Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-351

361. országos fllés 1894. június 12-én, kedden. 105 dom, feltfínő jelenség, hogy a kormány ebből az okból idézi elő a legsúlyosabb krízisek egyikét, a melyeken alkotmányos életünk keresztül ment, és aztán ugyanaz a kormány ismét elfog­lalja helyét azon általa előbb nélkülözhetetlen­nek, a krízis előidézésére elegendőnek vélt garancziának megszerzése nélkül. (Úgy van! Úgy van! bal felől. Mozgás jobb felől.) A t. miniszterelnök úr iparkodik ugyan ezt az eltérést megmagyarázni; azt mondja ne­künk, hogy a koronának azon kijelentésében, illetőleg a koronának azon engedélyében, hogy a miniszterelnök úr úgy itt, mint valószínűleg a főrendiházban kifejezést adhasson a korona teljes egyetértésének a kormány politikájával, mondom, a miniszterelnök úr ebben a kijelen tésben kárpótlást lát azon garancziáért, a mely­ről lemondott: az örökletes tagok számának szaporításáért; és ezen kárpótlás fejében, mert ezzel is elérhetni véli azt a ezélt, hogy a kép­viselőház és a főrendiház közti véleménykü­lönbséget elenyésztesse, még pedig a képviselő­ház álláspontjának diadalra juttatásával, ezért mondott le a koronával szemben az örökletes tagok szaporításáról. Ez a magyarázat elfogadható volna, t. ház, ha itt csakugyan az egyik, előbb nem kért garanczia, a másik, előbb kért garanczia he­lyébe lépett volna. De a t. miniszterelnök urnak a szabadelvű pártban tartott beszédéből tudjuk^ hogy a t. miniszterelnök úr nem alternative, hanem kumulative kérte e két garancziát; (Úgy van! Úgy van! bal felől.) hogy a t. miniszter­elnök úr a koronától kérte azon kijelentésre való felhatalmazást, a melyet épen tett, és azon kivül még azon kijelentésnek megtehetését is, hogy az egyetértés helyre nem állása esetén az örökletes tagok kinevezésére eventuális fel­hatalmazást nyert. így tehát nem lehet többé az egyik kért garancziát a másik helyettesekép bemutatni, mikor mindkét garanczia a kormány korábbi követelései közt szerepel, midőn a kor­mánynak a szabadelvű pártban tett kijelentésé­ből tudjuk, hogy a felhatalmazást azon nyilat­kozatra, melyet most hallottunk, a korona már előbb megadta neki, és ezen engedély birtoká­ban mégis benyújtotta lemondását, mert a hir­madikat, az örökletes tagok szaporítására vonat­kozó engedélyt, nem nyerte meg. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Tehát lehetetlen azt masz­kírozni, hogy a t. kormánynak újból megjele­nése e házban nem egyéb, mint azon állás­pontnak egész egyszerű és leplezetlen elejtése, mely miatt a koronával szemben a válságot előidézte. (Élénk helyeslés bal felől.) Tehát, t ház, megvallom egészen nyíltan, hogy ezen egész eljárásban a parlamentarizmus törvényeinek tiszteletét, de az államférfiúi komoly­KÉPVH. NAPLÓ 1892—97. XIX. KÖTET. ságot is semmiképen sem látom. (Helyeslés bal felől. Fölkiáltások jobb felöl: Hát a perronon ? / El­nök csenget.) És ehhez járul, t. ház, a lefolyt krízisnek némely sajnálatos mellékjelensége. Hozzájárul — nem fejezhetem ki magamat másképen — az az indeczens nyilvánosság melylyel a krízis személyes oldala minden részleteivel az egész idő alatt a nagy közönség előtt játszódott le. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Valósággal ripor­teri asszisztenezia mellett folytak a kormány 03 a korona közötti tárgyalások. És a tárgyalások folyamán a krízis egész lefolyása alatt a koro­nának egyes személyek elleni igazi vagy állító­lagos kifogásairól a félhivatalos sajtó útján értestílt az egész hazai közönség. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Már most kérdem, hogy vájjon helyes parlamentáris eljárás-e az, itt a képviselőházban nem számolni be teljes nyílt­sággal minden részletről, de viszont a hangu­lat csinálás számára szánt nyilvánosságnak min­den eszközeit felhasználni oly pzélokból, a melyeket én nem ismerek, nem is t kutatok, de oly eredménynyel, a mely semmi esetre sem gyökerezteti meg a közvéleményben azt a hitet, hogy a korona és alkotmányos tanácsosai között az a viszony jött létre, a mely az ország ügyei­nek helyes vezetése végett szükséges, (Úgy van! Úgy van! Tetszés bál felől.) a mely őket képesíti arra, hogy a korona és a nemzet között a köz­vetítő szerepet játszszák, (Úgy van! Úgy van! bal felől.) és a mely ennélfogva alkalmas arra, hogy a korona és a nemzet közti bizalom és megér­tés mindinkább megszilárduljon és minden el­homályosúlástól megóvassék. (Helyeslés bal felöl.) Mindezeknél fogva, t. ház, először kérem a miniszterelnök urat, szíveskedjék a krízisnek azon részleteiről, melyekről eddig hallgatott, nekünk világos, hivatalos felvilágosítást adni. De, ettől eltekintve, azt a bizalmatlanságot, mely­lyel eltérő politikai nézeteink alapján is a t. kormány iránt viseltettünk, a krízisnek úgy fel­vetése, mint megoldása és összes mellékjelen­ségei csak fokozni alkalmasak. (Élénk helyeslés és nevetés bal felől ) Elnök: Péchy Tamás képviselő űr kíván szólani. (Mozgás jobb felöl. Halljuk! Halljuk! bal felől.) Péchy Tamás: T. képviselőház! (Hali­juk! Halljuk!) Nyolcz heti súlyos betegségem folytán nem volt sem módom, sem alkalmam a képviselőháznak ez idő alatt lefolyt tanácsko­zásaiban nézeteimnek kifejezést adni. De ha lett volna is, t. ház ? tapasztalatból nagyon jól tudva azt, hogy a hegyről a hegy közepére guruló kőnek egyenesen elébe állani nem czélszerü, nem tartottam volna időszerűnek azon kérdés­nek a felderítésébe és megmagyarázásába és u

Next

/
Thumbnails
Contents