Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-328

y 328. országon ülés 1894. április 18-án, szerdán. minden magyar ember arezába, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) akkor ön előtt a tüntetés oly szörnyű vétséget, oly államellenes bűnt képez, hogy megfékezésére nem elegendő Budapest államrendőrségének 1200 fogdmegje, nem elég a katonai helyőrségnek több mint 8000 embere, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Mozgás jobb felől.) hanem ön még a vidékről is konczentrálja a katonaságot, ön még állítólag a tüzérséget is készenlétbe helyezte. (Úgy van! a szélső baloldalon. Mozgás és derültség jobb idol. Halljuk! Bálijuk !) Elnök: (csenget.) Méltóztassanak csendben leírni! Endrey Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj. Elnök csenget.) A miniszter úr tényeivel nem kívánok közvetlenül tovább fog­lalkozni, de nem hallgathatom el, hogy azok az intézkedések a maguk egészében, melyek, nem tudom, vájjon a t. belügyminiszter úr által, vagy más által-e, állítólag a fővárosi rend fen­tartása érdekében tétettek, azok az intézkedések a közönségben nem azt a hitet ébresztették fel, hogy itt valóban a rend fentartása a czél, ha­nem azt a hitet, hogy itt a közönség felzakla­tása, a közönség érzelmeinek kihívása a czél, hogy megkiúsíttassék az, a mit az egész nemzet várva-várt, hogy a nemzetnek nagy halottja honi földbe hozassák. Lukáts Gyula: Agent provocateurök voltak ! Endrey Gyula: Mert, igen t. ház, csak azt vegyük figyelembe, hogy viselkedett a kö­zönséggel szemben a budapesti m. kir. állam­rendőrség, és hogy viselkedett a közönséggel szemben mozgósított katonaság? T. ház! Azt hiszem, nincs a háznak talán egyetlenegy tagja sem, a ki nem látta volna azt, hogy a fővárosi államrendőrség oly durván és brutálisan viselte magát," m (Ellenmondások jobb­felöl. Zaj. Elnök csenget.) hogy nem egy jog­állam fővárosában, hanem még egy önkény-ura­lom alatt levő államban sem volna megtűrhető. Csak azon jelenetekre utalok t. ház, a me­lyek itt folytak le a képviselőház előtt. A lovas­rendőrök minden ok nélkül rátámadtak a ház ajtajában álló hírlapírókra, rátámadtak a többi ott álló közönségre, azt ütni, vetni kezdették, a földre ránezigálták, és minden törvényes ok nél­kül letartóztatták. (Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Thaly Kálmán: Itt nincs kaszinó (Fel­kiáltások a szélső baloldalon: Szemtanúk vannak.) Endrey Gyula: T. ház! (Halljuk! Hall­juk !) Én is szemtanuktól hallottam, pláne olyan szemtanuktól, a kik szenvedtek is a rendőri brutalitások alatt. Nekem is volt egy esetem. (Halljuk! Halljuk!) Egy vásárhelyi fiatal ember megfogott akkor, a mikor a házba jöttem, hogy neki egy jegyet szerezzek a ház karzatára. Felkértem, várjon az ajtóban, míg a jegyért be­megyek s azt részére kieszközlöm. Mire a jegyet ki vittem, ott a ház előtti tért kitisztítva talál­tam, és az én emberem nem volt ott. Nyolcz nappal* később jelentette, hogy daczára annak, hogy ő tétlenül, minden tüntetéstől távol állott a képviselőház ajtajában, a hova én állítottam, a rendőrök a hírlapírókkal együtt őt is bevitték, és négy óráig le volt tartóztatva s azután még őt czitálták biróság elé. (Hangok jobb felől: Jól tették! Élénk ellenmondások a szélső báloldalon.) Ha a t. miniszter úr azt mondja, hogy ez jól van, akkor kitűnő belügyminiszter lenne egy »Polizei-Staatban«, de nem egy alkotmányos országban. Thaly Kálmán: Csakhogy minket is el nem fogattak ! (Rangok a szélsőbalon: Maholnap azt is megérjük!) Endrey Gyula: A rendőrök nem is úgy jártak el azon napok alatt, mint máskor. A rendőrök jelentékeny része számozatlanul je­lent meg, . . . Thaly Kálmán: Ez a csűnya dolog! Endrey Gyula: . . . hogy a közönséggel szabadon önkénykedhessék, üthesse, verhesse és ne legyen felelősségre vonható. (Ellenmondás jobb felől. Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiál­tások: Bút dolog!) A rendőrök mint agent provocateurök jártak el a közönséggel szemben, hogy a hazafias tüntetésekből oly tüntetést provokáljanak, mely esetleg erőszakosságokban lel kifejezést, hogy azután teljesíthessék azt, a mire önöktől meg­bízást nyertek. És a katonaság? Grázolt=\ az utezán a békés polgárokat, és rohamokra vezényeltetett a nélkül, hogy felszólították volna a közönséget, hogy térjen ki az útjából. Nemcsak a kocsiúton, ha­nem a gyalogjárdákon is gázolták, karddal vag­dalták a népet, és számosakat megsebesítettek. A katonaság fellépése nemcsak a viszonyok között volt teljesen indokolatlan, hanem annak alkalmazása a fennálló katonai szabályokkal is homlokegyenest ellentétben álit, mert a katonai szabályzat 516., 517. és 518. §-ai világosau megmondják, hogy zavargásoknál a közigazga­tási tisztviselő határozott és indokolt kérelmére akkor van helye a fegyveres erő alkalmazásá­nak, ha a megelőző felhívások a törvényes állapot helyreállítására eredménytelenek ma­radtak. Hieronymi Károly belügyminiszter: Meg is történt. Endrey Gyula: A közigazgatási tiszt­viselők egy esetben sem hivták fel a közönsé­get távozásra. (Ellenmondás jobb felöl.) Magam

Next

/
Thumbnails
Contents