Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-381

270 381, országos ünés 1894. november 17-én. szombaton. helyzetének tökéletesen megfelelően szerepeltünk az udvartartás körében. (Igaz! Ügy van jdbbfelől.) Miután — ismétlem •—• a tárgyalások és tanulmányok folyamatban vannak és a múlt év óta is lényeges előhaladás történt, a mennyiben egyesek alkalmaztattak, a magyar nyelv használatba vétetett stb., kérem, hogy a költségvetést elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobboldalon.) Elnök: A tétel meg nem támadtatván, a tétel, 4,600.000 frt el fogadtatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): ö cs. és apóst. kir. Felsége kabineti irodája és a kabineti iroda nyugdíjai 77.065 frt. Elnök: Kíván valaki szólam? Bartók Lajos jegyző: Pázmáncly Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház!.. . (Zaj.) Elnök: (Csenget) Méltóztassanak csendben lenni, t. képviselő urak ! Pázmándy Dénes: Azon vita után, mely csak az imént hangzott el a házban, felszólalásomat igen rövidre szabhatom. 0 Felsége kabineti irodája szintén zavaros állapotban van, a mennyiben itt sem érvényestíl a bennünket közjogilag is megillető befolyás. Én nem tudom, t. ház, hogy miért kellene ő Felségének egyetlen egy kabinetirodájának lenni, mert az a megosztott szuverenitás, a mely az ő magas személyében nyilvánul, de különösen közjogunk is megköveteli azt, hogy egy külön osztrák- és egy külön magyar kabineti iroda fungáljon. A kabineti irodának feladatai (Halljuk! Halljuk!) oly annyira Össze vannak fűződve államiságunkkal és állami életünkkel, hogy azokat idegen kezekre, nem magyar alattvalók elintézésére bízni egyáltalában nem lehet. Egy régi sérelem ez, t. ház, (Igaz! Ügy van! a szélső laloldalon.) a melyet itt most csak megújítok és midőn megújítom, kérem a t. miniszterelnök urat, méltóztassék a háznak arra nézve felvilágosítást adni, hogy mennyibea érvényesül az ő felelőssége a kabinetirodánál, mert a pénzügyi bizottságban volt szíves kijelenteni azt, hogy a kabinetirodáért alkotmányjogi tekintetben a felelősség őt illeti, és akkor kell, hogy ez bizonyos tényekben is érvényesüljön. így például a kabinetiroda személyzetének kinevezésénél mi befolyása van a miniszterelnök úrnak, és mennyiben óhajtja közjogi állapotainkat épen a kabinetirodával szemben is érvényesíteni? Ezek után kijelentem, hogy a tételt megszavazom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Bartók Lajos jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Az igen t. miniszterelnök ár az imént azon nyilatkozatot tette, hogy Európának alig lehetnek számbavehető államférfiai, a kik Magyarország közjogi helyzetéről kellőképen felvilágosítva nem volnának. A miniszterelnök úrnak ez állításával szemben indokolnom kell, hogy miért fektetünk mi oly rendkívül uagy súlyt arra, hogy Magyarország külön önálló államisága nyilvánuljon és érvényesüljön. Ennek oka főleg az t. ház, hogy ha a-\ szomszéd ausztriai császárságnak törvénykönyveit megnézzük, azokban egyebet nem találunk, mint Magyarország államiságának folytonos megtámadását. Nem kell a t. ház színe előtt egyébre utalnom, mint a közösügyek elintézésére vonatkozó törvényre, mely 1867. deczember 27-én publikáltatott Ausztriában, s a melyben állandóan és konzequenter Magyarországról mindig csak úgy van szó, mint - fíeichshälfteről s azonkívül abban úgy van a delegáeziók közös ülése megnevezve, hogy Plenar-Session, Pienarsitzung. Magyarország semminemű birodalomnak sem egyik fele, mert az egy egész birodalmat, egy egész monarchiát képez, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és másfelől a delegáczióknak együttes ülése nem Plenarsession, mert nem akkor teljes a delegáczió, ha a kettő együtt űl össze. De itt vannak — és erre felhívom a tisztelt miniszterelnök úrnak, mint pénzügyminiszternek emlékező tehetségét, mert a legújabb időkig az újabb időben nem kísérhettem figyelemmel — az Ausztriában vert pénzek, melyek az állami szuverenitás egyik jeleként czirkulálnak minden ember kezén, a mi közjogi önállóságunkat megtámadó formában veretnek Ausztriába és hozattak forgalomba. Akár ki vegyen egy osztrák császári aranyat a kezébe, azok, még az 1867 után forgalomba hozott volt aranypénzek is, Magyarországot, mint Ausztriának alárendelt államot tüntetik fel. És engedje meg a t. ház, a míg a^kétfejü sasnak a gyomrában és mellében ott látom az én hazámnak czímerét, addig én sohasem tudok megnyugodva lenni és nem akarok egy alkalmat sem elmulasztani, hogy Magyarországnak külön államiságát, egyenjogúságát az osztrák császársággal szemben mindig hangoztassam és érvényesítsem. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Épen azért, mert ezen önállóságnak és ezen külön állami életnek egyik kifejezése az, hogy a felségnek kabinetirodája is szent István koronája országaira külön szerveztessék, hogy a magyar állami ügyek referensei ott az uralkodó személye körül, a magyar állam törvényeit, annak szokásait, és annak lényegét és természetét kellőképen ismerjék, hogy az alkotmányosságnak elég legyen téve azáltal, hogy csakis miniszteri ellenjegyzés mellett neveztethetnek ki és állíttathatnak be az illetők ezen fontos és közjogi jelentőségű szolgálatra, kérem a t. házat,