Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-335

335. országos ülés 1894, :. május 1-én, kedden. 253 részei a sajtó utján közöltettek; így történt ez a Győry Elek által készített családi jog és a Teleszky István által készített örökjog tervezetével. Ezek az ügyvédi kamaránál is megfordultak véleményezés végett; azonban a törvényhozás elé eddig nem kerültek. Az 1893. évi igazságügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával a miniszter úr kijelentéseiből megtudtuk, hogy a családjog és az örök jog tervezete készen van, és hogy már régebben megbízások adattak a vagyonjognak és kötelmi jognak az elkészítésére. Elismerem,— mert igazságos akarok lenni, — hogy az 1893. évi költségvetés tárgyalása óta kevés idő folyt le, és hogy ezen kevés ideje is a miniszter úrnak igénybe volt véve, részben a sommás eljárásról szóló javaslat megalkotásával, részint a házassági jogról szóló javaslat kidolgozásával és bizottsági tárgyalásával, úgy, hogy a miniszter urnak nem maradt arra ideje, hogy az általános polgári törvénykönyv elkészítésével foglalkozhassak. Most azonban, midőn eljárásunk a szóbeliségen alapulóegész cziviliseljárás kivételével jóformán készen van, szükségünk van az általános polgári törvénykönyvre, szükségünk van erre annál inkább, mert Erdélyben s a katonai határőrvidék bekebelezett részein ma is az osztrák polgári törvénykönyv van érvényben. A nemzetiségi agitátorok a külföldi sajtóban ezt fegyverül használják ellenünk és ezzel akarják bizonyítani az ő állítólagos történelmi jogaikat. Vegyük ki tehát e fegyvert is kezeikből s alkossuk meg az egységes polgári törvénykönyvet. Helyezzük egységes törvény oltalma alá a haza minden felekezetét, osztályát és nemzetiségét, részeltessük azokat egyenlően azon polgári jogokban és politikai előnyökben, melyeket az uralkodó magyar faj érez.-Szüntessük meg végre a jogbizonytalanságot a magánjog terén, mert ezt parancsolja a helyes törvényhozói és nemzetiségi politika. Ezért kérem a t. igazságügyminiszter urat nemcsak a magam, hanem e párt nevében is, hogy a rendelkezésére álló összes eszközökkel hasson oda, hogy az egységes polgári törvénykönyv valahára elkészüljön. (Élénk helyeslés és tePzés a szélső haloldalon.) Bartók Lajos jegyző: Makfaivay Géza! Makfalvay Géza: T. ház! Az igazságszolgáltatás menetét szabályozó törvény között szerintem legfőbb fontosságú az örökösödési eljárásról szóló törvény. Sokkal fontosabb ez, mint a peres eljárást szabályozó törvény; mert bár hazánkban nagy a perlekedők száma, mégis aránylag kevés az oly egyén, kit a viszonyok perbe sodortak; míg az egészen vagyontalan osztályt kivéve, alig van valaki, kinek életében legalább egy örökösödési esete ne lett volna. E mellett a perek csak kivételesen érintik az ember egész anyagi exisztencziáját, míg az örökösödési kérdések legtöbbször döntően hatnak egyesek, vagy családok egész exisztencziájára. Kiváló fontosságú tehát, hogy az örökösödési eljárás a lehető legjobban szabályoztassék. (Helyeslés bal felől.) Nemcsak a jogász, hanem az egész nagy közönség is örömmel veszi, hogy végre annyi halogatás, toldozás-foltozás, sok más, tán kevésbbé szükséges törvény alkotása után végre e törvényre is sor került. Hogy e javavaslatot fontosságához mérten kellő alapossággal bírálhassuk meg, négy kérdésre kell kiterjeszkednünk: először jobbá, vagy általában jóvá teszi-e az örökösödési eljárást, másodszor gyorsabbá, harmadszor olcsóbbá teszi-e, negyedszer kiterjeszkedik-e mindazon kérdésekre, melyek ily javaslat keretében megoldandók? Az első kérdésre, hogy jobb lesz-e az eljárás, határozott igennel kell felelnünk. Hisz eddigi torvényeink már a hatáskör tekintetében is a legnagyobb rendszertelenségben sínylődnek. Ha az örökös nincs önképviseletre jogosítva, az ügy elintézésére az árvaszék illetékes; ha igen, megyékben a járásbíróság, törvényhatósági joggal felruházott városokban a törvényszék, á törvényszék illetékes a perre utasítás kérdésében, valamint az u. n. hirdetményi eljárásban is ; ugyanazt illeti a hagyaték átadása akkor, ha a per meg nem indíttatott, vagy befejeztetett. Egyéb esetekben az átadás a járásbíróságok hatáskörébe tartozik, melyek az ügygyei nem is foglalkoztak, melyeknek azt előbb át kellett tanulmányozniuk. E rendszertelenségnek véget vet a javaslat az által, hogy az összes örökösödési, nem peres kérdések elintézését kizárólag a járásbírák hatáskörébe utalja, oly közegekébe, kik magok készítik elő az eljárást, irányt szabnak, és kellő jogi képzettséggel bírván sokkal alaposabb határozatokat fognak hozni és intézkedéseket tenni. (Helyeslés a bah oldalon.) Midőn azonban a javaslat ezen előnyét kiemelem, szükségesnek tartom az igen t. igazságügyminiszter urat figyelmeztetni arra, hogy ezen, részben új hatáskör lényegeden több munkát fog a járásbíróságokra utalni, és mivel az életbe léptetendő új sommás ^eljárás nézetem szerint szintén munkatöbbletet fog a járásbíró goknál előidézni, szükségesnek tartom azt, hogy a járásbírák létszáma, már ezen törvényre való tekintettel is, felemeltessék, merr e nélkül azokat az előnyöket, a melyeket a javaslat magában rejt, a gyakorlati életben megvalósítani nem lesz lehetséges. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Minthogy a tárgyalás vezetése kizárólag a kir. közjegyzők hatáskörébe fog tartozni, a köz.