Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-340

340. országos ülés 1894, . május lö-án, szerdán. 333 vebb, a legügyetlenebb ember is az első alka­lommal rajta kaphassa és kézzel foghatókig elő­állíthassa. Ennyi ügyességet a belügyminiszter úrról mindeneseire feltételezek, ha nem volt része a korrupczióban, és még inkább abban az eset­ben, ha volt abban része. Ép olyan ez, mint a hogy a belügyminiszter úr azt mondja, hogy Rusznyák urat nem látta. Tudjuk mi azt, hogy nem Rusznyák úr az, a ki vádoltatik, a ki ezen intézetnek egyszerű hivatalnoka, a ki a konczep­tusokat elkészíti, melyeket azután az érdekeltek aláírnak, és ezek azután érintkeznek megbízot­taik által azokkal, a kiknek a pénzügyi érde­keket ki kell egyenlíteniük. Különben a dolognak ezen része úgy áll, hogy vagy állnak e vádak, és akkor a minisz­ter úr se tehetett mást, mint hogy tagadta, hogy a korrupczióban része volt, vagy nem állnak e vádak, és akkor is természetesen tagadta. Mert nem képzelek oly embert, a ki azt mondja, hogy: »igenis, én azt beismerem, hogy korrum­pálva vagyok* Látjuk a franczia korrapcziók­nál; ezt a korrupcziót soha senki be nem ismerte. Á Panama-ügyben a részesek, ágy a vesztegetők, mint a megvesztegetettek, tagadták a megvesztegetést. De midőn mindezen előzmények után azt tapasztaljuk egyrészről, a mire Rohon­ezy Gedeon t. képviselőtársammal szemben reflektáltam, . . . (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások ; Helyre ! Helyre !) Elnök: (Csenget.) Méltóztassanak csendben lenni. Ivánka Oszkár:. •. hogy a Haas és Deutseh­czég (Felkiáltásom a baloldalon: Helyre! Helyre !) azon óriási visszaélések után is, melyek a czég­nek milliókat szereztek, melyek az államnak óriási kárával járiak, mégis eltitkolni, eltussolni igyekezett a dolgot, pedig itt a korrupczió megvolt, mert hisz az állam maga kimondotta, hogy azzal a czéggel semmiféle összeköttetésbe nem lép, és maga Rohonezy t. képviselőtársam is, a ki hosszú időn keresztül arra irányozta egész tevékenységét, hogy bizonyos lopásokat és sikkasztásokat kiderítsen, könyes szemekkel panaszkodott, hogy a bíróságoknál ez ügyek kiderítése a közönséges gonosztevők ügyessége folytán lehetetlen volt. Irt van a másik . eset. Nem akarom a ma­gyar igazságszolgáltatást legkevésbbé sem sér­teni, mert teljes tisztelettel viseltetem irányában, de vannak bizonyos formalitások, melyekhez a bírónak ragaszkodnia kell és melyekre nézve a bíróság keze kötve van, és hosszú idő múlik el,, míg a sorrend a dolgokra rákerül, és ez mind elég arra, hogy ügyes gonosztevők igen delikát és nem egészen nyilvánvaló és kézzel­fogható, -.esetekben az igazságszolgáltatás kezét kikerüljék. (Úgy van! bal felől.) Láttuk ezt, kérem, a Bokross-ügyben, (Élénk felkiáltások bal felől: Igás! Úgy van!) a melylyel szemben épen ilyen intézkedést tapasztaltunk a t. kormány részéről. (Úgy van! bal felöl.) Ugyanezt a visel­kedést, tapasztaltuk ezen ügygyei szemben az igen t. szabadelvű párt részéről. (Úgy van! bal felöl.) Megkoszorúzták, érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták, és az az ember, a ki tudomásával bírt a gazságoknak, és elég önzetlen volt, hogy azokat leleplezze, majdnem nyakát szegte, de végre a bíróság Ítéleteivel és a vizsgálati jegyzőkönyvekkel szemben kiderült, hogy sok igazságtalanság történt, és igaza, volt a vádló­nak. Engedelmet kérek, midőn ilyen előz­ményekkel állunk szemben, midőn a vádlott ismét, nem mondom, hogy egy miniszter, de bármelyik miniszter, midőn ilyen érdekek és korrupczionális esetek szerepelnek akkor a kö­zönséges bíróság, nézetem szerint, megint nem az a fórum, a mely ezt a dolgot a kívánatos rövid idő alatt teljes garancziával a megoldás felé vezetné, és én ezen szempontból, bár ma nem indítványozom, nincs is jogom, hogy ma a parlamenti bíróság kiküldését indítványozzam, de igenis ezt kívánom és fentartom magamnak, hogy az erre vonatkozó indítványt megtehessem. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Némi zavarnak kell lennie, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) ha szemben azzal a ténynyel, hogy igenis vádak hangoztatnak, sőt czélzások tör­ténnek, a melyeknek nagyon rágalmazó színe­zetük van, mégis pozitív indítványnyal nem áll­hatunk szemben. (Helyeslés jobb felől. Felkiáltások bal felöl: Nem lehet!) Nem lehet, tudom, de ha nem lehet, ha nem tehetik, akkor nem kellett volna most felhozniok. (Helyeslés jobb felől. Zaj.) Az ilyen ügyet akkor kell felhozni, ha va­lakinek czélja az, hogy ide jusson a parlament elé, mikor képes arra, és a szabályok is meg­engedik, hogy pozitív indítványnyal álljon elő; (Úgy van! jobb felöl.) mert ha ezt nem teszi, akkor én is azt mondom, a gyanú közel fek­szik, hogy csak botrány előidézése volt a czél, (Zajos helyeslés jobb felöl. Nagy mozgás bal felől.) nem pedig egy eredményes tanácskozmány meg­kezdése. (Nagy zaj és közbeszólások bal felöl.) B. Andreánszky Gábor: Bokross-védő! Szilágyi Dezső igazságiigyminiszter: * Kettőt, t. ház, ki kell jelentenem. Az egyik az, hogy a mennyiben a képviselő űr azt a kifeje­zést, hogy »Bokross-védő«, azaz: az ő vissza­éléseinek védője, rám akarta alkalmazni, azt én a leghatározottabban visszautasítom. (Hosszas, zajos helyeslés és éljenzés jobb felől.) B. Andreánszky Gábor: Én is vissza­utasítom. (Nagy zaj. Élénk felkiáltások jobb felöl: Bendre!)

Next

/
Thumbnails
Contents