Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-381
274 381. országos ülés 1894. november 17-én, szombaton. paritásnak és dualizmusnak megfelelően mindkét állam színeinek és czímereinek jelen kell lenniök. (Helyeslés a szélsőhalon.) Nem lehet szó nélkül elhallgatni azt sem, hogy ha az ember a konzulátusok jelentéseit figyelemmel kíséri, a konzulátusok jelentései nincsenek kellő tekintettel Magyarország külön államiságára, hanem úgy látszik, a keleti akadémiában elterjedt az a téves felfogás, hogy minden külső megjelenésben Ausztria és Magyarország, mint egységes állam kell, hogy képviselve legyen, azért a konzuli jelentésekben, midőn a magyar produktumok kiviteléről és a magyar kereskedelmi érdekekről van szó, rendszerint úgy van megnevezve, hogy »Ungarische Reichshälfte«. Arra kérem a t. miniszterelnök urat, méltóztassék a szükséges lépéseket megtenni, hogy a közös külképviselet és különösen a konzulátusok, a kik jelentéseket állítanak össze a maguk működéséről, a mi kereskedelmi viszonylataink tekintetében az osztrák törvények félszegségei által félrevezetve olyan jelentéseket ne adjanak, a melyek nem felelnek meg Magyarország államjogi helyzetének. Újból ki kell jelentenem azt, hogy az összes közösügyi intézmények által használt ingatlanokra nézve nem tartom alkalmasnak azon megállapodást, s melyet Ausztriának kormánya és Magyarország kormánya létrehoztak a törvényhozás elkerülésével, .mely megállapodás értelmében a közösügyes intézmények által használt ingatlanok azon államnak képezik tulajdonát, a mely államnak területén vannak. Minthogy a költségek viselésében percent szerint veszünk részt, minthogy a közös intézmények ezen ingatlanai és a közös kormányzati ágak kiszolgálására létesített intézmények legnagyobb résst osztrák területen vannak, ha pedig nincsenek ott, a külföldön vannak, ezen közösségnek érvényesülnie kell. Például Parisban és Rómában van az osztrák-magyar nagykövetségnek palotája. Miként van ott a két államnak tulajdonjoga érvényesítve? Mert az nem képezi Ausztriának külön tulajdonát, Magyarországnak külön tulajdonát, egy harmadik fogalom pedig nem létezik, a melynek tulajdonát képezheti. A nagy arzenálok, hajógyárak, katonai akadémiák mind osztrák területen állíttatnak fel, valamint kadétiskolák is jelentékeny számban, melyekre nézve a területi megosztás elve fogadtatott el; ez Magyarország eg3^enes megkárosítása. Azon javak, melyeket a közös kormány Magyarország által adott pénzből is megszerez, egyik állam tulajdona sem lehetnek, mig erről a magyar törvényhozás nem intézkedik. Én a kormány azon eljárását, hogy az osztrák kormánynyal az állami javak tulajdonjogára nézve külön megegyezést kötött, helyesnek nem tartom s az ellen most is tiltakozom. A közösügyi kiadásokat különben nem szavazom meg. (Helyeslés a szélső halóidálon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha senki, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólani. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! Vörös János képviselő úr azon indítványára vonatkozólag, hogy a delegáezió jelentéstételre utasíttassák, csak annyit jegyzek meg, hogy a delegáezió nemcsak a háznak, hanem a főrendiháznak is bizottsága, tehát ha a képviselő úr ily irányú indítványt tenne, e tekintetben nem a ház egyoldalú határozatát, hanem országos határozatot kellene provokálni. Én különben ez esetben sem járulhatnék hozzá, egyszerűen azért, mert az 1867: XII. tcz. oly részletesen intézkedik a delegáczióról, hogy azt külön intézkedésekkel kiegészítendőnek nem tartom. Ugron Gábor képviselő úr felemlítette a jelvényeket, melyeket külföldi követségeink és konzulátusaink használnak. Előbbi felszólalásomban elfeledtem a képviselő úrnak megjegyezni, hogy téved abban, mintha Ausztria a saját pénzein oly jelvényeket, vagy feliratokat használna, melyeket közjogi tekintetben kifogásolhatnánk. Ez így volt a valutarendezésig, de az újabb veretű pénzeken ilyen jelvények és felírásokjnincsenek. Ugron Gábor: A koronán! Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter.* Bocsánat, azon egészen korrekt a fölírás. Mert két kifogás volt: hogy a czímerben Magyarország czímerét is használták, már pedig a koronán most csak a császári korona van ; másodszor a felíráson szintén mellőzve vmi az, hogy Magyarországot c^ak mellesleg vonták bele. A valutarendezés alkalmából ezt a közjogi sérelmet is szabályoztuk. A jelvényeket illetőleg megjegyzem, hogy e kérdés is szabályozva van, a mennyiben a külügyminiszter utasította összes misszióinkat és konzulátusainkat, hogy a fekete-sárga lobogó mellett a magyar színeket is használják. Az eljárás az, hogy a nagykövetek, mint ő Felsége személyesítői, az uralkodó standarteját használják, azon alul a fekete-sárga és a magyar nemzeti lobogót, a többi missziók csak fekete-sárga lobogót és a magyar nemzetit. E kérdés tehát rendezve van. A mi a czímerkérdést illeti, e kérdést mindig rendezendőnek mondottam. De a rendezés nemcsak tőlem, hanem a másik féltől is függ, úgy* hogy itt megint oly kötelezettséggel állok szemben, melyre nézve terminust egyáltalában nem vállalhatok. Különben a terminusokkal és sürgetésekkel úgy vagyok, hogy egy ember csak