Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-339
339. országos ülés 1894. május 9-én, szerdán. 311 hivatalos, mint magánértesüléseink szerint ott 1500—1600 nem kolozsvári polgárnál több össze nem jött. (Felkiáltások a szélsőbalon: Elég sok az! Halljuk! jobb felől.) Soha több nem jött össze. (Zaj bal felöl. Halljuk! jobb felöl. Elnök csenget.) Ismétlem, hogy a belügyminiszter úrnak úgy hivatalos, mint hitelt érdemlő magánértesülései szerint, az első napon 1500—1600 vidéki ember volt ott, Ezek ott népgyűlést nem tartottak, hanem igenis tartottak csoportosulást egyszer, és a midőn, ha jól tudom, egyike a vádlottaknak beszédet is intézett hozzájuk, ezen beszéde alkalmával használt talán törvényellenes kifejezéseket IS, íl melyek megtorlása iránt, ha fennálló törvényeink erre módot nyújtanak, nem fogunk késni a szükséges intézkedéseket megtenni; de ezen csoportosulások a rendőrség egyszeri felszólítására abbanb agy attak, és a tömeg szét oszlott. Azóta az ott jelenlévő idegeneknek száma apadóban van, és tegnap alig volt 500—600-náI többre tehető. Ez a tényállás, t. képviselőház. Ezt úgy feltüntetni, mintha itt nem tudom, micsoda rendkívüli intézkedést igénylő dolgok lennének : bocsánatot kérek, talán épen azért, hogy ne látszassák az, hogy itt rendkívüli fellépésre van indok, igen felesleges. Másodszor, t. kép viselőház, szólani akarok ugyancsak a tényállás feltüntetése végett, í;ogy a vidéki lakosságon kívül micsoda idegenek vannak jelen. (Halljuk!) Tudtommal jelen van ott a külföldi lapok közül több román lap képviselője és jelen van egy olasz lapnak képviselője. Hock János: Egy páduai diák! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ez a páduai diák ott mint egy olasz lapnak tudósítója szerepel. A külföldi sajtónak más képviselői nincsenek jelen és más külföldiek is — a sajtó képviselőitől eltekintve — oly elenyésző kis számban vannak jelen, hogy ez bizony valami rendkívülinek nem mondható, lígy hogy e tekintetben külön intézkedésre szükség nincs. Az igaz, t. képviselőház, hogy nem ezeknek a külföldi lapoknak képviselői, hanem más egyének állítólag egy »bureau de la pressa«-vá alakíiltak, a melyről azonban senkinek más tudomása nincsen, mint az, hogy ezen a czímen táviratoknak feladását kísérlettek meg. Minthogy azonban a távírdának joga van a személyazonosságot konstatálni, midőn -felhívta őket, igazolnák, hogy a »bureau de la pressa«~ nak ki íulajdouképen a képviselője, ki a távírat feladója, mert a »bureau de la pressa«-ról tudomása nincsen: a távírat feladójának a személyazonossága konstatálható nem lévén, e távírat nem továhbíttatott. (Általános helyeslés.) Az két ségtelen, t. ház, hogy daczára ennek valótlan hírek Magyarország jó hírnevét (Halljuk!) és ennélfogva ^äz állam érdekét sértő, becsmérlő távíratok és valótlanságok terjesztetnek külföldön. Erre vonatkozólag azonban megjegyzem, hogy mivel törvényeink és beczikkelyezett nemzetközi távírda-egyezmények és távirdai szabályaink szerint az állam érdekeit sértő távíratok közvetítését megtagadhatjuk, megtettük az intézkedést, (Általános, élénk helyeslés.) hogy v. hazug, nemcsak túlzott, hanem egészében valótlanságokat tartalmazó és izgató távíratok, mint olyanok, melyek a magyar állam méltóságaival meg nem egyeztethetők, és annak érdekeit is sértik, — mert hamis szinben tüntetik fel a külföld előtt, — ne íovábbíttassanak. (Általános, élénk helyeslés.) Másrészt az iránt is gondoskodás történt, hogy a külföldi sajtó a megfelelő tényállást egész hiven feltüntető informácziót nyerjen. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ez. t. ház, nem fogja kizárni azt, hogy kerüli) utakon egyes valótlan hirek a külföldi sajtóba ne kerüljenek, — mert ezt megakadályozni módunkban nincsen, — hanem igenis módunkban van azt tenni, hogy a külföldi sajtó az igazságnak naegfelelőleg informáltassék. (Helyeslés.) E tekintetben nem fogadhatom el azokat a vádakat, a melyek a magyar sajtóiroda ellen felhozattak. Először is tudomásom szerint a sajtóirodában kiérdemüít politikus egyetlenegy sincs alkalmazva. Ott vannak alkalmazva először is tisztviselők, a kik igen hosszú ideje, húsz év óta vannak ott, a kik részben bürokratikus munkát is teljesítenek; alkalmazva vannak továbbá hírlapírók és levelezők, de én úgy tudom, hogy egy egyén kivételével — a kinek feladata a lapokból kivonatokat csinálni, és ezeket a hajnali órákban részemre kijelölni, hogy már reggel értesüljek a sajtótudósításokról — oly egyén, a ki hirlapirodalommal ne foglalkozott volna, és kinek hivatását nem maga a hírlapirodalom képezte volna, egy sincs alkalmazva. Es az informativ szolgálat tekintetében sem állunk oly rosszul, mint azt a t. képviselő Úr feltünteti, mert igenis az informativ szolgálat megvan nemcsak itt a belföldön, — hisz erre vonatkozólag voltam bátor nyilatkozni, hogy arra súlyt nem helyezek, hogy engem egy vidéki lapban dicsérnek-e, vagy becsmérelnek-e, — hanem az informativ sajtószolgálat rendezve vau, egy országot kivéve, a hol talán épen a sajtónak ellenünk irányuló ellenszenve teszi lehetetlenné az informativ szolgálatnak helyesebb berendezését, rendezve van egész Európában, rendezve van Olaszországra nézve is, és legyen meggyőződve a t. képviselő úr, hogy az olasz sajtó igen alapos, kimerítő és a tárgyilagos valóságnak megfelelő informácziókat fog nyerni. Lukáts Gyula: Részben!