Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-327
m 327. országos ülés 1894. április 17-én, kedden. bezárólag a 143.szakaszig —márletárgyaltattak; következik tehát a 144. §. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 144—146. szakaszokat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 147. szakaszt). Elnök! A 147. §-nál az előadó úr kíván szólani. (Zaj.) Csendet kérek ! Teleszky István előadó: T. ház! A 147. §. tartalmazza azokat a szabályokat, a melyeket a Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok által Magyarországon és viszont a Magyarországon községi illetőséggel biró magyar állampolgárok által Horvát Szlavonországokbnn kötendő házasságoknál alkalmazandók. Bizonyára méltóztatnak emlékezni, t. ház, hogy e kérdés az általános vita során több oldalról érintve és vitatva lőn, különösen azon szempontból, mintha a törvényjavaslat ezen szakaszának intézkedése és e törvényjavaslat egyes kifejezései, ha nem is ellenkeznek közjogunkkal, de olyan kifejezéseket tartalmaznak, a melyek ürügyül szolgálhatnának ama jogviszony elhomályosítására vonatkozólag, a mely a Szent István koronája alatt lévő országok között fennáll olyképen étí arra, hogy ezek az országok törvényeink értelmében egy állami közösséget képeznek; méltóztatnak arra is emlékezni, hogy az igazságügy miniszter úr, kihez most nincs szerencsénk, záróbeszédében kijelentette, hogy bár a törvényjavaslat ezen intézkedéseit nem tekinti olyanoknak, a melyek közjogi szempontból kifogásolható rendelkezést tartalmaznának, mindamellett szívesen hozzájárul oly módosításhoz, és illetőleg maga fog indítványozni egy oly szöveget, a mely e tekintetben a félreértések, a félremagyarázások és ürügyek keresésének útját fogja vágni, kijelentve, hogy lényegi leg az a szöveg, a melyet ily szempontból indítványozandó lesz, teljesen egyértelmű azzal, és ugyanazt tartalmazza, a mit a törvényjavaslatnak az igazságügyi bizottság által elfogadott ezen szakasza tartalmaz. Bátor leszek a t. háznak ezen előzetesen megállapított szöveget bemutatni és elfogadásra ajánlani. (Bálijuk! Halljuk! Olvassa). A szöveg így szól: »Tekintettel az 1868. évi XXX. törvényezikk 1., 47., 48. és 59. §-ainak, valamint az 1879. évi L. törvényezikk 1. §-ának rendelkezésére és azok értelmében a Magyarországon és Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára nézve, a következők rendeltetnek: Magyarországon községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Horvát-Szlavonországokban, mint Szent-István koronája alatt Magyarországgal egy és ugyanazon állami közösseget képező területen kötött házasságára, továbbá HorvátSzlavonországokban községi illetőséggel biró, mint ezen országok külön jog alatt álló magyar állampolgárnak Magyarország területén kötött házasságára a jelen törvény 108., 111,, 113., 115., 117. és 118. §-aiban foglalt jogelvek megfelelően alkalmazandók.« Az igazságügyi bizottság nevében hangsúlyoznom kell, hogy ezen szöveg lényegileg tökéletesen megfelel annak, a mit az eredeti szöveg tartalmaz; megállapítja a két külön jogterületet, a mely területen e tekintetben, vagyis a házasságjog tekintetében, mint a magánjog egy részének tekintetében külön jogszabályok vannak alkalmazva. Megmondja, hogy a magyarországi községi illetőségű magyar állampolgárok a magyar törvény, a horvát-szlavonországi községi illetőségű polgárok a horvát törvény uralma alatt állanak, és ennélfogva ezen újabb szöveget mint olyant, a mely lényegileg teljesen megegyezik az eredeti szöveggel, ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés.) Csak azt jegyzem meg, hogy a hivatkozott szakaszokban némi eltérés látszanék ugyan, a mennyiben az eredeti szövegben 113—115. §-ok vannak, a módosított szövegben pedig 113. és 115. §., tehát a 114. §. mellőzésével; de ez az eredeti szövegben csak egyszerű tollhiba s ennek következtében e tekintetben sincs eltérés a két szöveg közt. Ezek után a módosítványt elfogadásra ajánlom, Elnök: Kíván valaki szólani, t. ház? Horánszky Nándor: A t. előadó úrtól felvilágosítást vagyok bátor kérni. Úgy tudom, hogy különösen a Muraközben vannak filiák, a melyeknek lelkészei Horvátország területén laknak és illetőleg horvátországi illetőségűek. Már most ha egy ilyen Horvátországban lakó lelkész Magyarország területén, mondjuk, a Muraközben, egy filiában ilyen egyházi házasságot köt, mi történik ezen lelkészre vonatkozólag a 123. §. azon rendelkezésével, a mely büntetést szab arra a lelkészre, a ki ilyen előzetes polgári kötés nélkül magyar területen az egyházi házasságot megköti? Erre vonatkozólag a t. előadó úr volna szíves felvilágosítást nyújtani, a végből, hogy a homály eloszoljék. (Helyeslés bal felöl.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Nem lesz büntetve ! Teleszky István előadó: T. képviselőház! Az indítványt tulaj donképen nem értem. Azt tudom, . . . (Felkiáltások: Nem indítvány volt, hanem kérdés!) Vagy kérdést. Azt tudom, hogy vannak oly egyházak, a melyeknek hatásköre kiterjed Horvát-Szlavonországokra is; vannak oly egyházak, a melyeknek az egyházi székhelye itt van és fiíialéja Horvátországban, és esetleg lehetnek viszont. A mi a horvátországi