Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-332
196 332. országos fllés 1894 . április 2S-én, szerdán. gazdaságunk állapotát fekete, szürke színben méltóztatnak ecsetelni, akkor, t. barátom, Zselénsky Róbertnek én is szolgálok statisztikával, a mely semmiesetre sem azt mutatja, hogy mezőgazdaságunk pang, visszamegy, hanem az ellenkezőjét mutatja, azt az igazán örvendetes lendületet, mutatja azt a tempót, a melyben előrehaladunk. Bátor leszek itt az 1883. és 1893. közötti különbözetet feltűntető statisztikai adatokat közölni, a melyek vonatkoznak először a gabnanemtíekre, másodszor az állatokra. Ha az 1883. és 1893. évet hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy míg 1883-ban kivitetett búza és búza-liszt 103 millió forint értékben, addig 1893-ban 111 millió. Esne méltóztassék elfeledni a népesség emelkedését, a minek folytán a fogyasztás is szaporodott, a gabnaárak pedig hanyatlottak. Azután következik a rozs, a melyből szintén nagyobb mennyiségű a kivitelünk, mint akkor volt, és az is 8 millióról 13 millióra emelkedett. Itt van például a zab, 6 millióról 12 millióra; árpa és maláta 14 millióról 33 millióra, úgy, hogy a szaporulat 43 millió pluszt eredményez. És ha most a cziklusokat veszszük 1883— 87-ig és 1888-tól 1893-ig, hogy így az átlagokat lehessen megállapítani, akkor még kedvezőbb az arány, mert akkor látjuk, hogy 1883-tól 1887-ig búzában kivitelünk volt 17 millió, az utóbbi cziklusban 111 millió. így vonul ez keresztül az összes gabnaneműeknéJ. Ez eredményezte azt, hogy 43'5 millió plusz, vagyis ennyivel nagyobb a kivitelünk, mint volt tiz évvel ezelőtt. Ugyanazt látjuk állatkivitelünknél. A sertésnél 1883-ban tett 28 milliót, 1893 ban 50 milliót; a szarvasmarhánál 1883-ban 15 milliót, 1893-ban 19 milliót; a lónál 8 milliót és 17 milliót, úgy, hogy együttesen itt is 33 milliót meghalad a végösszeg. Ez olyan számbaveendő és számszerűleg igazolt eredmény, melyet letagadni nem lehet. Próbálták theóriában felállítani ezzel szemben, hogy a föld értéke és a földbér emelkedése egyéb okokra vezethető vissza, mint a földmivel és föllendülésére. Vannak talán faktorok, például a kamatláb leszállítása, melyek erre hatnak; de általában nem lehet mondani, hogy a mezőgazdasági érdekek ne fejlődnének, vagy hogy épen el volnának hanyagolva, Mert a hol az eredmény ily számban nyilvánul, a hol tiz évi exportunk emelkedése száz millióra tehető, nyilvánvaló a magyar mezőgazdaság megizmosodása. Azt hiszem, midőn e vámszerződés csak közvetve érinti gazdasági érdekeinket, midőn azon veszélyek, melyeket itt hangoztattak, korántsem oly nagyok, mint hirdetik, sőt némely oly dolog, melyet most veszélynek hirdetnek, gazdasági szempontból, remélem, még hasznosnak is fog mutatkozni: akkor azon pozitív és nagy eredményre való tekintettel, melyet az ipar föllendülése terén várhatunk, veszélyes volna e szerződést mezőgazdasági érdekek hangoztatásával el nem fogadni. Határozottan szükségesnek tartom, hogy ez országban áldozatok hozassanak a mezőgazdaságnak, mely határozottan a legfőbb érdek. Jöhet alkalom, midőn más közgazdasági ágaknak is kell áldozatot hozniok, de a jelen esetben, azt hiszem, közgazdaságunk egészének szolgálunk, midőn e szerződést elfogadjuk. (Élénk helyeslés jobb felél.) Elnök: T. ház! Tekintve az idő előhaladottságát, a vitát ma nem folytatjuk. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjén a Rumániával 1893. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatnak lesz a folytatólagos tárgyalása. Ezzel az ülést bezárom. (Ág ülés végződik d, u. 2 óra 10 percekor.)
