Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-358

358. országos filés 1894. jnnhis 22-én, pénteken. 239 — szórói-szóra ezen iránynak voltam képvise lője, melyet ma is tolmácsoltam. A mit ő felhozni szíves volt, tuduiilik a zeneakadémia tételénél tartott beszédemet, abban is, ha nem egészen is, de kicsit téved. Ott nem zenemíívelésről, hanem zenetanításról van szó, és én szemben Eötvös Károly képviselő úr túlzásaival, azt mondtam, hogy zenét magyar szempontból tanítani nem lehet. En nem tagadtam, hogy nincs magyar népies stilus, hogy nem kellene a ma­gyar zenét ismertetni, ezt teszi is a zeneakadémia, de tagadtam, hogy lehessen zenét magyar szem­pontból tanítani. A zeneszerzésnek és a zene­elméletnek meg vannak a maga specziális, az egész világon ismert szabályai, melyeket épúgy tanítanak Moszkvában vagy Madridban, mint Budapesten. Ezeket Herman Ottó t. képviselő úrnak válaszúi. Es végül, a mi a nemzeti irányt illeti, a t. miniszter úrnak teljesen igaza van. Ha volna valaki e házban, a ki kizárólag a nemzeti iránynak jogosultságát akarná a művészetben hirdetni, megtagadni a jogosúlságát a művészet­nek az egész világon mindenütt elismert eszmé­nyei megörökítésének, az mindenesetre korlá­tolt tehetségű ember volna. Nem is ezen irány­ban szólaltam fel; én csak azt akartam mondani, ideje már, hogy a magyar művészek némileg a nemzeti irány felé közeledjenek, a mely nálunk igénytelen véleményem szerint, még mindig el van hanyagolva. Nem azt mondtam, hogy a művészek más tárgyakat is ne vehessenek fel, de az ellen tettem kifogást, hogy ne mindig csak sablonszerű tárgyakat használjanak fel megörökítésre. Hogy ebben igazam volt, t. ház, egyszerűen hivatkozom a minisztérium legelső rendű szaktekintélyére és tisztviselőjére, Pulszky Károlyra, a kiváló mtítörténetíróra, a ki helye­sen azt mondja, hogy ha a magyar művészet is következetesen magyar tárgyakat és tetteket fest és farag, akkor bizonyára meg fogja találni az alakot, a saját megfelelő eredeti alkotásmódját és formáját. Az én álláspontom ugyanaz, ä mely a kul­tusz-kormány álláspontja volt ez ideig, különben ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (He­lyeslés.) Elnök: Kíván még szólni valaki, t. ház? Senkisem? A vitát bezárom. Gondolom, t. ház, méltóztatnak hozzájárulni, hogy a törvényjavaslatot általánosságban az rész­letes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentsem ki ? (Helyeslés.) Azt ezennel meg is teszem. A törvényjavaslat általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául el lévén fogadva, követ­kezik a pénzügyi bizottság szövegezése szerint a részletes tárgyalás, Molnár Antal jegyző (olvassa a törvény­javaslat c0imét és a 1—4. szakaszokat, a melyek észre­vétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! Ezen törvényjavaslat most már általánosságban, valamint részleteiben is le lévén tárgyalva, javaslom, méltóztassanak hozzá­járulni, hogy a hétfőn tartandó ülés napirendjére tűzessék a törvényjavaslat harmadszori olvasása. Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát ebben állapodik meg a t. ház. Napi­rend szerint következik a pénzügyi bizottság 663. számú jelentése »az 1891. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás sze­rint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről« szóló törvényjavaslat tárgyában, Méltóztatnak hozzájárulni, hogy az általános tárgyalás alapjául a jelentés és törvényjavaslat olvasottnak tekintessék? (Igen!) Olvasottnak tekintetvén, az előadó úr fog szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizott­ság előadója : T. ház! A pénzügyi bizottság nevében kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint rész­leteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Madarász József t. képviselő úr kivan szólani. Madarász József: T. ház ! Csak röviden jelzem álláspontomat. Tudja a t. ház, hogy mi semmiféle közös ügyre kívántató költséget meg­nem szavazunk, és természetes, hogy ha azután túlkiadások vannak, azok miszerintünk még kevésbbé szavazhatok meg. Természetes tehát, hogy én és barátaim sem általánosságban, sem részleteiben nem járulunk a törvényjavaslathoz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani, t. ház ? Senkisem ? Akkor a vitát bezárom. A kérdés az t. ház, méltóztatnak-e ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadják,szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjaid elfo­gadja. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvény­javaslat esimét és az 1—3. szakaszokat, a mélyek észrevétzl nélkül elfogadtatnak). Elnök : T. ház! Most már ezen törvény­javaslat úgy általánosságban, mint részleteiben le lévén tárgyalva, kérem, méltóztassék hozzá­járulni, hogy a hétfőn tartandó ülésnek napi­rendjén második tárgy legyen-e törvényjavaslat­nak harmadszori olvasása. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság 662. számú jelentése »a sörtermelés megadóztatására vonatkozó törvényes határoz­mányok részbeni módosításáról« szóló törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents