Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-370

370. országos ülés 1894. október 18-án, csütörtökön. 77 Másodszor, hogy bona fidesemet igazoljam, hivatkozom arra, hogy már a múltkor, midőn a napirendet megállapítottuk, megsürgettem a köz­oktatásügyi miniszter urat egy interpellácziómra adandó válaszért, épen azért, hogy ezt a dolgot a t. képviselőháznak előterjeszthessem, úgy, a hogy nekem az tudomásomra jutott, és hogy ezt a dolgot, a mely különben nagyon érdekes, vizs­gálat tárgyává tétessem. Nem akarom e kérdést ma praeokkupálni, de vállalkoztam arra, hogy el fogom mondani, s épen azért kértem a t. kultuszminiszter urat, hogy mielőbb adjon vá­laszt interpellácziómra; ha holnap megadja, azt is elfogadom. Azt hiszem, a t. képviselő ár ez­zel meg lehet elégedve. Méltóztassék ezen előterjesztést bírálat tár­gyává tenni és azután Ítélni felette. Biztos vagyok benne, hogy Horánszky Nándor t. kép­viselőtársam nem bírt tudomással arról az adat­ról, a mint hogy mások sem birtak tudomással; meg méltóztatik majd látni, hogy miért. Elő fogom terjeszteni és azután majd beszélhetünk róla. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Épen ezért a t. képviselő úrnak azt a furcsa védelmét, mely­lyel a t. minisztériumnak, a nélkül, hogy csak államtitkár is lenne, (Derültség bal felől.) védel­mére kel, egy kicsit korainak tartom. (Helyeslés és derültség a bal és szélső baloldalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr fog szolid. B. Eötvös Loránt vallás- és közokta­tásügyi miniszter: T. képviselőház! Az előt­tem szólott t. képviselő úr ismételve kifogásolta azt, hogy én egy általa még júniusban tett interpelláczióra a primásjavak bérbeadását illető­leg mind ez ideig nem válaszoltam; felhozta azt is, hogy a harmincz napi időtartam azóta már eltelt. Igaz, hogy azóta már hónapok teltek el, de ez a szünidő tartamára esett, és a h alasz­tást ezzel legalább formailag indokolhatom. A mi különben az interpelláczió főtárgyát illeti, arra már csak azért sem akartam sürgő­sen válaszolni, mivel az csak oly hirekre vonat­kozott, a melyek a hírlapokban lettek szellőz­tetve, a nélkül, hogy befejezett tényekkel állot­tunk volna szemben. Ugron Gábor: Akkor aztán késő. B. Eötvös Loránt vallás- és közokta­tásügyi miniszter: A mi az ezzel kapcsolat­ban felhozott autonómia kérdését illeti, legyen szabad ebben a perczben csak annyit megjegyez­nem, hogy én, midőn e tárczát elvállaltam, igenis, kötelességemnek ismertem, hogy azon ígéreteket, a melyeket ebben az irányban a kor­mány előbb tett, beváltsam; de nem vállaltam kötelezettséget arra, hogy ezen kérdésekben elhamarkodott nyilatkozatokat tegyek. (Helyeslés és tetszés jobb felől. Derültség a szélső baloldalon.) Elnök: (Csenget): Csendet kérek ! B. Eötvös Loránt vallás- és közokta­tásügyi miniszter: Mert ezek a kérdések, melyek már nem is évek, de évtizedek óta fog­lalkoztatják Magyarország satholikus híveit, és melyeknek megoldását mindenki nagyfontos­ságúaknák tekinti, nem olyanok, a melyekre vonatkozólag egy újonnan tárczáját elfoglalt mi­niszter valami rögtönző ítéletével kötelezettséget vállalhatna. (Helyeslés jobb felől és közbeszólások a szélső baloldalon.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne zavarják folytonos közbeszólásokkal a szónokot. (Helyeslés jobb felöl.) B. Eötvös Loránt vallás- és közokta­tásügyi miniszter: Azon az úton, a melyen e kérdés tárgyalását hivatalbeli elődöm meg­indította, rajta leszek, hogy a kérdést megoldás­hoz vezessem, (Helyeslés jobb felől.) és lesz alkalmam mihamarább erre vonatkozólag saját nézetemet kinyilvánítani. (Halljuk! Halljuk!) Egyelőre azonban most, a midőn oly kérdések­kel van dolgunk, melyekre nézve a megegyezés csak nehezen jöhet létre, nem találom szüksé­gesnek és kívánatosnak, hogy a kérdésben forgó tárgyalások megakasztassanak az által, hogy más, sokak szemében nagy fontosságúaknak látszó kérdésekkel foglalkozunk. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj és mozgás a baloldalon.) Ugron Gábor: Még élősködni akarnak a katholikus vagyonból. (Mozgás jobb felöl.) Elnök: Felkérem Ugron képviselő urat, szíveskedjék más kifejezéseket használni. (He­lyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Kun Miklós: Ne tessék élősködni! (Zaj és nyugtalanság a jobboldalon.) B. Eötvös Loránt vallás- és közokta­tásügyi miniszter: Azt hiszem, sokkal helye­sebb lesz az, ha e helyett magának a szóban levő kérdésnek tárgyalásába, ós rövid megvilá­gosításába bocsátkozom, a mennyiben hosszas érvelésre ezen kérdésekben, a melyek fölött már annyit és annyian beszéltünk, nincs szükség, és elégséges azon álláspontot, melyet ezzel szem­ben magam is és a kormány is elfoglalunk föl­világosítani. (Halljuk.' Halljuk!) A miniszterelnök úr határozati javaslatában azt kívánja, hogy ezen törvényjavaslatot a kép­viselőház változatlanul, a maga egészében küldje vissza a főrendiházhoz. Ez ellen a szó ellen »változatlanúl«, kifogásokat tett Polónyi Géza képviselő úr annyiban, mintha az ellentétben állana a kormánynak talán más tagjai által tett egyéb nyilatkozataival, s hivatkozott az igaz­ságügyi bizottság jelentésére, a melyben ben­foglaltatik az, hogy ezen törvényjavaslat!) i a további tárgyalás során fognak felvétetni azon pontok, a melyek a gyermekek vallására vonat-

Next

/
Thumbnails
Contents