Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-387

387, országos ülés 1894. november 24-én, szombaton. 449 hogy a ki bérelni akar, ha kormánypárti kép­viselő is, nem fog akarni drágán bérelni, hanem mentül olcsóbban. Ez már csak tiszta és világos, és a magam részéről csak azt nem tartom sze^ rencsésnek, hogy épen a vallásalapok körül folyton képviselőházi tagokkal találkozunk, mint bérlőkkel s azután megtörténnek olyan esetek, mint a minő a fehérmegyei bérletnél is meg­történt. Dicséretére legyen mondva a képviselőház alelnökének, hogy mihelyt tudomására jutott annak, hogy a fehérmegyei közvélemény, illető­leg annak bizonyos része felzúdult ezen tény miatt, és összeköttetésbe hozta azt politikai sze­replésével, kötelességének ismerte ezen bérlettől nyomban elállani. Ezt örömmel konstatálom, t. ház, és helyesnek is tartom. Perczel Dezső: Azt majd én mondom meg! Polónyi Géza: A magam részéről, t. ház, ezen adatokat semmi más czélzatból, mint kizá­rólag ezekre való tekintettel mondom el. De akkor, midőn hosszú évtizeden át minden költ­ségvetési vitánál találkoztam ezen yádakkal, midőn ki tudom mutatni, hogy alig volt a köz­oktatásügyi tárczának kérdése, melynek folya­mán ezen vádak fel ne hozattak volna, akkor ne legyenek a t. képviselő urak egy képviselő­társukkal szemben idegesek, a ki húsz év óta hallgatja ezen vádakat, és egyszer egy beszé­dében maga is applikálni meri azokat. Ily eset­ben joga van minden embernek azt mondani, hogy ezek a javak nem ritkán felhasználtatnak kortesczélokra is. (Nagy zaj.) Berzeviczy Albert: Ez semmitsem bi­zonyít ! Elnök: A közoktatásügyi miniszter úr kíván szólani. • B. Eötvös Loránd vallás- és közokta­tásügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza képviselő úr a házban azelőtt mondott beszédeiben azt igérte, hogy be fogja bizonyítani, hogy a vallásalapra vonatkozó bér­leteknél . . . (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! B. Eötvös Loránd vallás- és közokta­tásügyi miniszter: ... és a vallásalapra vo­natkozó üzletek lebonyolításánál kortesezélok és kortestekintetek voltak a kormány részéről irány­adók. Ezen, különben rágalmazás színét viselő felszólalása nyomán, ne hogy az olyannak tűn­jék fel, ő maga azt vádak alakjában törekedett ma előhozni. Polónyi Géza: Micsoda rágalmazás? (Felkiáltások jobbfelöl: Tessék meghallgatni!) Elnök: Csendet kérek! B. Eötvös Loránd vallás- és közokta­tásügyi miniszter: Azon nyilatkozatait, a melyek első felszólalása alkalmával, mikor egyé­KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XX. KÖTET. nekre nem hivatkozott, a rágalom látszatával birtak, ma vádak alakjában terjesztette elénk. De, t. ház, ilyen vádak ellenében, melyek akár személyem, akár a miniszter állása ellen intéz­tetnek, mindig kötelességem hely tál lani. E vád­jaival kapcsolatosan a képviselő úr tényekre és nagyszámú adatokra hivatkozik. Megvallom, hogy azon adatok közül nagyon sok ismeretes volt előttem, azoknak jó része az igazságnak teljesen megfelel, csakhogy ő ezen adatot épen oly módon, és oly következtetésekkel alkalmazta, a melyek talán épen ellene ' mondanak azon tételnek, melyet azokkal bizonyítani akart, mert hiszen ő azt tön kedett kimutatni, hoo-v a kor­mány korteskedést üz akkor is, a mikor ezen vallásalapoknak és az egyházi íőjavaknak érté­kesítését eszközli és erre vonatkozólag hivatko­zott épen a primási javak bérbeadásának ese­tére. Már pedig mindaz, a mit ő maga is elmondott, csak azt bizonyítja, hogy a kormány nem iparkodott egy vagy más kedves barátjá­nak kortesszolgáíatait megjutalmazni, hanem ellenkezőleg, rendkívül nagy óvatossággal járt el ezen kérdés tanulmányozásánál. (Helyeslés jobbfelöl.) Hiszen épen a valláspolitikai vitában a primási javak bérletére vonatkozó ajánlattevő­nekszereplésére méltóztatott hivatkozni és ugyan­azon időben történt, hogy a kormány ezt az ajánlatot a legszigorúbb vizsgálatnak vetvén alá, végre is arra az eredményre jutott, a mely­ről most volt szerenesém a t. házat értesíteni. (Helyeslés jobbfelöl.) És, t. ház, ugyanezt bizonyítja az az eset is, melyet ugyan nagyon mérsékelt alakban adott elő a képviselő úr; a szentágotai birtok bérbe­adása. Az erre vonatkozó ajánlatok, mint ő is mondta, igen kedvező eredményt tüntettek elő, és ámbár a kormányt támogató pártnak egyik tagja volt az ajánlattevő, vele szemben a kor­mány, illetőleg a miniszter semmi különös, kor­tesszolgálatokra vonatkozó előnyöket biztosító tekintettel nem volt. A képviselő úr felhozza még, mint valami, ugyancsak korteskedési czélból kiadott összeget azt az 50.000, és utóbb 10.000 forintot, melyet hivatalbeli elődöm a primás ő Eminencziájának közvetlenül magas állásának elfoglalása utáni időben a vallásalapból kölcsönkép adott. Azt hi­szem, t. ház, nem csodálkozhatunk azon, hogy e gy °ly férfiúnak, a ki egy szerzetesi rendből egyszerre ily nagy anyagi kötelezettségekkel járó állásba lép, abban a pillanatban, mikor ezen állását elfoglalja, a többi közt némi kész­pénzre is van szüksége; és minthogy ezen kész­pénz megszerzése nem volt lehetséges azon az úton, a melyen kezdetben kérvényeztetett, hogy tudniillik bizonyos takarékpénztéri betétek a prímásnak kölcsönkép rendelkezésére bocsáttattak

Next

/
Thumbnails
Contents