Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-377

377. országos ülés 1894. november 13-án, kedden. 157 juk, helyeseljük mi az ipar fejlődését, de azon ipar fejlődését kívánjuk első sorban, a melynek gyökerei az ország gazdasági viszonyaiban rejlenek; (Helyeslés a bal és szélsőbalon.) melynek fejlődésére és fejlesztésére a kellő feltételek népesedési és munkásviszonyainkban meg vannak, azon ipart, mely saját magát nagyra emelvén, egyúttal emeli és neveli a többi kereseti forrásokat, a mely, midőn maga nagyra nő, egyúttal növeszti és fejleszti a mezőgazdaságot és kereskedelmet. (Igás! Úgy van! a baloldalon.) Ennek az iparnak és ezen iparfejlesztési politikának mi mindig legmelegebb támogatói voltunk, vagyunk és leszünk. De engedjenek meg nekem, hogy azokat, kik az ipar eddigi fejlesztésében oly nagy vívmányokat látnak, figyelmeztessem arra is, hogy annak az iparnak a fejlesztését, azt az ipari politikát, melyet részben ma is követnek, legalább részben helyeselni nem tudom. Mert én nem tartom helyesnek, sőt elítélendőnek tartom azt, ha például az állam támogatja, pártolja és előmozdítja a fővárosban a díszműáruk készítésével foglalkozó ipart, de a mellett tönkremenni engedi a mezőgazdaság létalapját képező mezőgazdasági szeszgyártási ipart. (Igaz! Úgy van! a báloldalon.) Ilyen ipar nem felel meg az ország érdekeinek, mert nem gyökerezik az ország legvitálisabb érdekeinek felismerésében. És az ipar és kereskedelem támogatására irányzott törekvésünk, nem szabad, hogy elhallgattassa bennünk az oly törvénytelenségek és a törvényekkel való visszaélések felderítését, a melyek világosan törvény elleni cselekményeket involválnak, még akkor sem, ha azok némely iparágnak javára szolgálnak. Ezeket kívántam, t. ház, a magam személyére nézve egyszer és mindenkorra megjegyezni. Lesz alkalmam e költségvetés egyes tárczáiriak részletes tárgyalása alkalmával, egyes kérdésekben felszólalni és ezen itt kifejtett nézetemnek ott és akkor részletesebben is kifejezést adni. Tovább az ilyen inszinuácziókra és vádakra reflektálni nem kivánok és azt hiszem, hogy ezekkel személyemre nézve egyszer és mindenkorra leszámoltam. (Helyeslés.) Áttérek, t. képviselőház, felszólalásom tulajdonképeni tárgyára. Hogy mezőgazdasági helyzetünk súlyos, az ország némely vidékein egyenesen válságos, azt itt a házban bizonyítani talán nem szükséges. Elismeri, bár szerényebb mértékbea a mezőgazdasági viszonyok súlyát a pénzügyi bizottság jelentése is, a mennyiben azt mondja, hogy némely termelési ágak a külföldi verseny és kedvezőtlen áralakulások következtében erősen meg vannak támadva; továbbá elismeri ezt abban is, a midőn jelentésében konstatálja a fogyasztási adó némelyikénél, a sónál, az italmérési adónál a visszamaradást és aggodalmát fejezi ki, hogy ezen visszaesés még fokozódni fog. Szeretném, ha a dolog úgy volna, mint azt a pénzügyi bizottság jelentése odaállítja, mert ez akkor részleges, bizonyos helyi körülmények és viszonyok által előidézett múló baj volna. Én azonban e bajt sokkal nagyobbnak, sokkal általánosabbnak, az egész országra kiterjedőnek ítélem, a mely hatását különböző mértékben, de érezteti az országban mindenütt. A termelés költségei s a termények értékesítése közti arány, azon helyes arány, a mély mellett a termelés még jövedelmező, erősen meg van támadva; (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) meg van támadva mindenütt s ezt érzi az országban minden birtokos, a kedvezőbb vidéken levők kisebb mértékben, a kedvezőtlenebb vidékeken levők azonban olyan mértékben, hogy ott a mezőgazdasággal való foglalkozás ma már csak nagy áldozat s megszűnt jövedelmező lenni. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) A föld hozama mindenütt megcsappant. Érzi ezt mindenki; érzi a nagybirtokos, de nagyobb lévén birtoka, csakis a jövedelemcsappanást érzi, csakis kevesebb a jövedelme, de még van annyija, a mennyiből megélhet. A közép- és kisbirtokos azonban, a kinek jobb viszonyok közt még volt a föld jövedelméből annyija, hogy magát fentarthassa, a jövedelem ezen megcsappanása következtében pusztul, tönkre megy; (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) nem is említve azt, hogy a földbirtok általában és különösen a közép- és kisebb földbirtok még ezen felül részben öröklött, részben befektetésre szolgált adósságokkal is van terhelve Ez a baj általános, ez a baj az egész ország mezőgazdaságára terjed ki. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ez a baj nem ma támadt, hanem támadt évek során át fokozatosan, s természetes következménye részben az átalakult szállítási és termelési viszonyoknak, de még nagyobb részben azon mulasztásoknak és helytelen intézkedéseknek, a melyekkel kormányunk és törvényhozásunk mezőgazdasági érdekeinket figyelmen kivűl hagyva, most már a bajt nagygyá növekedni engedte. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Hosszú évek mulasztásai folytán keletkezett e baj, melyet egy csapással megszüntetni senkinek sincs hatalmában. Nem is elégségesek erre azon orvosszerek, a melyeket a földmívelési miniszter ur a pénzügyi bizottságban előadott; (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon). hiszen a bajt sporadikusnak Ítélve, egyszerűen csak tanácsot ad a szemtermelés megszorítására