Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-387

440 887. országos ülés lí»!)4. november 21-én, szombaton. Ennek folytán ezen bérszerződésre vonatkozó ügy tulajdonképen befejezettnek tekintendő részemről, a mennyiben nem is jöhetek ebben a pillanatban abba a helyzetbe, hogy érdemleges nyilatkozatot kelljen tennem. Polónyi Géza képviseli) úr ezzel kapcsolatban egy második kérdést intézett hozzám, azt tudniillik, hogy »mily elvi álláspontot foglal el a miniszter ezen egyházi javak bérbeadása tárgyában, tekintettel különösen annak közgazdasági és nemzeti fontosságára« ? T. ház! Mint már előbb is említettem, az ily nagy és jelentékeny javak bérbeadásának kérdését csakugyan országos érdeknek, közgazdasági és nemzeti érdeknek tartom. Mert hiszen nem lehet az államra nézve közönbös, hogy egy ilyen nagy területen, 92.000 holdnyi területen, a mely az ország földjének java részén fékezik, milyen gazdaság folytattatik. Közgazdasági érdek az, hogy csakugyan ez a föld meghozza-e a maga termését; meghozza annak, vagy azoknak, a kik hasznát élvezik közvetlenül, de egyszersmind meghozza a maga termését az egész ország javának és közgazdasági jólétének előmozdítására. Nem közönbös dolog az sem, hogy vájjon az ilyen nagy birtok és az abból folyó haszon, a mellett, hogy a hasznot élvező tulajdonosnak hasznot hajt, milyen arányban részesíti a haszonban azokat, a kik ezen földet magát művelik. (Helyeslés.) Nemzeti fontosságot tulajdonítok annak, hogy csakugyan ilyen nagy földbirtokon egy egészséges, munkára kész és képes, kultúránkat is előmozdító földműves osztály dolgozik ; (Általános helyeslés.) hogy e nagy birtok is intenzív gazdálkodás mellett, az által, hogy azon többen kifejtik és gyakorolják erejüket és ismereteiket, hozzájárulhasson az ország vagyonosodásához s egyes földmíveléssel foglalkozó családok jólétének emeléséhez. Mindez elérhető önkezelés mellett is, a mint sokszor el is éretik. De elérhető bérbeadás útján is, kivált, ha e bérbeadás nem általános, nagy bérbeadás, (Élénk helyeslés), hanem inkább egyes kisebb birtokrészek bérbeadása, (Élénk helyeslés.) melylyel az intenzív gazdálkodás és egyesek erőinek kellő kifejtése tényleg lehetséges — kivált akkor, ha úgy, mint a bérletre nézve az ajánlattevő is ajánlotta, a farm-rendszer alkalmas módon igénybe vétetik. Én ez esetben az említett oknál fogva most nem vagyok hivatva ez elveket formulázni, de azt hiszem, mint általános véleményt mondhatom ki, hogy az ily bérleteknél oda kell hatni, hogy az illető tulajdonosnak, vagy haszonélvezőnek biztosított legnngyobb haszon mellett a földbirtok, kellő művelésben részesülve, előmozdítsa az ország jólétét és módot nyújtson az azon működő földmívelők vagyonosodására is; de megvallom, ily nagy birtoktesteknek spekuláczió tárgyává tételét részemről helyesnek nem tartom. (Általános élénk helyeslés.) A mi a harmadik kérdést illeti, ez így szól: »Szándékozik-e a miniszter úr a képviselőház egyhangú határozatával megalkotandónak kimondott római és görög-katholikus egyházi önkormányzatnak életbeléptetése iránt oly időben megfelelő intézkedéseket tenni, hogy a létesítendő önkormányzatnak ezen fontos kérdésben is befolyás biztosíttassák ?« Azt felelhetném erre, hogy a dolgok jelen állása mellett e kérdés tárgytalanná vált, a mennyiben a primási birtokok bérbeadásával ma nem is foglalkozhatom. De a mennyiben úgy vettem ki, hogy e kérdést a képviselő úr nem annyira azért tette, hogy megtudja a primási bérletek bérbeadási idejét, mint inkább azért, hogy megtudja, minő terminushoz akarom kötni az autonómiára vonatkozó kérdések megoldását, mégis érdemleges választ kívánok adni. (Halljuk!) A t. képviselő úr jól tudja, — hisz maga is részt vett a dologban, — hogy hivatali elődöm mit tett a háznak tavaly hozott azon határozata óta, melylyel a katholikus autonómiát szervező ülés egybehívására vonatkozó határozati javaslat elfogadtatott. Hivatali elődöm tudniillik akkor a prímás ő Emineneziájával egyetért őleg véleményének meghallgatásával ő Felségéhez előterjesztést tett árra vonatkozólag, hogy engedtessék meg egy, ezen kongresszus egybehívása módozatainak megállapítására és egyébként véleményadásra hivatott bizottságnak egybehívása. Ezen bizottság egybehívására ő Felsége február 4-én meg is adta az engedélyt, még pedig megengedni méltóztatott, hogy a szűkebb értelemben vett magyarországi római katholikus egyház önkormányzatának létesítése czéljából a prímás elnöklete alatt tíz egyházi és húsz világi egyénből álló előkészítő bizottság alakíttassák azon világos és körülírt megbízatással, hogy ezen előkészítő bizottság egyrészt az önkormányzatot majdan szervező országos bizottság egybehívásának módozata iránt készítsen javaslatot, másrészt adjon véleményes jelentést, hogy az 1871-ik évi kongresszus munkálata manap mennyiben volna felhasználható. Ö Felségének e felhívására a bizottság tényleg megalakult és ezen év február 24-ikén ülésezett. Ezen ülésben pontosan körvonalazott határozatokat hozott, a melyekben megfelelt a hozzá intézett kérdések elsejére; határozottan és indokolva kitért azonban a kérdések másodikára adandó válasz elől. Fontosnak tartom magukat a bizottság ezen határozatait a t. háznak tudomására hozni. (Halljuk! Halljuk!) A bizottság első határozata, az