Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-348
70 348' országos ülés 1894. május 26-án, szombaton. országgal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről. Kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatot mellékleteivel együtt kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a közgazdasági bizottságnak. Következik, t. ház, a napirend szerint a vasúti árufuvarozás iránt Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvényczikkel beiktatott nemzetközi egyezmény kiegészítését czélzó törvényjavaslat (írom. 557) tárgyalása. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy általánosságban való tárgyalás alapjául a jelentés olvasottnak tekintessék? (Igen!) Méltóztatnak hozzájárulni. Az előadó ár fog szólani. Görgey Béla, a közgazdasági bizottság előadója: T. képviselőház! A vasúti árúfuvarozás tárgyában létrejött nemzetközi egyezményt aláírt hatalmakés államok pótlólag az iránt, hogy oly államok is, a melyek eddig a nemzetközi konvencziónak nem részesei, ahhoz szintén hozzájárulhassanak, és abba utólag beléphessenek, nyilatkozat alakjában nemzetközi egyezményt kötöttek. Ezen egyezmény egyszersmind megállapítja a módokat, feltételeket és a gyakorlatban követendő eljárást is. Minthogy a r > ilyen, a konvenczióban eddig nem részes államok ahhoz való hozzájárulása csak kívánatosnak jelezhető, továbbá mivel az államok szuverén jogai e tekintetben minden részben meg vannak óva, a közgazdasági bizottság ezen pótnyilatkozat beczikkelyezéséhez hozzájárult. (Helyeslés.) A törvényjavaslat második petituma az, hogy hatalmaztassék föl a kereskedelemügyi miniszter arra, hogy az ezen konvenczió kiegészítő részét képező végrehajtási határozmányoknak, valamint a vasúti szállításra feltételesen felvehető tárgyakra vonatkozó végrehajtási határozinányoknak nemzetközileg elhatározandó módosításához Magyarország nevében teljes joghatálylyal hozzájárulhasson. (Helyeslés jobb felöl.) Minthogy a végrehajtási határozmány oknak módosítása a végrehajtás körébe tartozó intézkedésekről szólhat csak, annak törvényhozási úton való tárgyalása mellőzendő, és a közgazdasági bizottság helyesli, ha ez a végrehajtás körébe, tehát a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utaltatik. (Helyeslés jobb felől.) Mindezeknél fogva a közgazdasági bizottság nevében a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván valaki szólani, t. ház? Senkisem. Méltóztatnak elfogadni ? (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottul jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a tőrvény javaslat mimét, 1., 2. és 3. szakaszait; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! Ezen törvényjavaslat általánosságban is, részleteiben is le lévén tárgyalva, javaslom a t. háznak, méltóztassék hozzájárulni, hogy az a legközelebbi ülésben harmadszori olvasásban tárgyaltassék. (Helyeslés.) Méltóztatik hozzárúlni a t. ház. Következik a napirend szerint, t. ház, a pénzügyi és közgazdasági bizottságok 644. számú jelentése az 1885 : IX. törvényczikk 10. §-ának és az 1889: XXXIV. törvényezikk 6. §-ának módosításáról szóló 561. számú törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik hozzájárulni, hogy a jelentés az általános tárgyalás alapjául olvasottnak tekintessék? (Igen!) Az előadó úr fog szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi és a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! A postatakarékpénztárakról, valamint a cheque- és clearingforgalomról szóló törvények tudvalevőleg megállapítják ezen intézeteknek kamatlábát, olyképen, hogy a postatakarékpénztári betéteknél a kamatláb 3"6°/o, a cheque- és clearingforgalomnál a kamatláb 3°/o. Minthogy azonban már az eredeti törvények megalkotásakor is érezték azt. hogy a kamatláb előzetes megállapítása bizonyos inkonveniencziákkal járhat, az illető törvények felhatalmazták a minisztert arra, hogy a takarékbetéteknél a kamatlábat a körülményekhez képest felemelhesse, a cheque- és clearingforgalomban pedig a kamatlábat saját belátása szerint leszállíthassa. Az indokok, melyek a törvényhozást ezen elhatározásánál vezették, igen egyszerűek. A takarékbetéteknél az állam egy »institut de prévoyance«-t akart létesíteni. Itt tehát kívánatos, hogy a lehető legmagasabb kamat fizettessék a betevőknek. A cheque- és clearingforgalomnál ellenben oly szolgálatról van szó, melyet az állam a kereskedelmi forgalomnak tesz, és ha itt a kamat bármennyire redukáltatnék, vagy ha épenséggel kamat nem is fizettetnék, ez ellen senki komoly kifogást nem emelhetne. A két intézménynek fejlődésében azonban mindinkább érezhetőbbé vált annak szüksége, hogy úgy az egyik, mint a másik intézmény lehetőleg a pénzpiacz hullámzásait követhesse. Ennek következtében a kormány felhatalmazást kér arra nézve, hogy úgy a postatakarékpénztár betéteire, mint a cheque-cleariugforgalomra nézve a kamatlábat szabadon megállapíthassa. Gyakorlati szempontból a pénzügyi
