Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-351

116 351. országos fllés 1894, :. jniilns 12-én, kedden. Minthogy azonban itt az alkotmányos eljárással szorosan meg nem egyeztethető fázisai a krízis lefolyásának nem voltak, én csakis azon személyi kérdésekre vonatkozólag vagyok köteles felvilágosítást adni, a melyek én rám vonatkoznak, (Helyeslés jobb felől.) mert hiszen, bocsánatot kérek, a többire nézve én nem is adhatok felvilágosítást, én nem szólhatok mások helyett arról, hogy miért fogadták el a kabinetalakításra a megbízatást, és miért tették azt le? Itt egy kérdést tartok jogosultnak, a melyet gr. Apponyi Albert t. képviselő úr intézett hozzám, hogy feleljek arra, vájjon a bán az én ajánlatomra bizatott-e meg a kabinetalakítással, és kinek ajánlatára bízatott meg? Erre nézve azt a felvilágosítást vagyok bátor nyújtani, hogy nem ezen krizis alkalmával, ha nem korábbi kormányválságok alkalmával arra illetékes és hivatott faktorok a bánt, mint esetleges kormányelnököt már akkor a korábbi krízisek alkalmával ajánlották ő Felségének, (Egy hang a szélső baloldalról: A Szapáry-krisis alkalmával.') igenis a Szapáry-krizis alkalmával tőiben kombináezióba hozták, mint olyan egyént, a ki kabinetalakítással meg lenne bízható ; és ő Felsége nem ugyan az én direkt ajánlatomra, de az én tudtommal bizta meg őt a kabinetalakítással, helyesebben szólva, az előleges tájékozásnak megszerzésével, mert ismétlem, a mit múltkor is mondottam, hogy tulajdonképeni alkotmányos ténynyé a megbízatás akkor válik a 48-iki törvényeknek megfelelőleg, midőn a kinevezés megtörténik, mely az én ellenjegyzésemet igényli. A mi azt a másik kérdést illeti, hogy a szabadéivfí párt minő magatartást követett, hogy változtatta meg nézeteit, ez, azt hiszem, e házban vita tárgyát egyáltalán nem képezheti. (Zajos helyeslés jobb felől. Egy hang bal felől: Álért nem?) Azért nem, t. képviselő úr, mert nekem sincs jogom vitatni azt, hogy a t. képviselő úr és társai mit határoznak, minő megállapodásra jutnak? Ha ide tartozik á mi ügyünk, akkor ide tartozik a képviselő uraké is. (Élénk helyeslés jobb félb'l. Zaj. Elnök csenget.) Egyébként, t. ház, a szabadelvű párt mindig azt az álláspontot foglalta el, úgy első, mint második határozatában, hogy igenis az elveket, bárhonnan jöjjenek, támogatni fogja, hűségesen megmarad ugyanazon elvi alapon, melyet elfoglalt és programújaként felállított. (Zajos helyeslés jobb felől.) Nagyon természetes, hogy a lelépő kormány eljárását helyeselnie kellett, mert hiszen ezen eljárás a párt előzetes tudomásával történt. De, t. ház, hacsak nem akarjuk igazolni azt az eljárást, vagy azt a vádat, a melylyel annyiszor illetnek bennünket, hogy bárkit helyezzenek ide, ez a párt azt vakon követni fogja, enuek a pártnak dokumentálnia kellett igenis azt, hogy a ki az ő elveit -követi, azt támogatni fogja, de hogy azzal a kormánynyal minő reláczióban le*z, azt attól teszi függővé, hogy azon kormány miképen fog alakulni, minő elvek alapján, minő körből fog alakulni és minő relácziók kötik a párthoz? (Zajos helyeslés jobb felől.) Addig, t. képviselőház, mig ezen kérdés tisztázva nem volt, ezen párt nem foglalhatott el más álláspontot, mint hogy elveinek és a támogatás készségének hangsúlyozása mellett a párt vezetését önmagának tartotta fenn, még ezt is átmenetileg, addig, míg e viszonya az új kormányhoz tisztázva leend, (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) úgy, hogy ezen párt magatartásával semminemű inkorrektséget nem követett el, hanem — ellenkezőleg — a legelemibb politikai követelményeket szorosan megtartotta. (Zajos helyeslés jobbról. Halljuk I Halljuk ! Elnök csenget.) A harmadik és legfőbb vád, melylyel ellenünk felhoznak, az, hogy a garancziákat kumulative kértük, és mikor nem kaptuk meg kumulative, demisszionáltunk, s azután a garancziák egyike nélkül mégis kabinetalakításra vállalkoztunk. Hát ez tökéletesen igaz. Mi a garancziák egyikét, t. i. a főrendi örökös tagok szaporítására való felhatalmazást nem kaptuk meg, és, mint ezt azelőtt teljes őszinteséggel voltam bátor kijelenteni, ezen garanczia nélkül vállalkoztam újabb kormányalakításra, vállalkoztam akkor, midőn valószínűségi biztosítékokat nyertem arra nézve, hogy ezen eszköz nélkül is a főrendiházban keresztülvihető a törvényjavaslat és vállalkoztam, t. ház, akkor, midőn az egyik főindokra nézve, t. i hogy bírom-e a korona bizalmát, a kérdés tökéletesen tisztába lett hozva. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Ha a t. képviselő úr figyelmére méltatja azt, mert hisz a pair-schubot nem én hoztam fel, sem a pártklubban, sem it

1 a képviselőházban nem említettem ezen szót: pairschub, (Zaj! Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) hogy én csak általában garancziákról szólottam, és hogy akkor gróf Apponyi Albert képviselő úr vetette fel itt az örökletes tagok szaporításának kérdését. (Úgy van! jobb (elől. Zaj. Felkiáltások a baloldalon : Mohón magákévá tették est is!) Igaz, t. képviselőház, mohón fogadtuk, csak méltóztassék ennek a mohóságnak a mikéntjét megtekinteni. Mohón fogadtuk, a mennyiben azt mondtuk, hogy azt, mint egyik alkotmányos eszközt tökéletesen jogosultnak tartjuk. Én, t. képviselőház, akkor szó szerint ekként nyilatkoztam gr. Apponyi Albert t. képviselő úr beszédére, midőn elörebocsátottam, hogy ne méltóztassék azt képzelni, hogy mi a jövő héten egy nagy liszta új, örökletes főrenddel akarunk előállani és azokkal bevonulni a főrendiházba. Nem ez a