Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-379

S?9. országos ülés 189á. november 15-én, csütörtökön. 225 az folyik, hogy vagy a lisztre nem lehet adni kikészítési eljárási kedvezményt, vagy a törvényt kell megváltoztatni. (Tetszés halfelöl.) De e tekintetben sem a pénzügyminiszter úr, sem elődje nem érdemel szemrehányást. Az a rendelet, mely erről kiadatott, általánosságban minden árúra feltétlenül kitűzi az azonosítási eljárást. De tartalmaz még egy megbecsülhetetlen rendelkezést, s éu arra kérem a t. miniszter urat, hallgassa meg e rendeletet, olvassa el tegnapi beszédjét, aztán csak annyit kérek: fiat applicatio. (Tetszés a hal- és szélső baloldalon.) Még előbb hivatkoznom kell itt arra, — mert később szükségem lesz rá, — hogy az egyéni megbízhatóság, a vámhitelezés szempontjából ennek a vámbiztosítási eljárásnak egyik feltétele. Ez aztán arra vezet, hogy vidéki malom, mely egyéb konjunktúrák miatt sem juthat e kedvezményhez, alig lehet abban a helyzetben, hogy a román búzával üzletet csinálhasson, hanem az tisztán és kizárólag a budapesti nagy malomtőkének érdekében használtatik fel. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Huszonnégy vidéki malom teszi! Polónyi Géza: A pénzügyminiszteri rendelet, mely 1884. évben 27.304. szám alatt adatott ki, nemcsak az azonosításra vonatkozó eljárást tartja fenn, mint főfeltételét a kikészítési eljárásban adott vámkedvezménynek, hanem ezenfelül azt mondja: »Azon esetekben, midőn a feldolgozás végett behozott árúra vagy tárgyra az ugyanazonosságot megállapító jegy nem alkalmazható« — tehát a lisztnél — »hanem az azonosság más kisegítő ellenőrzési intézkedések által lesz megállapítandó«, — tehát az azonosság itt fenn van tartva, csakhogy nem azonossági jegy, hanem más ellenőrzési eljárás által, — »az engedély csakis azon esetben fog megadatni, ha a magyar kir. kormány meggyőződést szerez arról, hogy a készíteni szándékolt árú versenyképessége a külföldi piaczon, kiváltképen a ?kmmentesen behozandó külföldi anyag alkalmazásától függ«. Tehát nemcsak az azonossági eljárást tartja fenn ez a rendeh-i, de megmondja azt is, hogy csak akkor adja meg ezt a kedvezményt, ha az árúnak külföldre való versenyképessége ezen gabonanem behozatalától függ. Már most, t. ház, a t. pénzügyminiszter úr tegnapi — mondhatom igen tartalmas — beszédéhen egy enuncziácziót tesz, melyben azt mondja: semmi kétség sines az iránt, hogy a magyar búza a világ legjobb búzája, és csak az Oroszország némely vidékéről érkező búza az, mely vele versenyezhet. De mond még valamit, megmondja, hogy malterre nincs semmi szükség. (Derültség a hal- és szélső haloldalon.) MegKÉPTO. NAPLÓ. 1892 — 97. XX, KÖTET. mondja, hogy a külföldre való kivitel czéljábói a román búzával való keverésre, az úgynevezett fehérítési eljárásra szükség nincs, tehát azért, hogy ezen liszt a külföldön versenyképes lehessen, román búzára semmi szükség nincs. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Ebből világos, hogy ha ennek daczára adatik ily őrlési engedély, az törvénybe ütközik, az csak e pénzügyminiszteri rendeletnek világos kijátszásával történhetik. (Igaz! Ügy van! a balés szélső baloldalon.) A pénzügyminiszter úr tegnap különféle számításokat tett. Ázt mondja, mégis csak jó az a román búza, mert a 6 frt 70 kr és 5 írt 20 kros román búxaár mellett lehetővé teszi a malmoknak azt, hogy 20 kros őrlési nyereséggel dolgozhassanak métermázsánkint. Honnan vette ezt a számot a t. pénzügyminiszter úr? Mert az hibás; még átlagosan sem áll ? Az, hogy milyen őrlési eredménynyel és nyereséggel dolgozik az a malom, kizárólag attól függ, hogy a magyar búzába mennyi román búzát kever. Mentül több román búzát kever a magyar lisztbe, annál többet nyer az 1 frt 50 kros vám felhasználásával. (Élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A t. pénzügyminiszter úr már megmondta, s én majd adatokkal fogok erre nézve szolgálni, hogy nem 20 kr. az a nyereség, hanem majd ha meghallja t. pénzügyminiszter úr, hogy maga a belfogyasztási piacz hogyan van kizsákmányolva ezen őrlési engedély révén a malmok számára, akkor be fogja látni, hogy ezen törvénytelen és pénzügyi rendeletbe ütköző őrlési engedély jelen alakjában, föltétlenül és haladéktalanul visszavonandó és megszüntetendő. Egyet mondhatok a t. pénzügyminiszter úrnak, és ez is adatokra támaszkodik, hogy a román búza külföldre nem megy, de ne is menjen, már magyar búzával keverve különösen ne. Nem megy, megmondom miért. Mert, t. képviselőház, megkísérelték — igaza van a t. pénzügyminiszter úrnak —• a kikészítési eljárást már régebben ; visszanyúlik az egészen az 50-es évekbe, de törvényileg csak 1882-ben szabályoztatok ez és az pdőközi vámháború tartamára való felfüggesztésen kivííl ezen a rendeleten alapszik. Megpróbálták a román búzát kikészítés útján a magyar búzával keverni és lisztté őrölni már 1873-ban is, és méltóztatik tudni, hogy mi lett az eredménye? Hogy 1873-ban a magyar búzát a párisi börzéről kitiltották. Méltóztassék róla hivatalosan meggyőződni. Kitiltották azért, mert ugyanazon sütők, kik a t. pénzügyminiszter úr tudomása szerint 1894-ben peticzióval járulnak a kamarához, hogy mentsék meg számukra a jó minőségű magyar búzát és az abból szár29