Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-369

48 369.'[országos ülés 1894. október 17-én, szerdán. álláspontunk iránt is tisztában lenne, hogy miért nem neveztük mi ezt vallásszabadsági törvényjavaslatnak? Azért, mert azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a vallás- és a lelkiismereti szabadság mindenkinek egyéni joga és tulajdona, a melyet törvény által korlátozni nem is lehet. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Elhibázott dolog lett volna tehát a vallásszabadságról, miut mindenkinek egyéni jogáról törvényt alkotni, hanem törvényt alkottunk a vallás szabad gyakorlatáról. (Helyeslés jobb felöl.) Ezeket megtalálja a t. képviselőház a kormány indokolásában, meg egyes kormánynyilatkozatokban. (Úgy van! jobb felöl.) Második ellenvetése, a "mivel korábban is találkoztunk, az, hogy micsoda zűr-zavar ez, azt sem tudjuk ennyi tárgyalás után, vájjon a katholikus vallás bevett vallás-e, vagy micsoda? (Derültség jobb felől.) Hát, t. képviselőház, én arról nem tehetek, ha a t. képviselő űr az 1868 : Lili. tcz.-nek még a czímét sem olvasta el, mert ha elolvasta volna, abban határozottan megtalálta volna, hogy az a törvényesen bevett, keresztény vallásfelekezeteknek, tehát a katholikus vallásnak is viszonosságáról szól ágy, hogy a törvény magát a katholikus vallást régen törvényesen bevett vallásnak tartja. Azon czím alatt tehát összefoglalta az összes keresztény vallásfelekezeteket. Polónyi Géza: Mikor lett reczipiálva? (Derültség és mozgás a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: De különben a büntetőtörvénykönyvben is megtalálja ezt másodszor is. és megtalálja ezt azóta több más törvényben is. (Derültség jobb felöl. Zaj és mozgás bal felől.) Én nem tehetek arról, ha a t. képviselő úr e törvényekkel egyáltalában nem foglalkozik, (Derültség a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) azokat nem olvassa, s azután nem tudja, hogy a katholikus vallás törvényesen bevett vallás-e, vagy nem ? De következik harmadik bizonyítékom. (Halljuk! Halljuk!) Mit mond a t. képviselő úr, midőn arról szól, hogy ez a kormány csak korteskedik? Azt, hogy az izraelita vallás reczepcziójáről nem is kellett volna külön törvényt előterjeszteni. Elég lett volna ezen törvénynek, általa különben kifogásolt, 6-ik szakaszában egyszerűen azt kimondani, hogy az izraelita vallás bevett vallásnak nyilváníttatik, és akkor az áttérés és minden egyéb eo ipso szabályozva lett volna. (Derültség jobb felöl.) Itt ismét nem tehetek arról, ha a t. képviselő úr az 1868: Lili. törvényczikket nem ismeri, mert ha ismerné, akkor tudnia kellene, hogy az nem a bevett vallásoknak viszonosságáról, hanem csak a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szól. (Derültség jobb felől.) Ha tehát mi a hatodik szakaszban egyszerűen azt mondjuk, hogy az izraelita vallás bevett vallásnak nyilváníttatik, ez által ugyan az áttérésre vonatkozólag egyáltalában nem diszponáltunk volna. (Igaz! Ügy van! jobb felöl.) Szalay Imre: Ez a szavak és nem az elvek feletti vitatkozás! (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter; Ezt csak annak illusztrálására hozom fel, t, képviselőház, hogy megengedem, hogy Ugron Gábor t. képviselő úrnak ezen javaslatoknak alaposabb tanulmányozására volna szüksége, ebből azonban nem tudok arra a következtetésre jutni, hogy mi reánk nézve, a kik ezen javaslatokkal sok ideig behatóan, alaposan, nem könnyelműen foglalkoztunk, el nem érkezett volna az a véghatáridő, midőn teljes lelkiismeretességgel és megnyugvással határozhatunk azok sorsa iránt. (Helyeslés jobb felöl.) A t. képviselő úrnak azon ellenvetésével, hogy a kormány csak korteskedik és csak korteskedésből vette fel az egész egyházpolitikát programmjába, mint — engedjen meg — igen elcsépelt váddal, melyre nézve ma már mindenki igen tisztán lát, nem foglalkozom, (Helyeslés jobb felöl.) s csak egyet jegyzek meg, azt, hogy bizonyítékai azután e vád tekintetében épen nem szerencsésebbek, mint általában egész argumentácziója során. Mert mivel bizonyítja ezt? Azt mondja, hogy ha a fakultatív polgári házasságot proponáltuk volna, igen könnyen meg lehetett volna e kérdést oldani. Provokálok az e házban lefolyt tárgyalásokra, s konstatálom azokból, hogy midőn a tavaszi hónapokban e törvényjavaslatok e házban először tárgyaltattak, a fakultatív polgári házasságnak sem itt, sem másutt tulajdonképen propagatorai nem voltak ... Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Indítványba sem hozták ! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter:... Hogy azt indítványba sem merték hozni s a t. képviselő úr maga is anynyira kivihetetlennek tartotta, hogy még indítványt sem mert róla tenni. (Igaz! Úgy van! jobb felöl. Zaj u szélső baloldalon.) Ez tehát a bizonyítéka annak, hogy miért nem indítványoztuk azt mi. A t. képviselő úr második ellenvetése az, hogy törvény nyel kellene szabályozni azt, ha új felekezetet akarunk megállapítani; vagyis, ha a mai felekezeteken kívül más vallásfelekezetet törvényesen el akarunk ismerni, azt nem az adminisztrácziónak kellene fenbagyni, hanem a törvényhozás intézkedésének fentartani. Ez felelne