Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-381

270 381, országos ünés 1894. november 17-én. szombaton. helyzetének tökéletesen megfelelően szerepeltünk az udvartartás körében. (Igaz! Ügy van jdbbfelől.) Miután — ismétlem •—• a tárgyalások és tanulmányok folyamatban vannak és a múlt év óta is lényeges előhaladás történt, a mennyiben egyesek alkalmaztattak, a magyar nyelv haszná­latba vétetett stb., kérem, hogy a költség­vetést elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb­oldalon.) Elnök: A tétel meg nem támadtatván, a tétel, 4,600.000 frt el fogadtatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): ö cs. és apóst. kir. Felsége kabineti irodája és a kabineti iroda nyugdíjai 77.065 frt. Elnök: Kíván valaki szólam? Bartók Lajos jegyző: Pázmáncly Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház!.. . (Zaj.) Elnök: (Csenget) Méltóztassanak csendben lenni, t. képviselő urak ! Pázmándy Dénes: Azon vita után, mely csak az imént hangzott el a házban, felszólalá­somat igen rövidre szabhatom. 0 Felsége kabineti irodája szintén zavaros állapotban van, a mennyiben itt sem érvényestíl a bennünket közjogilag is megillető befolyás. Én nem tudom, t. ház, hogy miért kellene ő Felségének egyetlen egy kabinetirodájának lenni, mert az a megosztott szuverenitás, a mely az ő magas személyében nyilvánul, de különö­sen közjogunk is megköveteli azt, hogy egy külön osztrák- és egy külön magyar kabineti iroda fungáljon. A kabineti irodának feladatai (Halljuk! Halljuk!) oly annyira Össze vannak fűződve államiságunkkal és állami életünkkel, hogy azo­kat idegen kezekre, nem magyar alattvalók el­intézésére bízni egyáltalában nem lehet. Egy régi sérelem ez, t. ház, (Igaz! Ügy van! a szélső laloldalon.) a melyet itt most csak megújítok és midőn megújítom, kérem a t. miniszterelnök urat, méltóztassék a háznak arra nézve felvilágo­sítást adni, hogy mennyibea érvényesül az ő felelőssége a kabinetirodánál, mert a pénzügyi bizottságban volt szíves kijelenteni azt, hogy a kabinetirodáért alkotmányjogi tekintetben a felelősség őt illeti, és akkor kell, hogy ez bizo­nyos tényekben is érvényesüljön. így például a kabinetiroda személyzetének kinevezésénél mi befolyása van a miniszterelnök úrnak, és mennyi­ben óhajtja közjogi állapotainkat épen a kabinet­irodával szemben is érvényesíteni? Ezek után kijelentem, hogy a tételt meg­szavazom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Bartók Lajos jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Az igen t. minisz­terelnök ár az imént azon nyilatkozatot tette, hogy Európának alig lehetnek számbavehető államférfiai, a kik Magyarország közjogi hely­zetéről kellőképen felvilágosítva nem volnának. A miniszterelnök úrnak ez állításával szemben indokolnom kell, hogy miért fektetünk mi oly rendkívül uagy súlyt arra, hogy Magyarország külön önálló államisága nyilvánuljon és érvé­nyesüljön. Ennek oka főleg az t. ház, hogy ha a-\ szomszéd ausztriai császárságnak törvény­könyveit megnézzük, azokban egyebet nem talá­lunk, mint Magyarország államiságának foly­tonos megtámadását. Nem kell a t. ház színe előtt egyébre utalnom, mint a közösügyek elintézésére vonatkozó törvényre, mely 1867. deczember 27-én publikáltatott Ausztriában, s a melyben állandóan és konzequenter Magyarországról min­dig csak úgy van szó, mint - fíeichshälfteről s azonkívül abban úgy van a delegáeziók közös ülése megnevezve, hogy Plenar-Session, Pienar­sitzung. Magyarország semminemű birodalomnak sem egyik fele, mert az egy egész birodalmat, egy egész monarchiát képez, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és másfelől a delegáczióknak együttes ülése nem Plenarsession, mert nem akkor teljes a delegáczió, ha a kettő együtt űl össze. De itt vannak — és erre felhívom a tisztelt miniszterelnök úrnak, mint pénzügyminiszternek emlékező tehetségét, mert a legújabb időkig az újabb időben nem kísérhettem figyelemmel — az Ausztriában vert pénzek, melyek az állami szuverenitás egyik jeleként czirkulálnak minden ember kezén, a mi közjogi önállóságunkat meg­támadó formában veretnek Ausztriába és hozat­tak forgalomba. Akár ki vegyen egy osztrák csá­szári aranyat a kezébe, azok, még az 1867 után forgalomba hozott volt aranypénzek is, Magyar­országot, mint Ausztriának alárendelt államot tüntetik fel. És engedje meg a t. ház, a míg a^kétfejü sasnak a gyomrában és mellében ott látom az én hazámnak czímerét, addig én soha­sem tudok megnyugodva lenni és nem akarok egy alkalmat sem elmulasztani, hogy Magyar­országnak külön államiságát, egyenjogúságát az osztrák császársággal szemben mindig hangoz­tassam és érvényesítsem. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Épen azért, mert ezen önállóságnak és ezen külön állami életnek egyik kifejezése az, hogy a felségnek kabinetirodája is szent István koro­nája országaira külön szerveztessék, hogy a magyar állami ügyek referensei ott az uralkodó személye körül, a magyar állam törvényeit, annak szokásait, és annak lényegét és természetét kellőképen ismerjék, hogy az alkotmányosság­nak elég legyen téve azáltal, hogy csakis miniszteri ellenjegyzés mellett neveztethetnek ki és állíttathatnak be az illetők ezen fontos és közjogi jelentőségű szolgálatra, kérem a t. házat,

Next

/
Thumbnails
Contents