Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-393

J30 803. országos ülés 1894. deezember l=éi!, szombaton. sával igen szoros kapcsolatban vannak. (Úgy van! lobhfélöl.) Folyóvizeink szabályozása nagyobb lendü­letet vett már a hetvenes évek folyamán, (Hall­juk! Halljuk!) mikor a nagyobbmérvíí árvizek voltak, és áj lendületet kapott a nyolczvanas évek elején. 1888-ban már a rendszeres tervek alapján a volt közmunka- és közlekedésügyi miniszter elrendelte és fixirozta a Tisza-völgy szabályozási munkálataira nézve a szabvány­méreteket, melyek a folyam menetén telepíten­dők. E töltések legnagyobbrészt a Tisza és mel­lékfolyói mentén már keresztül vannak vive, és az a kevés, a mi még munka alatt van, rövid idő múlva befejezést nyer. (Helyeslés.) Konstatálhatom, hogy a Duna és mellék­folyói mentén alakúit társulatok is a szabályo­zás munkálatai körül buzgón működnek, és a szükséges anyagi források biztosításáról is mái­kellő mértékben gondoskodtak. Az ármentesítéssel kapcsolatos folyóvízi szabályozás szintén jelentékenyen haladt előre; e. téren a nagyobb siker érdekében a volt köz­munka és közlekedésügyi miniszter úr kezde­ményezése folytán az akkor alakúit földmíve­lési minisztériumban az az irány választatott, hogy a szabályozási munkálatok, eltérve az előbb szokásos szakaszonkint való tervezéstől, egységes tervezés alapján eszközöltessék. (He­lyeslés jdbbfélőL) Már ezen az alapon dolgoz­tattak ki szabályozási tervek a Duna, Dráva, a Kőrösök, a Szamos és a Moldvára nézve. Még hiányzik ez a többi folyókra, azonban ezekre nézve is bejelenthetem, hogy igen rövid idő múlva el fog készülni. (Helyeslés.) Tekintve azt, hogy a felső Duna szabályozásánál, a hol már egységes tervezet alapján eszközöltetnek a munkálatok, a legjobb eredmény mutatható fel, daczára annak, hogy több munkálat foganato­síttatott, mé<i'is megtakarítások érettek el, és tekintettel épen arra, hogy már az 1894. évi III. törvényczikket megelőzőleg is a Tiszán hasonlókép egységes tervezeti alapon dolgoznak, és ott a folyó önképződésének igen jelentékeny megindulása konstatálható: ebből eredőleg egé­szen jogosan lehet kilátásba helyezni azt, hogy ezentúl a Tisza körüli munkálatoknál is meg­takarítások fognak eléretni. (Helyeslés.) Ezeket csak azért jelentem be, hogy egyrészt tájéko­zással szolgáljak, másrészt, hogy ebből folyólag indokoltnak méltóztassék elismerni részemről azt, hogy e tervek végrehajtását én nemcsak helyeslem, de szükségesnek is tartom, (Helyeslés a jobboldalon.) Az ármentesítés fele már javarészben meg­oldást nyervén, most mind nagyobb mértékben jelentkeznek a belvizek rendezésére való törek­vések. Egy pár százezer holdnál több van már biztosítva, és nyeretett meg a kultúra javára, s több milliót képvisel már az az összeg, a mely ezen munkálatok értékének megfelelően azokra kiadatott. (Halljuk! Halljuk!) A belvizek rendezésének munkálatai után következni fog az Öntözési müvek létesítése, és erre vonatkozólag, még pedig nem is egy hely­ről, szintén jelentkeznek az országban bizonyos törekvések, a melyeket csak nagy örömmel lehet, üdvözölni. (Élénk helyeslés jolbfelóí.) Ha már a vízszabályozásról szólok, talán megengedi a t. ház, hogy ezzel kapcsolatosan felem'ítsem egy pár szóval a halászatot is. (Halljuk! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) Igaz, hogy a halászati törvényt korántsem tekinthetjük végrehajtottnak; részint a halászati jog rendezetlensége, részint talán a vízszabá­lyozási és a vizlecsapolási munkálatok, de min­denesetre a régebb időben gyakorolt, határt nem ismerő, korlátlan halászat oly állapotokat teremtett, hogy Magyarország sok vidékén a halászatot ma is nem komoly jövedelmi forrás­nak, hanem időtöltésnek, gyerekjátéknek tekin­tik. Hogy ezekből az állapotokból rövid idő alatt kibontakozni nem lehet, az csak termé­szetes. Mindenekelőtt a halászati jog rendezésére, azután a halászat gyakorlatának rendszeresíté­sére volt szükség, és csak akkor lehetett ezen a téren tovább menni. (Helyeslés.) Eddig mindamellett azon csekély összegek miatt, a melyek a földmívelési miniszteriam rendelkezé­sére állottak, nagy eredményeket elérni nem lehetett, kötelességemnek tartom azonban, hogy a mennyire a rendelkezésemre álló eszközök és pénzforrások megengedik, e tekintetben is előre­haladjak. (Helyeslés a jobboldalon.) A halászatra vonatkozólag részemről a fősúlyt a tömeges produkczióra, nevezetesen a süllő- és pontyter­melésre fektetem, hegyvidékeken pedig a pisz­trángra; (Helyeslés a jobboldalon.) egyszóval a haltenyésztés kérdésénél mindig Összhangba akarom hozni a tenyésztés előmozdítását a helyi viszonyokkal. (Helyeslés jobbfelől.) A társulatok száma szaporodik. A balaton­tavi és velenczei halászati társaságok már meg­alakultak. A dunai és ferencz-esatoraai társulatok még e télen meg fognak alakulni. Az eljárás megindult a Tiszára nézve és legközelebb ki­terjesztetik a Kőrösi és szamosi társulatokra is. Én úgy a társálatokat, mint az egyeseket támogatni akarom e téren (Helyeslés jobbfelől.) tenyészanyag adományozásával, és itt is, a mint említettem, úgy a magánosoknál, mint a társu­latoknál a fősúlyt a vidéki viszonyoknak meg­felelő fajokra helyezem, különösen a pontyra, süllőre és pisztrángra. (Helyeslés.) Már a múlt évben másfélmillió pisztráng- és süllőivadék

Next

/
Thumbnails
Contents