Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-338

338. országos ülés 1894. május 5-én, szombaton. 299 intézkedés miben álljon, azt hiszem, természe­tesnek fogja tíüálni a t. ház, hogy erre nézve ez alkalommal inczidentaliter nem nyüatkozha­tom, és csak azt akarom ehhez még hozzátenni, hogy ha ez a kérvény ki is adatik a belügy­miniszternek, én azt utasításul arra nézve, hogy ezen, esetleg szükségessé váló átmeneti intéz­kedések mily irányban és szellemben lesznek leendők, magam részéről el nem fogadhatnám. Én tehát a között, a mit a kérvényi bizott­ság javasol, t. i. hogy a kérvény kiadassák a belügyminiszternek, és a között, a mit Horánszky Nándor t. barátom javasol, hogy tétessék az irattárba, lényegileg azért nem látok különb­séget, mert, ismétlem, még az esetben is, ha a kérvény nekem a t. ház által ki fog adatni, (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) ezt utasí­tásul elfogadni hajlandó nem vagyok. (Zaj bal felöl. Ralijuk! Halljuk!) Kérem ennélfogva, mél­tóztassék a kérvényi bizottság javaslatát el­fogadni. (Helyeslés jobb felöl. Zaj bal felöl.) Elnök: Kíván még valaki szólni, t. ház? Gr, Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A kérdésnek lényege csak­ugyan az, a mit Horánszky Nándor t. barátom mondott, hogy vájjon h ház Békésmegye közön­ségének ezen kérvényét olyannak tekinti-e, a a melynek figyelembevétele a lehetőségek sorába esik. Az által, hogy a kérvény a belügyminisz­ternek kiadatik, a ház legalább annyit mond, hogy ezen kérvény petituma is azon megoldások közé tartozik, a melyek a lehetőségek sorából nincsenek kizárva, és épen azért, mert a mi meggyőződésünk az, hogy az ilyen megoldást és ezen petitum teljesítését a lehetőségek sora ból ki kell zárni, épen azért indítványozta t. barátom az irattárba helyezését s ezért járulok én is az ő indítványához. (Helyeslés bal felöl.) Az iiidokot is megmondotta t. barátom: de én hozzáteszek még egyet. A kérvény azon alapúi, mintha már be végzett tény volna a törvényhozás oly irányban való döntése, hogy a törvényhatósági tisztvise­lői állások ezentúl nem választás, hanem ki­nevezés útján fognak betöltetni. Azt tar­tom, hogy egy ideiglenes intézkedés, a mely a törvényhozás egy nagy organikus reformra vonatkozó álláspontjának ily módon prejudikál, semmi egyéb, mint csorba, mely a törvényhozás komolyságán és azon a kellő megfontoláson ej­tetik, a melylyel a törvényhozásnak ily kérdés eldöntésénél eljárnia kell. (Úgy van! Ügy van! bal felől.) Nem lehet, t. ház, ideiglenes intézke­déseket arra építenünk, hogy a törvényhozás e kérdést ebben, vagy abban az irányban fogja megoldani; nem szabad talán a jelenlegi párt­viszonyokra való tekintetet odáig vinni, hogy a számszerinti többségnek álláspontja ismerve lé­vén, az nem is lehet kétséges, hogy a kérdés abban az irányban fog megoldatni, a mely a mostani többség programmjának megfelel. Szó­val a törvényhozás szabad elhatározási jogára még árnyékát sem szabad vetnie a kételynek, és a kérvény épen abban hibás, hogy egy pre­judicziozus, oly ideiglenes intézkedést ajánl, mely csak abban az esetben felel meg, ha a törvényhozás az államosítás értelmében dönt, a melynek azonban semmi értelme nincs, ha a törvényhozás más irányban dönt. (Úgy van! bal felől.) Egy t. képviselőtársam közbeszólt, hogy a törvényhozás már döntött. Ebben az országban nincs ember, t. ház, — vagy ha van, véleményében nem osztozom, — a ki azt az úgynevezett dön­tést, mely a mi törvénykönyvünknek egyik ko­mikus intermezzóját képezi, (Ügy van ! Úgy van! bal felől.) komolynak, másnak, mint a kétségbe­esés szalmaszálának tekintse, ^Úgy van! Úgy van! bal felöl.) a melybe az akkori többség ku­darczának leplezése végett kapaszkodott. (Élénk helyeslés bal felöl.) Ha tehát van valami indok arra, hogy Békés vármegye kérvényét az irat­tárba helyezzük, az épen abban áll, hogy az komolyan akarja venni a törvényhozásnak azon intézkedését, a melyre a közbeszóló képviselő úr ' ivatkozott. (Helyeslés bal felöl.) Nincs eldöntve semmisem, mert még ha komolyan akarnók is venni azt a két szakasz­ból álló törvényt, még az is bizonyos lényeges biztosítékokat tartalmazó törvények megalkotá­sára utasítja a kormányt, a melyekkel egyide­jűleg szabad csak a kinevezési elvnek életbe léptetnie. Békés vármegye kérvénye pedig a kineve­zési elvet anticzipálja, a nélkül, hogy e biztosí­tékokat tartalmazó törvények megalkotva lenné­nek, a nélkül, hogy bárkinek tudomása lenne arról, hogy e törvények mily értelemben fognak megalkottatni. (Úgy van! Ügy van! bal felöl.) Mert nem elég, hogy kimondassák, hogy meg fog alkottatni a törvény a közigazgatási bíró­ságról, meg fog alkottatni a törvény a fegyelmi eljárásról; nem abban fekszik a biztosíték, hogy oly törvény alkottassák, a melynek ilyen fel­írása, ilyen czíme van, hanem abban, hogy ezen törvénynek helyes, valóságos biztosítékot nyújtó tartalma legyen. (Helyeslés bal felöl.) Ezért kérem, méltóztassék abban az irány­ban dönteni, mely szerintem egyedül felel meg a törvényhozás szabad kezének, a törvényhozás komolyságának és azon nagy érdekeknek, a melyek a közigazgatási reform-elveihez fűzve vannak. Ajánlom t. barátom indítványát elfogadásra. (Élénk helyeslés bal felöl.) 38*

Next

/
Thumbnails
Contents