Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-352
352. országos ülés 1894. jimius 14-én, csütörtökön. 129 Ereié Presse« fonalán a mi lapjainkban is olvastunk. Midőn azonban ez sem vált be, akkor igen sokan a dologhoz közelebb fekvő felfogáshoz folyamodtak, t. i. az arany vásári ások rohamos megvalósításához, s ebben keresték a diszázsió keletkezési okát. Méltóztatnak tehát látni, hogy a hivatalos és félhivatalos lantosok mindenütt keresték ennek a jelenségnek az okát, csak ott nem, a hol ennek a tulajdonképeni gyökere fekszik: t. i. magában a valutarendezés kérdésében. Erre vonatkozólag csak egyetlen egy helyről hallottam, gondolom, elég figyelmet érdemlő észrevételt. Ez a monarchia másik államának t. pénzügyminisztere, a ki az ő — hogy úgy fejezzem ki magamat — beköszöntője alkalmával, erre a kérdésre vonatkozólag a következőket mondotta. Azért idézem ezt, mert bizonyára az osztrák pénzügyminiszter épúgy megfontolja ennek a kérdésnek jelentőségét, tartalmát, horderejét és körülményeit, mint mindenki más, a ki hivatva van ebben a kérdésben nyilatkozni. 0 egyebek közt a következőket mondotta : »Die Entwärthung des österreichischen Greldes gegenwärtig gegenüber der durch die Valuta Gresetze festgesetzten Relation eine bedauerliche Erscheinung ist, und es ist nicht ganz ausgeschlossen dass die Operation selbst, und gewisse Actionen derselben auch mitbestimmend waren fttr diesen Process.« Gondolom, elég óvatos, elég gyöngéd . . . Beöthy Ákos: De határozott! Horánszky Nándor: . . . kifejezése ez a mondottaknak. T. ház! Én sem vonom kétségbe, hogy számos körülmény belejátszott a diszázsió keletkezésébe és még inkább annak alimentácziójába. Elismerem azt is, hogy talán a felemlített kérdések mindegyike bizonyos befolyással lehetnek a diszázsió létrejövetelére. De állítok, t. ház mást is, és ez az, hogy a bekövetkezett diszázsió világos kompromissziója a törvényünk által megállapított relácziónak, állítom továbbá azt is, a mjnt később erre rátérek, hogy a diszázsió súlyos károkat okoz. Állítom végül, hogy az ázsió keletkezése, ezen reform nem eléggé átgondolt tervezetében és azon bizalmatlanságban fekszik, melyre már előttem szóló t. barátom is rámutatott, és a mely bizalmatlanságot épen magának a tervezetnek nem eléggé megfontoltsága és annak végrehajtási akcziói szülték. T. ház! Habár talán unalmas lennék is, (Halljuk! Halljuk! hal felől.) méltóztassanak megengedni, hogy ezen nézeteimmel beszámoljak és az általam felvetett momentumok mindegyikére vonatkozólag ecseteljem azon okok megállhatóKÉPVH. NAPLÓ. 1892-97. XIX. KÖTET. ságát, melyek a diszázsió keletkezése szempontjából felhozatnak, és melyek azért fontosak, mert ezen diszázsiónak keletkezése méri meg az egész reformakcziónak nem életképességét, mert azt magam is hiszem és vallom, hauem annak azon részét, mely a végrehajtás terén a kormánynak kellő előrelátása hiányában felmerül, és a melye!; felfogásom szerint nekem inkább, mint másnak, jogom van kritika tárgyává tenni azért, mert én magát á reformot nem perhorreszkáltam soha, és ha e tekintetben bizonyos csalódással állok is szemben, nekem inkább jogom van, mint másnak, a ki ezt a reformot perhorreszkálta, megkritizálni azt az eljárást, mely a valuta-reform terén eddig követtetett. (Halljuk! Halljuk! hál felöl.) Szólok először is, t. ház, magáról az arany beszerzéséről, melyre vonatkozólag az igen t. pénzügyminiszter úr egy alkalommal a házban azt mondotta, hogy az arany beszerzése a diszázsió szempontjából jelentőséggel nem bír, mert — mint magát annak idején kifejezte — az aranynak jelentékeny része — értette az alatt azon 45 milliót, mely megelőzőleg beszereztetett — már az első törvényalkotás alkalmával be volt szerezve. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Úgy is van! Horánszky Nándor: Hát az a tény maga, hogy a t. miniszter úr a 45 milliót előre beszerezte teljesen igaz, ehhez szó nem fér, bár meg kell jegyeznem, hogy miután a legutóbbi kimutatások szerint a mi készletben levő aranyunk mennyisége 163 millió koronát tesz, és az újabban az elhelyezések folytán 203, vagy 205 millió forintra rúg, a többlet beszerzése is némi jelentőséggel birt az európai pénzpiacz viszonyainak alakulására. Úgyde miként már az előadó úr kiemelte, a valuta-rendezési művelet nem tisztán magyarországi akczió, hanem együttesen végrehajtandó akczió, azt pedig tudjuk, hogy Ausztriában az augusztusi törvények meghozatala után indult meg az aranybeszerzés akcziója azon 100 milliónyi járadék kibocsájtásával, mely e szempontból igénybe vétetett, Azt gondolom, t. ház, hogy már maga ez a körülmény elég jelentőséggel bír arra, hogy egészen természetesnek találjuk, hogy jelentékeny kereslet indult meg úgy az arany, mint a devisek iránt 8 ennek folytán a váltó-árfolyamok emelkedése állott be. Fokozta ezt az, hogy az osztrák-magyar bank szintén az augusztusi törvények meghozatala után, — augusztus és november között szerezte be azt a 40 millió forint aranyat, részint rudakban. részint különböző pénznemekben, melyek ma is birtokában vannak. Nos, t. ház, egyszerre 140---150 millió 17