Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-398

í 393. oraeágos ülés 1891. felűlmaradó 65.000 métermázsa búza lisztjét újból a vámterület határán belül forgalomba hozza. Mivel pedig ezt az eljárást nemcsak egy, hanem valamennyi malom követte, ennek igen természetes következése nem lehet más, mint az, hogy 1894. évben már szintén nem szükséges, hogy valami igen nagy termés legyen; mert hiszen az a nagy készlet, mely a román búza importálása által úgy 1892. évből, mint 1893. évből megmarad, a gazdák és a kereskedelem kezén kell hogy legyen; már most ha ezen nagy készlet mellett is tovább folytatják a román búza nagymérvű beszállítását, igen természetesen ez az eljárás olyan óriási kínálatot eredményez, a melynél fogva a magyar búza ára oly alacsony árakra szálj, hogy az a világ bármely piaezán exportképessé válik. Ezt a kedvező helyzetet a nagymalmok természetesen felhasználják sírra, és igy N. malom is, hogy úgy 1893. mint 1894 iki évi vámhiteli tartozásaikat ez alkalommal kiegyenlítsék. És ez így folyhat egész a világ végéig, a nélkül, hogy akár van jó termés, akár nincs, a magyar gazdaközönség abba a jó helyzetbe juthatna, hogy a külföldi világpiaczi áraknál itt helyben is valamikor magasabb árakat érhetne el. De, t. ház, a visszaélésnek ezen egyszerű módján kivűl van még egyszerűbb módja is. Mintha csak arra lettek volna az összes intézkedések kitalálva, hogy a nagymalmok a búza árának leszállítása érdekében minél kényelmesebben, könyebben dolgozhassanak. A másik mód a következő, tudvalevőleg Magyarországnak Németországba pállandó nagy korpakivitele van. Tegyük fel, hogy X. malom 1894-ben behoz 100.000 métermázsa román búzát, és e mellett beszerez 250.000 métermázsa magyar búzát. Ezen 350.000 métermázsa összes őrleményből nyer 77.000 métermázsa korpát. Ebből kiszállít 70.000 métermázsát, és ezzel banktartozásait kiegyenlíti, a nélkül, hogy egy kilogramm román búzalisztet is kivitt volna. De tegyük fel, hogy a vámhivatalnokok a magyar malmokkal szemben kritikusabban járnak el, és nem engedik meg, hogy liszt helyett korpát szállítsanak, ámbár e tekintetben a rendelet nem intézkedik preczize, csak őrleményekről beszél, a korpa pedig szintén őrlemény. De azért tegyük fel, hogy a vámhivatalok nem engedik meg, hogy liszt helyett korpát vigyenek ki. Mit tesznek ily esetben a malmok ? Mint beszédem megelőző részében említettem, 100 kilogramm búzából nemcsak 78

# kilogramm lisztet lehet őrölni, hanem azonfelül is 90-et, vagy akár 95 öt, és természetesen a 78 kilón felül nyert liszt csak korpaliszt lesz, de ez a korpaliszt a nyolczag számú lisztbe pompásan betalál, és ekkor a KÉPVH. NAPLÓ 1892—97. XXI. KÖTET. czember 7-én, pénteken. 257 korpa mint takarmányliszt szállíttatik ki, és igy az .egész" román búza elfogyasztható itt a nélkül, hogy egy kilogramm liszt kivitessék, és a nélkül, hogy az illető malom a beszállított román búzáról vámfizetésre kötelezhető lehetne. (Hdyedés a bal- és szélsőbalon.) Azt hiszem, t. ház, az elmondottakban elég világosan igazoltam azt is, hogy az ismert búzabehozatali engedély ugyancsak nem lehetett a a magyar malmok érdekében kitalálva, hiszen ezen engedély által, a mint láthatjuk, épen a magyar malmok ezrei tétetnek tönkre, épen azoknak exisztencziája nehezíttetik a 30—40 nagyobb malom nagyobb osztaléka érdekében. Pedig föltehetjük, hogy ezek a kisebb malmok vagyonukat szintén tisztességes munkával szerzik, hogy ezen kisebb malmok tulajdonosai szintén családokkal birnak, a kik fenmaradhatásukért szintén dolgoznak és imádkoznak. Vajay István: Igen, a mindennapi kenyérért ! Molnár JÓZSiás: Mindezek után, t, ház, legyei* szabad elmondanom azt is, hogy menynyire felel meg az ismert ölési kedvezmény a magyar gazdák érdekeinek, és a mi legfőbb, mennyire igaz az, hogy a magyar liszt román búzaliszttel keverve versenyképesebbé válik, és hogy ez által a nagymalmok azon helyzetbe jönnek, hogy a magyar búzát jobban megfizethetik ég fizetik is. Részemről azt hiszem, hogy leghelyesebben akkor cselekszem, hogyha ezen, mondhatom nagyon furcsa állítással szemben egyszerűen elmondom, hogy ez a búzabehozatali engedély mennyiben felel meg a háromszéki gazdák érdekeinek. Háromszékmegye szintén szebb és több búzát termel, mint a vele szomszédos megyék, ép úgy, mint Magyarország szebb búzát termel, mint a szomszéd nyugati országok. A három széki búza feleslegét Brassó és Csíkmegye szokta elfogyasztani, jobb termés esetén azonban jut belőle a többi erdélyi megyének is: ép úgy, mint hogy a magyar búzát is rendes viszonyok közt az osztrák tartományok fogyasztják el, de jobb termés esetén a magyar búzából is jut a többi európai államnak is. A háromszéki búza szintén nagy keresletnek örvendett, a miért is közép vagy szűktermés esetén az ottani gazdák némi kárpótlást kapnak a magasabb árak révén. Ép úgy, mint a hogy Magyarország is rendesen jó árakat érhetne el a vámterületen gyengébb termés esetén, ha a román búza nem zavarná a dolgok természetes logikáját. De a mióta a román búzaliszt még Aradról Brassóba szállítva is annyira versenyképessé vált, mint azt kimutatni szerencsém volt, azóta a viszonyok Háromszéken is teljesen megváltoztak. 33