Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-333

333. országos ülés 1894. április 26-án, csütörtökön. 217 most is, az átmeneti stádiumban mutatkozik a javulás; és minthogy meg vagyok győződve, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között nem lehetett ennél kedvezőbb váinszerződést elérni : készségesen elismerve a kormány erélyét és kötelességérzetét, mely őt ezen vámszerződés kötésénél vezette, a szerződést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Remete Géza: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy az előttem szólott Mezei Mór és Láng Lajos képviselő uraknak s a t. miniszter úrnak beszédjére csak egy megjegyzést tehessek. A mi a malmokat illeti, elismerem, hogy azon érvek, melyeket a t. miniszter úr s a képviselő urak felhoztak, részben alaposak és méltányosak a malmok érdekeit illetőleg. Azonban egyet rosszalok s ennek a megváltoztatását földmívelésünk érdekében mindenesetre igen kérem; nevezetesen kérem azt, hogy ne legyen korlátlan a román vámmentes gabona behozatala. Óhajtom, hogy ne a malmok tetszésétől függjön azon gabonamennyiség meghatározása, a mit azok őrlési czélokra behoznak, hanem a kormány szabályozza azt az egyes malmok őrlési képességének megfelelőleg. így megnyugszom Mezei Mór képviselő úr azon kijelentésében, hogy a malmok a román gabonából 10°/o-uál többet nem használnak föl. Én bizto eítani akarom magamat az iránt, hogy a malmok ezen 10°/o-ot túl nem haladják. A malmoknak szabad kezet engedni abban, hogy annyi román gabonát hozhassanak be, a mennyit nekik tetszik, nem tartom megegyeztethetőnek földmívelési érdekeinkkel, s elvárom a kormánytól és kérem is, hogy e tekintetben korlátozza a behozandó gabona mennyiségét. Csak ennyit voltam bátor elmondani. Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve. Ha tehát senkisem kíván szólani, a vitát bezárom. A zárszó joga illeti az előadó urat. Boros Béni előadó: T. ház! Nem az én hibámból történt, hogy az ülésnek épen olyan időszakában kell felszólalnom, mely az igen t. képviselő uraknak némi türelmetlenségre adhat okot, úgy, hogy szeretnék, ha a kérdést most már minden további előterjesztésem nélkül döntenők el. (Halljuk! Halljuk!) De azt hiszem, ha méltóztattak az egész vita folyamát figyelemmel kisérni, megengedik, hogy teljes lehetetlenség volna tőlem azt kívánni, hogy az előadásomra tett ellenvetéseket különösen, és az egyezmény ellen tett kifogásokat általában reflexió nélkül hagyjam. (Helyeslés. Halljuk!) Némi türelmet kérek tehát, s azt hiszem, sikerülni fog beszédemet a lehető legszűkebb határok közé szorítanom. (Halljuk! Halljuk!) EÉPVH. NAPLÓ. 1892 -97. XVIII KÖ'IET. Én, t. ház, nem azért kívánok a zárszó jogával élni, mintha most, a vitának ily előre haladott stádiumában, azt a reményt táplálnám, hogy a kiket eddig nem sikerült meggyőznöm álláspontom helyességéről, most meggyőzhetem. Ez nekem nem szándékom. Hiszen az előttem szólott t. képviselő urak, a kik a javaslatot védték, megadták a választ mindazon ellenvetésekre, melyek a túloldalról a javaslat ellen tétettek. (Igás! Igás ! jobb felől. Ellenmondás bal felől.) Nem mondom, hogy a meggyőződéseket is sikerült megváltoztatniuk, de a helyes választ mindenesetre megadták. Madarász József: Rossz választ! Boros Béni előadó: En, t. h az, csíiK néhány megjegyzést kívánok tenni, különösen azok ellenvetésekre, a melyek egész határozottan megtámadták a közgazdasági bizottság s annak szerény előadója által előhozott adatok alaposságát. Ezt, meg fogják engedni, kötelességszerűen meg kell tennem, mert ily vádakat magunkon nem hagyhatunk. E szempontbői szükséges lesz Hoitsy t. képviselőtársam beszédével foglalkoznom, a ki az ő nyugodt, barátságos jóindulatával igyekezett a közgazdasági bizottság jelentését s az én előadásomat lehetőleg szétmarczangoíni. Hanem, mielőtt ezen mentési munkához fognék, engedje meg a t. ház, hogy egy sokkal fontosabb és nehezebb tárgygyal foglalkozzam, s ez az, hogy meggyengítsem azon erős és — megengedem — hatékony érveknek is az álláspontját, melyeket egyik-másik képviselőtársam a jelen egyezmény tárgyalása alkalmával itt a házban felhozott, és hogy különösen reflektáljak gróf Zselénsky Róbert képviselő úr nyilatkozataira, a ki felfogásom szerint egy igen szép és igen korrekt beszédben összegezte azokat az ellenvetéseket, melyeket az urak közül többen tettek s ez által, ha én az általa előadott pontokra reflektálok, megadom a választ több más ellenvetésre és felhozott indokra is. De mielőtt ezt tenném, még egy megjegyzéssel tartozom. Mindenekelőtt Bujanovics Sándor t, képviselőtársam iménti felszólalására, ki ellenemben tiltakozással élt, kötelességem úgy a közgazdasági bizottság, mint a magam nevében hasonlóképen tiltakozással élni azon felfogás ellen, hogy a közgazdasági bizottság és előadója akkor, midőn ezen vámegyezményt elfogadásra ajánlotta a háznak, midőn jelentésében ezen egyezménynek hatásával s a vele összefüggő számtalan részlettel foglalkozott, és midőn jelentésébe és vitájába a mezőgazdasági kérdések tárgyalását is bevonta, oly tendencziákat árúit volna el, mintha más, merkantil érdekek védelmében a mezőgazdaság érdekeit határozottan megtámadni kívánta volna.