívelésére vagy legfölebb mint földmívelő előmunkäsok képe­sítve vannak. Mindez már elő van készítve, t. ház, hiszen jelezte a t. miniszter úr, hogy e czélra nagyobb összeget is szándékozik a törvényhozástól kérni. (Helyeslés.) Én is azt mondom, t. ház, hogy a felszólalásomban említett kérdésekkel igenis fog­lalkoznunk kell. De a földmívelésiigyi kormány foglalkozott is, és hogy ezen kérdések nem kérői­nek mindjárt akár egy programm, akár egy beszéd alakjában kidomborodva a ház elé, ez onnan van, mert mi abból indultunk ki, hogy — mint Ápponyi t. képviselő úr egyik párthíve is említette — »Ein Löffel voll That ist mehr wert, als ein Schäffel voll Eath.« (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelől.) Hogy ha szukczesszive be­hozzuk majd azokat a javaslatokat, melyek egy egész sorozatát állapítják meg azon tevékeny­ségeknek, melyek a magyar földmívelésiigyi politikát jellemzik, akkor fogjuk megmutathatni azon medret, a mely már ma is a maga egész szélességében megvan, melybe terelendők mind­azon feladatok és ágazatok, melyek a földmíve­lési kormányzat körébe tartoznak. (Helyeslés jobb­felől. Éljenzés.) Minél kevesebbet fogunk a nyilvánosság előtt erről beszélni, és minél több javaslatot fogunk a ház asztalára tehetni, annál nagyobb szolgálatot fogunk tenni a hazai gazdaság ügyé­nek. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Mert ha a magyar mezőgazdaság helyzetét mindig csak sötét színekkel festjük, ez nem fogja a gazdákban az energiát fölkelteni, melyre szükségük van; de ha pozitív intézkedésekkel lehetünk a mezőgazdaságnak szolgálatára, akkor nemcsak képesítem fogjuk gazdáinkat feladataik betöltésére, hanem egyúttal ki fogjuk vívni a magyar társadalom előtt a minket megillető helyet, és az egész művelt világnak tiszteletét. (Helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) Zárom szavaimat, t. ház, azzal, a mit már akkor mondtam, mikor a kormányzat körében mai állásomat elfoglaltam, hogy szerintem a földmívelésiigyi kormányzat nem elégedhetik meg a mindennap eléje toluló adminisztratív feladatok megoldásával, hanem ezen kormányzat, melynek gyökere a nemzet gyökere, arra van hivatva, hogy mindazon kérdéseket inicziálja, felvesse és meg is tudja oldani, a melyek a földmívelésügyi politika egész mezején megértek. (Helyeslés jobb­felől.) És mivel azt látom, (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) hogy nemcsak a volt, hanem a jelenlegi miniszter úr is teljes tudatával bir ezen irányzatnak, és ezen irányzat megvalósítására képes is, és ennek minden attribútumaival ren­delkezik, én a magam részéről teljes lélekkel ezen politikai irányzatnak szolgálatában marad­tam, és azt hiszem, hogy ha a sors ügy akarja, és a törvényhozás intézkedései minket ebben gátolni nem fognak, a legrövidebb idő alatt olyan sorozatával fogunk a pozitív javaslatok­nak a ház előtt állani, melyek ha nem is a ház osztatlan tetszésével, de kétségkívül nem oly szigorú kritikával fognak találkozni, mint a minővel gróf Apponyi képviselő úr és többen

Next

/
Thumbnails
Contents