Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-326

m 326. országos ülés 1894. április lö-án, hétfőn. indulatot s kész vagyok ennek a kérdésnek érdemleges bírálatába holnap belebocsátkozni, illetőleg beleegyezem abba, hogy a tárgyalást holnap folytassuk; ennélfogva ma véleményt a dolog érdemelten mondani nem akarok, (Helyeslés bál felől.) Nem mintha t. képviselőtársam figyelmeztetett volna erre az ecetre, mert az felmerült tanácskozásaink körében, és láthatta, hogy mennyi kényes kérdésre találtunk megoldást, mely mindkét szempontot kielégített; annak, hogy erre a kérdésre nincs megoldás javasolva, jele az, hogy ennek megoldása sem nem olyan könnyű, és félek tőle, mindkét szempont épségben tartásával nem is lehetséges; hanem ennek érdemleges vitatását, sőt hogy teljesen viszonozzam a t. képviselő úrnak jóakaratú felfogását, a magam érdemleges állásfoglalását is el akarom halasztani a holnapi tárgyalásra, és így abban a helyzetben volnánk, t. ház, hogy a mai tárgyalás köréből (Halljuk! Halljuk !) kivehetnők a felbontási okokat. Nem gondolnám azonban, hogy ezért szükséges volna tanácskozásainkat félbeszakítani. (Helyeslés jobb felől.) Mert hiszen a törvényjavaslatnak csak ide vonatkozó szakaszait hagynák függőben, a melyekre azután holnap visszatérünk, de azokra a szakaszokra nézve, a melyek ezzel a kérdéssel kapcsolatban nincsenek, — és gondolom, a t. képviselőtársam ebben talán nem látná Ígéretemnek semmiféle visszavonását, — még ma folytathatjuk a tárgyalást. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! Méltóztatnak hozzájárulni, hogy az V. fejezet tárgyalása most megszakíttassék és a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ? (Helyeslés.) E szerint határozatképen kimondom, hogy a ház a fejezet tárgyalásának mostani megszakításával annak a legközelebbi, holnapi ülés napirendjére tűzéséhez hozzájárul. Most az a kérdés, kívánja-e a ház a további szakaszok tárgyalását most folytatni: igen, vagy sem ? (Igen •' Nem !) Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. ház! Csak azt ajánlanám a t. háznak, hogy az V. fejezet tárgyalását hagyjuk függőben s ezt a fejezetet tárgyaljuk holnap, de a VI., VII., sőt a VIII. fejezetet is bátran tárgyalhatjuk ma is. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Következik tehát a VI. fejezet tárgyalása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a VI. fejezet czíniét, a 104—107. szukaszokat, a VII. fejeset czimét, a 108 — 117. szakaszokat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa ezután a 118. szakaszt). Elnök: Az előadó úr kíván a 118. szakaszhoz szólani. Teleszky István előadó: T. ház! A í 18. szakasz szabályozza azt, hogy ha külföldi házasfelek válóperei az illető külföldi bíróságok előtt folynak, akkor a magyar bíróságok azon ideiglenes intézkedéseket, melyek a válóper folyama alatt szükségesekké válnak, megtehetik, habár magára a válóper érdemleges elintézésére nem illetékesek is. A szakasz diszpoziczója ez; csakhogy ezen ideiglenes intézkedések, nemcsak a 101 —103. szakaszokban foglaltatnak, hanem ugyan ilyen ideiglenes intézkedés van még a törvényjavaslat 98. szakaszában is, mely következőleg szól: (Olvassa.) »A bíró a per tartama alatt az ágytól és asztaltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére elrendelni köteles«. Ennek a szakasznak az idézése is szükséges, ennélfogva indítványozom, hogy a szakasz szövegébe a 98. §. idézése is fölvétessék. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik elfogadni? (Igen!) Gondolom, a t. ház hozzájárul, hogy a 118. §. szövegében a 101 —103. szakaszok melléméga 98. §. idézése is beszúrassék. (Helyeslés.) A 118. szakaszt az előadó xir ezen módosításával jelentem ki elfogadottnak. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 110—122. szakaszokat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa ezután a 123. szakaszt). Papp Elek jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. képviselőház! Nekem ugyan egyáltalán az itt kiszabott büntetésekre nézve is volna megjegyzésem, de a most fenforgó viszonyokra tekintettel s arra való tekintettel, hogy az eddig tapasztaltak után ez iránti nézeteim valószínűleg nem fognának elfogadásra találni, ezen megjegyzésektől elállók. Hanem a 123. §-nak kiegészítését szeretném egy új bekezdéssel javaslatba hozni, a mi ezen fejezetnek és ezeu szakasznak büntető határozatait a legkevésbbé sem alterálja. (Halljuk! Halljuk!) A 123. §. utolsó bekezdése azt mondja: »Nem büntethető a cselekmény, ha az egyházi összeadás az egyik félnek közel halállal fenyegető betegségében történik.« T. i. azt intendálja itt a javaslat, hogy mig elő van szabva általánosan az, hogy a polgári kötésnek az egyházi kötést meg kell előznie, s ha ezt megelőzőleg az agyi házi kötés történt meg, akkor a lelkész büntetendő, de ezen tétel alól egy kivételt konstituál arra az esetre, ha ez közeli halál veszélyével történt. Magában, ha a büntető-rendszer elfogadtatott, a mit különben — mint előbb megjegyeztem — nem helyeslek, de ha már elfogadtatott, csak helyeslésemmel találkozhatik ezen kivétel konstruálása. Csakhogy egymagában annak a czélnak, a mely bizonyosan itt a törvényhozás előtt lebeg, ez a kivétel nagyon kevéssé tesz eleget. Mert igaz, a czél az, hogy a halálos beteg megnyugvást szerezhessen az által, hogy