Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-395
895. országos ülés 1894. deczember á-én, kedden. Jg5 fordítsák, a kiknek különben nem nyújtatik mód és alkalom arra, hogy mindezekről, a gazdasági életük emelésére jótékony hatással biró momentumokról maguknak tudomást szerezhessenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha figyelembe veszszük azt, t. ház, hogy Magyarországon a szabad forgalmú birtok 34°/o-a olyan, a mely 30 holdon aluli kisgazdák tulajdonában van, és ebhez még hozzáadjuk, hogy a 30 holdtól 200 holdig terjedő birtok 16°/o-át teszi ezen szabad forgalmú birtoknak, előttünk áll Magyarország gazdaságilag művelhető területének egy oly jelentékeny része, a mely mindenesetre megérdemli azt a figyelmet, hogy e gy °ty belterjes, észszerű és czéltudatos gazdálkodás folytattassék rajta, a mely egész gazdasági és közéletünkre jelentékeny és nagy behatással birjon. A földmívelésflgyi minisztérium által elfogadásra benyújtott és tényleg elfogadott, a mezőgazdasági és mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat nem foglal magában intézkedést arra vonotkozólag, hogy a mezőgazdasági egyesületek újonnan szerveztessenek, rekonstruáltassanak, de az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet 118. §-a már érinti ezt, és megemlékezik arról, hogy lesznek vármegyei, gazdasági egyesületek, a melyekben az alispán bizonyos esetekben mint felvilágosító és tanácsadó közeg fog működni. Éti azt hiszem t. ház, hogy a végrehajtási rendelet ezen említett szakaszában jelzett egyesületek a megyei gazdasági egyesületeknek működését át fogják venni, és ezeknek minden kötelezettségei és terhei azokra fognak áthárulni; átveszik a gazdasági élet terén azon szereplést és működést, a mely ma a megyei gazdasági egyesületeket megilleti. És erre, t. ház, tényleg nagy szükség van, és e nagy szükség folytán az új törvény rendelkezései által egy oly ismérvvel fog bírni jövőben a gazdasági egyesület, (Halljuk! Halljuk!) a melynek hiánya ma lehetetlenné teszi azt, hogy a megyei gazdasági egyesületek hasznosabbanjelentőségteljesebben működhessenek. Ez abból áll, hogy jövőben az említett törvényjavaslat ismerni fog járási, gazdasági bizottságokat, a melyeknek működési körét, ügyrendét és hatáskörét részletesebben szabályozza, s mely összekötő kapocs lesz a kisgazdákkal. Kiadatott egy minta-alapszabály tervezet, a mely magában foglalja úgy ezen járási bizottságok, mint a megyei gazdasági bizottságok szervezetét és körét és mindazt, a mit én ma a mezőgazdasági egyesületektől elvárnék, s a mi — fájdalom — talán az ország egyes vidékein sikerííl, de igen ritkán a teljes eredménynyel. Hogy mi a czélja a mezőgazdasági egyesületnek, t. ház, azt a mintául küldött alapszabály-tervezet pontosan és czélszerűen írja körül. Az magában fogja foglalni mindazon mezőgazdaságunkat érdeklő ügyeket, melyek Magyarország gazdasági tevékenységében elsőrendű szerepet kell, hogy játszanak. És ez nevezetes momentum, mert hiszen az a kis parasztgazda, a ki faluja határán túl esak igen ritkán szokott kimozdulni, sohasem bírhat oly magasabb gazdasági nívóval, mely őt oly ismeretek birtokába helyezze, a melyekre gazdasági élete fejlesztése és tlőbbrevitelére a mai gazdasági körülmények között elodázhatlan szüksége van. A kis parasztgazdának fogalma sincs arról, hogy a technika terén elért vívmányok milyen új gazdasági eszközöket, gépeket adnak a mezőgazdák rendelkezésére, hogy a gazdasági élet terén kisebb rezsivel nagyobb eredményeket érhessenek el. S kérdem, hol nyújtatik mód és alkalom arra, hogy ezekkel a kis parasztgazda megismerkedjék? Ma sehol, de jövőben mód fog nyújtatni olykép, hogy az ily megyei gazdasági bizottságok által a járási bizottságok, és ezek által közvetve a paraszt mezei kisgazdáknak módjában lesz ezen gépek megismerése. (Bálijuk! Halljuk!) Vannak ma is ezen gazdasági egyesületeknek kísérleti telepei, és kérdem, van-e a háznak egyetlen oly tagja, a ki azt meri állítani, hogy az ezen kísérleti telepeken elért eredmények a parasztgazdák saját javára fordíttattak; tudomásukra hozatott-e, hogy a kísérleti telepeken elért eredmények ma hasznosan fordíthatók az ő előnyükre? És mi volt ennek oka? Az, hogy hiányzik az összekötő kapocs a mezei gazdasági egyesületek és a kisgazda közt. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Ezen is segíteni fog a járási közgazdasági bizottság, mely jövőre az összekötő kapcsot fogja képezni. Ott van számtalan esetben a kisgazdának — hogy úgy fejezzem ki magamat — élhetetlensége gazdasági szükségleteinek beszerzésénél, eladásánál, a munkások viszonyainak és szükségleteinek megismerésében. Ki teljesíti ezt ma? A gazdasági egyesületnek kellene teljesítenie, de nem teljesíti oly mérvben, a minőben azt jövőre teljesíthetni fogják a megyei és járási bizottságok. Birnak-e ma kistermelő-gazdáink, kik állattenyésztéssel foglalkoznak, kellő tájékozással, hogy milyen a vámintézmény, milyen az eltiltott állatkiviteli intézmény? Nem, mert nincsenek meg azon orgánumok, a melyek a jó, törekvő gazdát képessé teszik arra, hogy mindezen ismereteket elsajátítsa. De ezenkívül van még a gazdasági életben előforduló számtalan oly feladat, a melyeket a gazdasági egyesületnek kellene teljesítenie, de ezt nemcsak az akarat hiánya, hanem a szervezeti rendszer hiánya is legtöbb esetben lehetetlenné teszi. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) Ez a haladás, mely az említett intézmények életbeléptetése által jövőben remélhetőleg elő
