Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-347

64 347. országos ülés 1894. május 25-én, pénteken. a haza minden polgárát megilleti, ha megvan az e szakaszban felsorolt képessége, miért fosz­szuk meg külön kifejezett szavakkal épen azon lelkészi kart, mely eddig az államnak ingyen tette ezen szolgálatot és meglehetősen jól vé­gezte ? Miért foszszuk meg, ismétlem, a lelké­szeket épen azon jogtól, a melyet eddig csakis ők gyakoroltak? (Helyeslés a szélső baloldalon.) S ezért is én, hogy ezen szakaszszal meg ne bélyegezzük azon lelkészi kart, a mely eddig az állam helyett és számára is végezte ezen teendőt, a méltányosság szempontjából is bátor vagyok indítványozni, hogy maradjon ki ez a szakasz. (Helyeslés bal felöl.) Hogy gondolkozásomat teljesen jellemez­zem, nem bánom, ha a kormány egyetlen lel­készt sem nevez ki az egész országban, csak a lehetőség legyen meg arra, hogy a hol tudja, hogy a közóhajnak és a közfelfogásnak felel meg, lelkészt is nevezhessen ki, és ne legyen egy különben is tiszteletre méltó és érdemekben elég gazdag társadalmi osztály, a lelkészi kar, ezen szakasz által megbélyegezve. Ezen gondolatból kiindulva, bátor vagyok iudítványozni, hogy a 9. §. maradjon el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Papp Elek jegyző: Madarász Imre ! Madarász Imre: T. ház! Azokkal az in dokokkal, a melyeket Veres József t. barátom elő­adott, teljesen egyetértek, azokat magaméivá teszem s részemről is óhajtom, hogy ezen 9. §. hagyassák ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem is akarok tehát az ezen szakasz kihagyására nézve elmondott indokokhoz semmit hozzátenni, sem azokból vilamit elvenni, hanem igen rövi­den csakis egy kijelentést óhajtok tenni. (Hall­juk! Halljuk!) Én a liberalizmus elvével egy általán nem tudom összeegyeztetni azt, hogy legyen e hazának, legyen Magyarországnak egyetlenegy társadalmi osztálya, mely meg le­gyen fosztva azon jogtól, a melyet különben az összes polgárok elveznek, (Helyeslés a szélső­bálon.) és annál kevésbbé tudom összeegyeztetni, mert épen olyan társadalmi osztályról van szó, melyet intelligens társadalmi osztálynak méltán nevezünk s mégis ezen osztály legyen meg­fosztva egy oly jog gyakorlatától, melyet, hogy úgy szóljak, a közönséges ember is gyakorol. Én tehát e törvényjavaslatnak, mely libe­rális törvényjavaslatnak neveztetik, oly szaka­szához, mely a liberalizmus elvével homlok­egyenest ellenkezik, sem most, sem soha hozzá nem járulhatok. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szó­lani. (Halljuk! Halljuk!) Hieronymi Károly belügyminiszter: Az előttem szólott t. képviselő urak a 9. §. egyszerű törlését hozták javaslatba. Kérem a t. házat, ne méltóztassék ezen indítványhoz hozzájárulni. (Helyeslés a jobbaldalon. Ellenmondá­sok a szélső baloldalon.) Abban az esetben, ha az anyakönyvvezetői teendőkkel lelkészek is lennének megbízhatók, igen gyakran a következő két eset fordulna elő. Előfordulna az, hogy egy, az állam által meg­állapított, ráparancsolt kötelesség teljesítése köz­ben valamely fél egy más felekezet lelkészéhez tartoznék fordulni. (Zaj.) Elnök: (csenget.) Kérem a képviselő ura­kat, ne méltóztassanak beszélgetni. Hieronymi Károly belügyminiszter: És ez sokkal gyakrabban fordulna elő, mint a hogy Veres József képviselő úr felemlítette, mert azon községek száma, melyekben csakis egy vallás­felekezetű lakosság van, igen csekély, mivel az országban létező vallásfelekezetek majd minden községben vannak képviselve. De okvetlenú'l bekövetkeznék az is, hogy az a lelkész, a ki mint állami anyakönyvvezető bizonyos funkeziókat, melyeket a törvény rá parancsol, teljesíteni tartozik, azok teljesítése közben összeütközésbe jönne az ő egyháza törvényeivel. (Közbeszólások a szélső baloldalon: Nem áll!) Veres József: Akkor nem vállalja el! Hieronymi Károly belügyminiszter: Maga a képviselő úr, a ki az indítványt tette, világosan kifejtette, hogy Ő világosan előrelátja ezt az esetet a házasságkötésre nézve és ennélfogva ő maga ezen, a házasságkötésre nézve a törvény­javaslatban előrelátott teendőkkel nem kívánná megbízni, hanem csak a születések és halálo­zások anyakönyvvezetéséve!. De, t. ház, ép a februári úgynevezett elkeresztelési rendelet mu­tatta ki azt, hogy a születések bejegyzésénél is a lelkész igen könnyen összeütközésbe jöhet az állam törvényei vei. (Mozgás bal felől.) Ennélfogva, ha megengedtetnék az, hogy lelkészek is bízas­sanak meg az anyakönyvvezetés funkcziójával, megsértetnék az az elv, a mely alapját képezi összes egyházpolitikai javaslatainknak, hogy t. i. ezen a téren az állami és egyházi funkcziók egymástól elválasztassanak. (Helyeslés jobb felöl.) Azt mondta a t. indítványozó képviselő úr, hogy senkisem vonhatja kétségbe a lelkészek képesítettségét. Hiszen nem is vonjuk mi két­ségbe, és ha ez a coljisio offlciorum elő nem állna, kétségtelenül az egész javaslat keresztül­vitelében nagy könnyebbséget okozna az, ha a lelkészeket is meg lehetne bízni az állami anya­könyvek vezetésével (Felkiáltások bal felől: Meg is lehet!) Ez egy nagy elv megsértésével járna, (Mozgás bal-felöl.) melyet kényelmi szempontokból megengedni nem lehet. (Helyeslés jobb felöl.)

Next

/
Thumbnails
Contents