Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-393
393. országos ülés 1894. deczember 1-én, szombaton. 121 Azon indítványban, melyet Berzeviczy Albert t. képviselőtársam törvénybe akar iktatni, én nagy veszedelmet találok, és a magyar kultúrán ütött egy nagy résnek tartom azt. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Madách »Ember tragédia] ában« a tagadás szelleme csak egy pontot keit az úristentől, hogy azon lábát megvethesse. Azt mondjak, hiszen kicsiny dolog ez; de hát nem kicsiny-e a filloxera, a mely elpusztítja az országnak összes szőlő-kulturáját!"? (Derültség jobbfelöl. Zaj. Elnök csenget.) Mit akar most tenni a t. ház, ha ezt az indítványt elfogadja? Törvénybe akarj'a iktatni a nem magyar nyelvűek kultúrai jogosultságát, azoknak jogokat akar biztosítani a magyar kultúrával szemben, és mellett. Az idegen kultúra ezen javaslat elfogadásával többé nem kérőkép fog itt az országban megjelenni, hanem követelőkép. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ez oly jog, a milyent a kerek földön egy nemzet sem iktatott sohasem törvénykönyvébe. Szeretnek önök külföldi példákra hivatkozni. Mutassanak csak egy ehhez hasonló példát, hol egy ország saját kultúrai egysegén ily rést ütött volna? Hozzanak fel Angliából, Francziaországból, vagy akárhonnan ehhez hasonló törvényt. Ilyen nincs a müveit nemzetek történetében, melyek a maguk kultúrájára busz kék, és annak védelmére törekszenek. Én, t. ház, az indítványhoz nem járulok, és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni ne méltóztassék, s ne hozza be a t. ház törvényben a trójai falovat kultúránk ellenében. Behoztuk már a nemzetiségi törvényt, behoztuk a hibákat az iskolai törvényekbe, ne szaporítsuk e hibákat ujabbakkal. (Helyeslés a szélsőbalon.) T. ház! Ha ezen indítvány elfogadtatnék, habár csekélynek látszik önök előtt, de én előttem ebből a magyar kultúra megalázásának ön vallomása fog kitűnni. És ha elfogadtatnék, engedelmet kérek a t. háztól, de nem tudok mást mondani, mint azt, a mit a római mondott: Isten irgalmassága legyen nagyobb, mint a mi ostobaságunk. Nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Papp Elek jegyző 2 Bartók Lajos! Bartók Lajos: T. ház! Ismét abból a szempontból szólalok fel az első szakasznál, mint az általános vitánál, tudniillik nemzeti szempontból. Nem képzelem, hogy bármely törvényhozás törvénybe iktassa az idegen kultúrának támogatását. Helyes politikai rendszer mellett, különösen minálunk, nem is volna ez képzelhető. De ha már az általánosságban való megszavazáson túl vagyunk, kérem a t. házat, mentsük meg, a mi menthető. És hogy ne látszassunk mi is abba a hibába esni, hogy azt nézzük, ki proponált, és nem azt, hogy mit proponált: én nem lévén KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXI. KÖTET. annyira esküdt ellensége a kevesebb számú idegen, de művészi és kultura-nemesítő és fejlesztő előadásoknak, az ellen nem emelek graváment, hogy koroakint, de nem rendszeresen, legyenek ott idegen nyelvű előadások, idegen művészek vendégszereplései. De azt óhajtom elérni, hogy azon a módon történjék ezeknek kellő korlátozása és a belügyminiszter által való ellenőrzése, mint a népszínháznál. Arra nézve, a mit Berzeviczy Albert t. képviselőtársam proponált, tudniillik azon ötven idegen előadásra terjedő engedélyre nézve, rendkívül fontos nemcsak a szám nagysága, — mert ötven előadás 300 közül igen jelentékeny százalék — hanem igen fontos az is, hogy minő sorrendben tartatik meg az az ötven előadás? Mert ha ez egyhuzamban történik, két hónapot foglalna el, mondjuk januárt és februárt, ez pedig az év java, ez épen a haute saison; ötven idegennyelvtí előadás január és február hóban azt jelenti, hogy az egész vígszínház karaktere nem magyar, hanem idegen, (Úgy van! balról) mert a többi hónapok kevésbbé számítanak ; ez a színházlátogatás ideje, és ezen szezon előadásai adják meg igazán a színház karakterét. Nekem nincsenek arra nézve személyes aggodalmaim, hogy ez így fog történni, hogy a színház vezetése tendencziózusan idegen karaktert akarna e színházra bélyegezni; de a törvényhozónak nem szabad személyes rokonszenvei és bizalmai szerint, hanem mindig a törvényes korrektség szempontjából kell határoznia. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azért én különösen arra nézve kívánok módosítást és intézkedést, hogy ezek az idegen nyelvű vendégszereplések nagyobb időszakokban, egymástól kellőleg szeparálva történjenek, s hogy ekként a színháznak magyar karaktere megmaradjon. Akkor szívesen hozzájárulok e módosítás megszavazásához. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Papp Elek jegyző: Herman Ottó! Herman Ottó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Teljesen azonosítom magamat azon kijelentésekkel, melyeket Szederkényi Nándor t. barátom Berzeviczy Albert képviselő úr indítványa ellenében tett. (Halljuk ! Halljuk!) Magam is azt. tartom, hogy itt mást nem tehetünk, mint hogy a magyar kultúra egységét az utolsó pontig megvédelmezzük. Berzeviczy Albert t. képviselő úr nem is gondolt arra, hogy hova, mily messzire vág az ő indítványa. Berzeviczy Albert: Tegnap önök sem tndták! (Mozgás a szélsőbalon.) Herman Ottó : Abban a perezben, a melyben 50 idegen njelvű előadás engedélyeztetik, s azok megtarthatása a beliigyminisztenől tétetik függővé, abban a perezben ráléptek Önök a ezenzura újból való felélesztésére. Hol vannak 16
