Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-348

7f> 848. orazágos ülés 1894. május 2S-án, szombaton. A törvényjavaslat második része a tárgygyal kapcsolatos összes transzakcziókra megadja az adó-, bélyeg- és illetékmentességet, továbbá az építendő házak részére biztosítja ugyanazt az adómentességet, a melyet régibb törvényeink a nagy körútra és más áj építkezési vonalakra megállapítottak. A pénzügyi bizottság még egy új szakaszt vett fel a 1 örvényjavaslatba, a mely abból a czélból, hogy a budai részeknek is a pestiekkel való egyenletesebb kiépítése meg ne akasztassák, az 1884 : XVIII. tcz. 7. és 8. szakaszában megállapított adómentességet, mely ez idén novemberben lejárna, további öt évre kiterjeszti. Ha meggondoljuk, t. ház, hogy az ezen törvényjavaslatban tárgyalthoz hasonló művelet Bécsben mily hosszú idő óta maradt a kísérletezések stádiumában, míg itt a kezeléseknek egy nagy komplexuma a legegyszerüebben, és úgy szólván csak az értékeknek kölcsönös kicserélése útján megoldatik, akkor mindenki igazoltnak fogja találni azt a fogadtatást, melylyel ezen törrvényjavaslat és annak szerzője, a pénzügyminiszter úr, a pénzügyi bizottságban találkozott. (Élénk éljenzés.) Ezeknek alapján van szerencsém a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság által megállapított szövegezésben a t. háznak úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadás végett ajánlani. (Élénk helyeslés.) Bartók Lajos jegyző: Kállay Lipót! Kállay Lipót: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslatot elvtársaim nevében is elfogadom, de egy körülményre kénytelen vagyok kiterjeszkedni; remélem, hogy a t. kormánytól erre nézve megnyugtató választ fogok nyerni. Ugyanis a törvényjavaslat 3. §a ezeket mondja: »A fő- és székváros a gellérthegyi erődöt lebontatja és a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és távíró állomás létesítését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik*. Mit értsünk ez alatt? Óhajtjuk, hogy minden kételyt kizárólag kimondassák, miszerint itt nem olyas valaminek létesítése czéloztatik, mi a fő- és székváros biztonságát a lerombolandó erőd helyén a jövőben is veszélyeztetné. Az Újépületet illetőleg az eredeti törvényjavaslat és a pénzügyi bizottság jelentése között örvendetes eltérést tapasztalok, mert míg az eredeti törvényjavaslatban az Újépület 22.725 négyszögölnyi területéből mintegy 12.000 jelöltetett házhelyekűl adandónak és beépítendőnek, s így csak 10.725 négyszögöl maradt volna utczák és terek létesítésére, — t a pénzügyi bizottság jelentése így szól: »Az Újépületet lebontani és 22.725 négyszögölnyi területét szabályoztatni kívánja a pénzügyminiszter úgy, hogy a szabályozásból nyert új telkekből annyi legyen elárusítható, hogy az egész becsérték, vagyis 3,500.000 forint kikerüljön, míg a fenmaradó terület terek és utczák létesítésére fog felhasználtatni«. Ez közelebb áll pártunk felfogásához, de egészben mégsem egyezik vele. E kérdésnél a fiskális érdekeket lehetőleg mellőzni kell. Magasabb szempontok kívánják, hogy szoborszegény fő- és székvárosunk szélesebb, nagyobb terekkel és utczákkal láttassák el. Ezeket óhajtottam megjegyezni; egyebekben pedig a törvényjavaslatot — a mint mondám — elfogadom. (Helyeslés.) Bartók Lajos jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot én is örvendetesnek tekintem; olyannak, a mely a főváros fejlődését előmozdítja; a főváros lakosságának egy régi óhajtását vezeti a megvalósiilás stádiumába, sőt ez az óhajtás egyúttal — azt lehet mondani — a nemzet óhajtása is. Én tehát szintén készséggel csatlakozom a t. előadó űr által is említett elismeréshez, a mely a miniszterelnök urat megilleti ezen törvényjavaslatnak gyors keresztülvitele tekintetében. Csak azt óhajtom, hogy a valóságba való átvitele se ütközzék majd akadályokba, hogy valahol meg ne akadjon, hanem azon módszer szerint, hogy kellő időben — hiszen egyszerre nem is kívánatos, hogy minden hanyatt-homlok történjék —- építtessenek ki és valósíttassanak meg azon tervek, a melyek valóban a magyar főváros fejlődését nagyban elő fogják mozdí tani. Egyáltalában örvendetesnek találom azt, ha a katonaság kijebb vitetik a belváros kö zepéből, a hol mégis a kivonulás, bevonulás és mindenféle érintkezések alkalmatlansággal járnak ; míg a városon kívül könnyebben mozoghat és egészségesebb helyen is lesz elhelyezhető. Hogy az üllői laktanya a városban marad, az ellen nincs semmi kifogásom, hiszen az a forgalmat nem akadályozza. Elismerem továbbá, hogy a városnak egy részében mégis szükséges laktanya egy tekintélyes haderő számára bizonyos eshetőségekre, a mely eshetőségek tőlünk ugyan hála Istennek távol állanak, de nincsen kizárva, hogy itt és ott a városban felmerülhetnek nem tudom micsoda szoczialisztikus, anarchikus zavargások, a mely esetekre kell, hogy legyen a belváros területén egy ezred katonaság. Valamint azt sem lehet kifogásolni, hogy egy zászlóalj számára készenlét tekintetéből egy kisebb laktanya építtessék a budai oldalon a hid kitorkolásánál; de csak egy zászlóalj számára, mely inkább a rendőrségnek lesz hivatva segítségére lenni. Azonban, hogy a katonai szempontnál maradjak, az Újépület egyik osztályában van jelenleg elhelyezve a közös hadseregbeli hadapród-