Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-367

367. országos ülés 1894. október 9-én, kedden. 11 Elnök : A t. képviselő urak interpelláezióikat az ülés végén fogják megtenni. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. Ház! Az 1893-dik évi áll ami zárszámadásokat, nemkülönben a Vaskapu szabályozásának költségeire vonatkozó számadásokat fizzál a kéréssel vagyok bátor benyújtani, hogy azokat előleges tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz útasíttatik. Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém továbbá bemutatni jelentésemet a konstantinápolyi nagykövetségünk számára Jeniköjben építendő nyárilak építési és berendezési költségeinek fedezése czéljából a közös aktívák jövedelmének felhasználása iránt. Midőn ezen jelentésemet a t. háznak bemutatom, kérem, méltóztassék azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök.' Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizott sághoz útasíttatikWekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. Ház! Az 1895-Ik évi állami költségvetés bemutatása alkalmával a t. háznak türelmét rövid időre vagyok bátor kikérni a végből, hogy ismertessem azokat a főbb eltéréseket, melyek e költségvetésben úgy a kiadások, mint a bevételek tekintetében kifejezésre jutnak, továbbá, hogy a pénzügyi helyzetre vonatkozólag előadjam nemcsak a közelebbi teendőket, hanem általában nézeteimet is. (Halljuk! Halljuk!) Az 1895. évi államikölíségvetésben a rendes kiadások 421,053.098 forinttal, vagyis 26,470.263 forinttal magasabb összegben vannak előirányozva, mint az 1894. évi költségvetésben. Ezen magában véve igen nagymérvű többlet tulajdonképen két főtényezőre vezethető vissza. A mennyiben 9,144.000 forint többlet — kerekszámokban szólok a könnyebb megérthetés végett — van a pénzügyi tárczánál. Ebből 7,055.000 forint átfutó jellegű, a mely abban leli indokát, hogy a pénzveréssel, helyesebben fémveréssel és beváltással járó költségeket oly keretben, mint feltehetőleg állandóan fognak költségvetésünkben jelentkezni, a költségvetés rendes tételei közé iktattuk. A másik nagymérvű emelkedés a kereskedelmi tárezánál fordul elő, melynek kiadásai 12,735 000 forinttal növekednek. De ezek jobbára üzemi természetűek. Az állam vas utakra és gépgyárakra 117a millió esik e többletből; ennek is egy része, — 2,700.000 forint —- csak látszólagos, a menynyiben azon visszatérítések, a melyek eddig ágy eszközöltettek, hogy csak a nettó eredmény állíttatott be a költségvetésbe, a bruttó budget elveinek megfelelőleg, azért, hogy a törvényhozás ellenőrzése e tekintetben is hatályosabbá és közvetlenebbé tétessék, egészükben állíttattak be a költségvetésbe úgy a bevételi, mint a kiadási tételeknél. De e két főbb tételtől eltekintve, majd minden ágazatnál kénytelenek voltunk jelentékenyen emelni a költségeket. Az első emelkedés az országgyűlési szükségletnél mutatkozik 32.000 forinttal. Ebből 20.000 forint azért vétetett fel, mert a delegácziók jövőre Bécsben üléseznek, 12.000 forint pedig a ház irodai és nyomdai költségeire vétetett fel, főleg azon költségekre, melyekkel a ház határozata értelmében a régibb országgyűlési irományok egybegyűjtése fog járni. 226.000 forinttal emelkednek a közösügyi kiadások, melyek részletes indokolásától most tartózkodom, annyival inkább, mert tudtommal a delegáczió elé tett előterjesztések már a t. ház tagjai között kiosztattak, vagy legalább kiosztás végett már ide küldettek. E többleten kivtíl még 67.000 forint többlet van a rendkívüli kiadásoknál; de még mindezzel nincsen kitüntetve az az áldozat, melylyel a közösügyi kiadásokhoz járulunk, mert a 4,100.000 forint többletből reánk 1,250.000 forint esik és e kiadási többlet csak azért irányozható elő ily mérsékelt összegben, mert a vámbevételek emelkedése folytán bizton merjük remélni, hogy a közösiigyi kiadások többi része ez úton fedezését fogja találni. r294.000 forinttal emeltük a nyugdíjkiadásokat. E többlet némely reformnak és szervezésnek következménye, de következménye egyúttal annak is, hogy mint már tavaly is jeleztem, — fiatal tiszti karunk levén, a nyugdíjkiadásoknak még igen hosszú ideig való folytonos növekedésére kell elkészülve lennünk. Ugy irányoztuk tehát elő az összeget, hogy mindenesetre elég lesz nemcsak a mostani szükséglet, hanem az 1895-ben felmerülő többlet fedezésére is. 683.000 forinttal többet tesznek a horvátszlavón belügyi igazgatási költségek, mert azon szokásos eljárás folytán, hogy a 3 megelőző év zárszámadási eredményei alapján állítjuk be a költségvetési tételt, ez eredmények szerint ily összegben kellett e tételt megállapítanunk. Áttérve már most az egyes tárczák szükségleteire, közbevetőleg megemlítem, hogy külön fejezetként iktattuk be a közigazgatási bíróság i .els

ő szükségletét. Nem vettük fel a személy-