Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-398

398. országos ülés 1894. deczember 7-én, pénteken. 24J ipari vállalatok és a mozgó tőke egyéb vállalkozásainak szolgálatába hajt, végre-valahára okvetlenül szakítanunk kell, mert eddig egész közgazdasági politikánk igazán csak erre volt irányozva. Énnek egyik jelenségével, tudniillik az ágynevezett kartell-malmok legnagyobb . részének törvényellenesen nyújtott kedvezményekkel már nagyon sokan foglalkoztak, azért erre a kérdésre csak igen röviden térek ki. E kedvezményeket, melyeket már több ízben felsoroltak: a román búza vámmentes behozatala, a vámhitelnek törvényben nem gyökerező indokolatlan meghosszabbítása, a kivitelnél a 30 százalék súly leszámítása, a szabad raktárakkal való visszaélés, 8 végre azon tarifakedvezmények, melyek leginkább csak a szerb és román búza javára szolgálnak, mert csak a ZimonyBudapest és a zimony-bécsi viszonylatokban állanak fenn, s így az ország más vidékei terményeinek nem szolgálnak javára. Hogy mind e kedvezmények mennyire lenyomják a magyar búza árát, azt már igen szakavatottal! fejtették ki tegnap gr. Károlyi Sándor, és már előbb Ivánka Oszkár t. képviselőtársaim. Az utóbbi azért is elismerést érdemel, mert felhívta a közfigyelmet Baross Károly nagybecsű tanulmányára, melyet Tisza István úrnak nem sikerült tegnap megczáfolnia. Mert hiszen egy pártember részéről eszközölt csoportosítása az adatoknak mindenesetre sokkal közelebb fekszik ahhoz a feltevéshez, hogy az pártszempontból állíttatott egybe, mint Baross Károly összeállítása, a ki — tudtommal — semmiféle párt kötelékébe nem tartozik. Részemről igen ajánlom ezen értekezést nemcsak a földmívelésügyi, hanem a miniszterelnök és a kereskedelemügyi miniszter úrnak is komoly figyelmébe. Az utóbbinak csak egy kijelentésére akarok reflektálni. Azt mondta a múltkor, hogy bár a törvény megkívánja a kivitelnél az azonosság kimutatását, de attól nemcsak a lisztnél, hanem más kikészítés alá eső nyersanyagoknál is, mindenütt el szoktak tekinteni, az azonosság igazolásának nehézségeinél fogva. De ha el is fogadjuk a kereskedelemügyi miniszter úr álláspontját, ha nem is nézzük a törvény szavait: a törvény szelleme csak az lehet, hogy csak oly nyersanyagoknak adjunk a bevitelnél vámmentességet, melyek feldolgozás után legalább kivitelre jöhetnek. Már pedig, hogy a román búzából készült liszt egyáltalán nem kivitelképes, s így ki sem vitetik, azt maguk a kartell-malmok is elismerik. A román búzából előállított lisztből kétségtelen statisztikai adatok szerint a behozott román búzának legíelebb tiz perczentje az, a mi kivitel alá kerülhet, úgy, hogy ezen az alapon is meg kellene szüntetni a román búza vámmentes beEÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXL KÖTET. hozhatását. Különben is ki lett fejtve, hogy igenis lehet gondoskodni az azonosság igazolásáról azok nak, a kiknek a román búza vámmentes behozatala érdekében van. Annál inkább csatlakozom tehát e tekintetben Ivánka t. barátom határozati javaslatához, mert mi, midőn a kartell-malmok visszaéléseit támadjuk, akkor nem általában a malomipart támadjuk Ismerem én a malomipar fontosságát és nagy jelentőségét, de a kartellmalmok ezen üzelmei a többi malmok ártalmára vannak, a melyek mellettük alig képesek exisztálni. Eklatáns jelensége ennek az a körülmény, hogy épen a malom-iparosok beadott emlékiratukban maguk ' kíván ják a kartell-malmok ezen kedvezmények és az azzal kapcsolatos mindenféle visszaélések megszüntetését, melyek az ő létalapjukat támadják. (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) Mikor tehát mi a mezőgazdaság érdekeit védjük a kartell-malmokkal szemben, akkor védjük a malomipart a maga egész kiterjedésében. És valójában, a magyar mezőgazdaság csakugyan nem arra való, hogy egy pár milliomos malomtulajdonos vagy malomrészvényes nagy osztalékra irányzott vágyának kielégítésére szolgáljon. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Nem ismerem én félre esen malmok közgazdasági jelentőségét sem, de már más oldalról is említtetett,hogy azok inkább a múltban birtak nagyobb súlylyal, mintsem manapság. Mi nem kívánjuk azt, hogy létük feltételeiről mondjanak le, de követeljük, hogy ne éljenek vissza azokkal a kedvezményekkel, melyek a magyar gazdának életerét vágják ketté, hanem rnig a mezőgazdaság válságos állapota tart, elégedjenek meg szerényebb jövedelemmel, szerényebb osztalékkal, mert ha a magyar mezőgazdaság összeomlik, mesterségesen sem fogják többé ezen kartell-malmok proszperálását fentarthatni. (Igaz ! Úgy van! a baloldalon.) A gabonaárak mesterséges lenyomásának mint egy második okára rá lett mutatva a tőzsdei fiktiv vásárlásokra, különösen azok nagy tömegére, melyek az effektív vásárlásokat öthatszor felülmúlják. Különösen szakszerűen fejtegette ezt a kérdést gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam tegnapi beszédében, kinek fejtegetéseihez a maga egészében készségesen hozzájárulok, mert azok helyességét részemről is elismerem, s nem látom megczáfolva azokat Tisza István t. képviselőtársam részéről sem, mert épen Tisza István t. képviselőtársam saját fejtegetései tegnap azt igazolták, hogy ezek a természetes árfejlődést kétségtelenül meggátolják. Ha nem így volna a dolog, csak nem foglalkoznának Anglia és Amerika mezőgazdái, de általában közgazdái, sőt komoly törvényhozási faktorai ezen üzlet korlátozásának szükségével 31