Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-332
332. országos ülés 18S Ez az eljárás, t. ház, az 1882 : XVI. tcz.ben gyökerezik, a mely az osztrák-magyar vámszövetségnek autonóm vámtarifájáról intézkedik. Valamint más államban, úgy nálunk is ezen eljárás már korábban megvolt, nem az 1882-iki törvény autonóm vámtarifája állapította meg: a korábban felállított vámrendszerben is megvolt, csakhogy az 1882-iki törvény a korábban törvényesített vámszabályokban foglalt rendelkezést ugyanazon szóval és kifejezéssel átvette. Az 1882 : XVI. tcz. 10. §-a azt mondja: »A behozatali vámdíj alól mentesek oly árúk és tárgyak, a melyek kikészítés, kijavítás, vagy feldolgozás végett hozatnak a vámterületre oly tétel alatt, hogy a kikészített, kijavított, vagy megmunkált árúk és tárgyak isméti kivitele a pénzügyi hatóságok által előre meghatározott idő alatt történjék, és hogy a behozott és ismét kivitt árúk és tárgyak azonossága biztosítható legyen«. Tehát, mint méltóztatnak látni, nemcsak a gabonára nézve nincs ez külön említve, hanem egyáltalán minden oly tárgyra nézve, a mely a vámterületen kij'avíttatik, feldolgoztatik, kikészíttetik abból a czélból, hogy ismét kivitessék, kilátásba van helyezve a vámdíjak alól való mentesség. Ezen törvényes rendelkezés alapján, t. ház, az ipar számos ága részesül ebben a kedvezményben. Nem akarom azokat egyenként elősorolni, de részesül abban pl. az osztrák textilipar, részesül abban a vasipar és sok más ipar. Hát épen csak a malomipar ne részesüljön ebben? Épen csak a malomipart ne részesítsük ebben a törvényes kedvezményben, azt az ipr.rt, mely ma 22.000 ipartelepet számít, a hol 100.000-nél több munkás nyer foglalkozást, a hol 100 milliónyi tőkék vaunak ez idő szerint befektetve és a mely mezőgazdasági termelésünkre mégis a legértékesebb, Magyarországnak leghatalmasabb, legerősebb, a magyar föld természetéből kifejlődött iparága? Épen ezt ne részesítsük ebben a kedvezményben? (Helyeslés jobb felől.) De nézzünk körül, t. ház. Hiszen ezen eljárás nem új, nem mi találtuk fel a mi malmaink kedveért, hogy azokat gazdagítsuk; megvan az más államokban is, és megvan a legagrárabb államokban, még olyanokban is, a hol csakugyan a mezőgazdasági érdekek védelme, nézetem szerint, néha túlságig megy. Németországban, a hol a mezőgazdasági érdekeket csakugyan hathatósan védelmezték törvény hozási intézkedésekkel, ugyanezen őrlési eljárás a legszabadabb formában szintén fennáll; ott is, daczára annak a védelemnek r melyet Németország a maga mezőgazdasági termelésének nyújt, megadatik a vámmentesség a külföldről -. április 2§-én, szerdán. jgg bevitt gabonának, ha az, mint liszt, kivitetik, és az azonosság igazolását ott sem követelik meg. Polónyi Géza: Németország nem exportál ! Remete Géza: Németország fogyasztó állam! Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: Ugyanezt az őrlési eljárást alkalmazza, t. ház, Francziaország is, a hol az agrár törekvések igen magas hullámokat csrpnak, és a hol a legnagyobb gabonavámok állanak fenn, és az azonosság kimutatását hasonlólag nem kívánja meg. Nem kívánja a vámvisszatérítésnél, hogy bebizonyíttassák, hogy az a métermázsa liszt, a mely kivitetik, s melytől a vámvisszatérítés követeltetik, csakugyan abból a métermázsa vámmentes gabonából készíttetett, a mely ezen a czímen be lett hozva. Tehát Francziaés Németországban, — más államokra nem is hivatkozom, — a hol a mezőgazdasági védelmi eljárás nagy hullámokat ver, sem az ipari, sem a közgazdasági érdekek előmozdítása szempontjából nem nyúltak az őrlési eljárás megszüntetéséhez, hanem ellenkezőleg, fenntartották azt és tovább fejlesztették. Hát épen mi nyúljunk hozzá ? Épen mi szüntessük meg, vagy korlátozzuk ezt az eljárást? (Tetszés jobb felől.) De, t. ház, ezen általános szempontokon kivtíl, azt hiszem, hogy magából a dologból merített érvek is a mellett szólnak, hogy ezt az eljárást ez idő szerint ne korlátozzuk, annál kevésbbé, mert az e tekintetben felhozott ellenvetések nem állanak meg. Hoitsy t. képviselőtársam az őrlési eljárás ellen különösen azzal érvel, hogy ez által lehetővé tétetik az idegen, tehát a romáu, a szerb és orosz gabonának vámmentes behozatala, és ez a búza elözönli majd a hazai piaczot és leszorítja a búza árát. Ha csakugyan így állna a dolog, t. ház, meg kellene azt fontolni. Csakhogy nem így áll. Csak néhány számadatot állítok egymással szembe. Méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy össztermelésünk búzában a hivatalos mezőgazdasági statisztikai adatok szerint 1892-ben 53 millió hektolitert tett. Már most nézzük azt a mennyiséget, a mely visszkivitel feltétele mellett Románia és Szerbiából behozatott. 1891 ben a malmok e czímen behoztak 503.000 métermázsát, 1892-ben 949.000 métermázsát, kereken egymilliót. Hát, t. ház, egymillió métermázsa behozatal áll szemben 53 millió hektoliter termeléssel. Oly mennyiség-e ez, mely a magyar gabona árára egyáltalán befolyással lehet ? (Hangok a szélső baloldalon: Hogyne ?) De hát azt mondják, t. képviselőház, hogy el kell törölni az őrlési eljárást azért is, mert