Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-376

J54 376 > országos ülés 1894. november 13-én, hétfőn. túlságosan ápoltuk a kormánynak minden apró részletekbe való beavatkozhatását, majdnem úgy, mint Mária Terézia idejében egy rendelet, mely a kanczelláriához való felebbezlietést kevés, taxa­tíve felsorolt esetekre szorította, de a végén azt mondta: et in omnibus casibus denegatae jnstitiae. Hogy mivé fejlődik ekként a praxis, arra csak egy jellemző aprósággal szolgálok. Volt egy városban egy kéményseprő, kinek hanyag­sága mellett több esetben csak a véletlen men­tett meg a kémények kigyúladásától. Midőn panasz, intés, megbírságolás nem használt, eb vonták tőle az engedélyt. Az intézkedést azon­ban a minisztérium megsemmisítette, — meglehet, mert formahiänyt talált az eljárásban, vagy ül­dözést vélt látni. Nem tudom, javúlt-e azóta az ember, de ha visszaesés észleltetnék, ki fogja kárpótolni az esetleges tűzkárosúltakat? Valóban, ha ekkora önnállóság sem engedélyeztetik, mivé törpül az autonómia, hogyan lesz gondoskodva arról, hogy az önkormányzati szervekben az ön­kormányzati érzék fellendülj ön ? ! Azért kérem a t. kormányt, méltóztassék a háznak oly előterjesztést tenni, mely alkalmas arra, hogy a községi autonómia problémája az állami és községi teendők világos szétválasztása, az utóbbiakban az önkormányzat lehető függet­lenítése és nevezetesen a helybeli rendőrség autonóm kezelése mellett megoldatnék, mert a túlságos kormányozhatnámság, míg egyes elszórt igazságtalanságok orvosolhatása kedveért az állami mindenhatóságot növeli, megöli a köz­szellemet. Ezeknek említését nem tartottam időszerűt­lennek, és ismételve, hogy a közjogi álláspont előttem a döntő, elfogadom a kölségvetést. (He­lyeslés jőbbfelől.) Molnár Antal jegyző: Bujanovics Sán­dor! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Holnap! Holnap! Zaj. Elnök csenget.) Bujanovics Sándor: T. ház! Én egészen a t. ház szíves figyelmére bízom, hogy ma be­széljek-e, vagy holnap mondjam-e el azt, a mit el kívánok mondani? (Felkiáltások balfelöl: Holnap! Zaj. Elnök csenget) Én kész vagyok elmondani azt, a mit el­mondandó leszek, ma, és ugyanazt el fogom mon­dani holnap, ha úgy méltóztatnak határozni. (Felkiáltások bal felől: Holnap! Holnap!—Jóbbfélöl: Ma! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztatnak ki­vánni, hogy a képviselő úr holnap mondja el beszédét? (Felkiáltások: Igen! Holnap!) Méltóz­tatnak hozzájárulni? (Igen! Zaj!) E szerint, t. ház minthogy a képviselő úr is óhajtja, a t. ház is hozzájárul, holnap fog beszélni a képviselő úr. (Helyeslés.) T. ház! Holnap reggel 10 órakor tartunk ülést; napirendjén lesz az 1895. évi állami költ­ségvetésnek általánosságban való folytatólagos tárgyalása. Az ülés tíz órakor kezdődik. Az ülést ezennel bezárom. (Az ülés végződik d. u, 1 éra 30 perezkor.)

Next

/
Thumbnails
Contents