Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-386

SSG. országos ülés 1894. n felelő tiszteletdíjban részesítessenek. Minthogy a jelen költségvetés keretében erről szó nincs, ké­rem az igen tisztelt belügyminiszter urat, ha lenne kegyes ezen tiszteletdíjakat a jövő évi költségvetésbe felvenni és a közegészségügyi orvosi tanács tagjainak fejenkint 3000 forint tiszteletdíjat megállapítani. Most pedig, t. képviselőház, áttérek az ország közegészségügyi mizériáinak ismertetésére, 9 kívánok megemlékezni a nagy gyermekhalan­dóságról. Nálunk, sajnos, a gyermekhalandóság oly nagymérvű, minőt a czivilizált nyugaton nem találunk. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy nálunk a gyermekek egyéves koruktól hétéves korukig nem részesülnek rendszeres orvosi gyógy­kezelésben. Az 1876: XIV. törvény elrendeli, hogy minden szülő és gyám tartozik beteg gyer­mekét rendszeres orvosi gyógykezelésben része­síteni. A mulasztók pénzbírsággal, behajthatlan­ság esetén pedig elzárással büntettetnek; a halottkémek tartoznak minden nyolcz napban az egyévtől hétéves korig elhalt és nem gyógy­kezelt gyermekek névsorát a rendőrségnek beje­lenti büntetés végett. Én meg vagyok győződve, hogy a halottkémek ezen kötelmüket teljesítik, de arról is meg vagyok győződve, hogy a rend­őrségek nem járnak el elég szigorúan a köteles­ségmulasztó szülők és gyámokkal szemben. Erre mutat az előző belügyminiszter úr által kibocsá­tott körrendelet, melyben nagyobb szigorra hívja fel a törvényhatóságok figyelmét a kötelesség­mulasztó szülők és gyámokkal szemben. A tör­vény rendelkezését a köznép rendesen akként játsza ki, hogy a beteg gyermekhez elhívja az orvost rendesen egyszer, nem mintha szí­vén feküdne gyermekének sorsa, hanem fél a büntetéstől. Azért kérem a belügyminiszter urat, ha útasítná a tiszti fő-, járás- és körovosokat, hogy az ilyen szerencsétlen beteg gyermeket az egész betegség lefolyása alatt rendszeres orvosi ke­zelésben részesítsék, nemkülönben útasítandók az elöljáróságok és rendőrségek, hogy a köte­lességmúlasztó szülők és gyámok ellen kérlel­hetlen szigorral járjanak el. Meg vagyok róla győződve, ha ezen eljárások szigorúan fogana­tosíttatni fognak, a gyermekhalandóság is tete­mesen csökkenni fog. A második oka a nagy gyermekhalandóság­nak, hogy a vidéki városokban nincsenek árva­házaink és lelencztelepeink. Az árva gyermekek és a törvénytelen gyermekek nagy része, a mint tudjuk, dajkaságba adatnak, ott a rossz táplál­kozás, rossz lakás, orvosi felügyelet és gyógy­kezelés hiányában legnagyobb részük elpusztul, ezek esnek a járványos betegségeknek áldoza­tul, ezek közt pusztít a krup, difteritisz, vör­heny, kanyaró, gyermek-aszály. femher 23-án, pénteken. 39 t Az én véleményem szerint a t. kormánynak oda kellene hatnia, hogy a vidéki városokban haladéktalanul árvaházak és leien cz-tel epek állíttassanak fel a gróf Teleki Géza képviselő­társam által jelzett irányelvek szerint. Ezen te­lepeken a gyermekek kellő gondozás, ápolás, orvosi felügyelet és gyógykezelésben részűlve, a gyermek-halandóság tetemesen csökkenne. Tekint­sük a Budapest környékén elterülő falvakat, itt ezrei vannak a gyermekeknek dajkaságba adva, kik az angyalcsinálási rendszer által mind tönkre­tétetnek, hát, t. képviselőház, ez óriási pazarlás emberanyagban; ezen bajon a törvényhozásnak kötelessége haladéktalanul segíteni, sokkal üd­vösebb lett volna, ha azt az óriási összeget, me­lyet a t. kormány az állami anyakönyvek be­hozatalára fordít, Magyarország elhanyagolt köz­egészségügyi viszonyainak fejlesztésére fordította volna, mert ha a t. kormány a polgároktól az adók pontos fizetését követeli, kötelessége a pol­gárok és azok gyermeinek egészségügyi viszo­nyairól is gondoskodni. De, t. képviselőház, egész közegészségügyi szervezetünk hiányáról akarok megemlékezni, a hatósági orvosok díjazásáról. A tiszti főorvosok, járásorvosok, körorvosok oly csekély javadalmazásban részesülnek, hogy abból a mai kor igényeinek megfelelői eg család­jaikat tisztességesen el nem tarthatják. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) A maximum, a mit ily tiszti főorvos tiszte­letdíjúi kap, 900 forint, a maximum, a mit egy körvos kap, 300 forint. A körorvos nappali orvosi látogatásért 20 krajczárt, éjjeli orvosi lá­togatásért 40 krajczárt kap. Ez oly díjazás, mely nem felel meg az orvosi kar méltóságának. A hatósági, járási és körorvosok ily rosszul lévén díjazva, a fősúlyt az orvosi gyakorlatra fektetik, már pedig ha a fősúlyt az orvosi gya­korlatra fektetik, akkor a közegészségügyi adminisztrácziót pontosan nem teljesíthetik. Az én véleményem szerint egy tiszti főorvos­nak oly tiszteletdíj adandó, mint egy törvény­széki elnöknek, 2700 forint, egy járásorvosnak megfelelő díjazás, mint egy járásbírónak, vagyis 1700 forint, a körorvosnak mindenekfelett 1300 forint adandó, mint egy albírónak, ezenfelül a körorvosnak 300 forint fuvarilletmény adandó, miután kötelessége hetenkiut községeit bejárni. A körorvosi intézményre bátor vagyok meg­jegyezni, hogy ha az szerveztetni fog, a körök ne legyenek túlnagyok, legfeljebb 6—8 községet foglaljanak magukban, mert ha a körök túlnagyok lesznek, az egész körorvosi intézmény illuzóriussá válik. Szükségesnek tartom, hogy a tiszti fő-, járási-, és körorvosok ne legyenek alárendelve az alispán, polgármester és főszolgabírónak, mert ha a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents