Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-345
14 345. országos ülés 1894. május 22-én, kedden. viszonyainkat a már úgy it; nagyon terhes községi terhek csak súlyosbítani fognák. (Ugyvan! Ugy van! bal felöl.) De maga a t. belügyminiszter úr is hivat kozott arra, hogy azért, hogy azt a feladatot a községi elöljárók, vagy azok, a kik ezzel megbízatnak, pontosan teljesítsék, auyakönyvi felügyelőket szándékozik kinevesmi. De nézetem szerint ez az mstituczió sem felel meg, mert ezen anyakönyvvezetői felügyelőségek előreláthatólag nem egy megye területére fognak szorítkozni, hanem nagyobb területre, már pedig a felügyelet hatályosabb volna, ha az azon főtisztviselő álta! gyakoroltatnék, a ki a többi községi teendőkkel is meg van bízva. Ezen okoknál fogva, t. ház, és azért, mert a t. belügyminiszter úr ismételten nyilatkozott úgy a házban, mint a bizottságban, hogy ragaszkodik az általa kontemplált eljáráshoz, és így nincs reményem arra, hogy a részletekben ez a törvényjavaslat átalakíttassák, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadhassam. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök : A belügyminiszter úr kíván szólni. (Halljuk! Bálijuk!) Hieronymi Károly belügyminiszter: T. ház! Az előttem szólt t. képviselő urak egyike sem nyilatkozott elvileg az állami anyakönyvek behozatala ellen, hanem mindnyájan csak azt hangsúlyozták, hogy az állami anyakönyvek intézményének ! ehozatala czélszerííségi okokból most nem időszerű. Különösen Kovács Albert képviselő ú;' úgy preczizirozta a maga felfogását, hogy míg az állam legalább olyan megbízható kezekbe nem teheti le az állami anyakönyvek vezetését, mint a minő megbízható kezekben van ma az egyházak körében, addig nem hajlandó az állami anyakönyvvezetés intézményére szavazni. Beszédjének további folyamán azt mondta, hogy ha azon párt, a melyhez ő tartozik, fogja az állami anyakönyvvezetést meghonosítani, azt csak azután fogja életbe léptetni, mintán a közigazgatási reform, nevezetesen a községi (örvény meg lesz alkotva, Nézete szerint tehát ez azon határidő, a mikor az állami anyakönyvek megnyugvással behozhatok. A másik ok, a miért a képviselő úr nem fogadja el a tőrvényjavaslatot, a költség szempontja. Erről a képviselő urak úgy nyilatkoztak, hogy az én számításomat vérmesnek, a tényleg felmerülendő költségen alúlállónak tartják. Szaesvay Sándor t. képviselő úr ezeken a közigazgatási és pénzügyi, czélszerííségi kérdéseken kivííl közjogi nehézségeket U hozott fel, a melyekre később fogok visszatérni. Mielőtt azonban a felhozott ellenvetésekre felelnék, tisztáznom kell egy külön kérdést Kovács Albert képviselő úrral szemben. Mai felszólalásában ugyanis arra utalt, hogy a házassági jogról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az anyakönyvi inStituczióról nyilatkozván, neki tulajdonítottam azt a megjegyzést, hogy a jegyzőknek egyik fele börtönben ül, másik fele pedig vizsgálat alatt áll. Akkori beszédemben — igaz, — ezt felemlítettem, de akként, hogy ezt a hírlapokban olvastam, és akkor sem egyenesen Kovács Albert t. képviselő úrnak tulajdonítottam ezen kijelentést. Én e-'t azon jelentésben olvastam, mely a lapokban a nemzeti pártnak értekezletéről megje'ent. Mai nyilatkozatának, hogy a községi és körjegyzők nagy többségét ő is megbízható és megfelelő képességű egyéneknek tartja, mindenesetre nagyon Örülök. De vissza kell térnem egy múltkor itt hallott közbeszólásra a bácsmegyeí jegyzőket illetőleg. Ismételten utaltak itt a bácsmegyei jegyzőkre, mint különösen megbízhatatlanokra. Kevéssel azután, hogy ez itt szóba jött, Bácsmegye egyik jegyzője nagyobb sikkasztást követett el, és pedig a jegyző és a községi előljáró összejátszásával. Ennek folytán a pénzügyminiszterrel, illetőleg a miniszterelnökkel egyértelmüleg kiküldtem egy belügyminiszteri tisztviselőt, a miniszterelnök úr pedig a pénzügyminisztérium kebeléből egy tisztviselőt, a kik azt a megbízást nyerték, hogy a bácsmegyei adminisztrácziót, különösen pedig" a községi adminisztrácziót alaposan vizsgálják meg, és nevezetesen terjeszszék ki figyelmüket a pénzkezelésre és mindazon panaszokra, melyek részint hivatalosan, részint magánúton velem közöltettek. Mert ha azon panaszok igazak, akkor ott gyökeres orvoslásra van szükség, ha pedig nem igazak, akkor véget kell vetni az indokolatlan gyanúsí tásoknak. A megbízottak hetekig dolgoztak Bácsmegyében, és mondhatom, alaposan megvizsgálták ott az állapoto at, és azokat kielégítőknek, sőt sok helyen kitűnőknek találták. Ezek alapján tartozom annak kijelentésével, hogy azok a minduntalan felhangzott vádak, nem mondom, hogy egyes esetekben nem voltak alaposak, de általánosságban teljességgel fenn nem tarthatók. Kötelességemnek tartom ezen alapos vizsgálat útján konstatált tényeket e helyről a t. háznak tudomására hozni. (Helyeslés jobb felöl.) Mert valamint kötelességem mindent elkövetni arra nézve, hogy azok a tisztviselők, kik bármi tekintetben meg nem felelnek, mielőbb eltávolíttassanak, viszont nem tartom az adminisztráczió érdekében állónak, hogy általános hírek alapján olyanok gyanúsíttassanak, kikre nézve a konkrét vizsgálat helytelen tényeket meg nem állapíthatott. (Helyeslés jobb felől.)
