Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-332

332, országos ülés 1894. tarifaszerződést kötni, vagy pedig kölcsönösen az egyszerűbb alapra rálépni, és egymásnak kölcsönösen egyenlő elbánást és a legnagyobb kedvezmény alkalmazását biztosítani, A mi a tarifa-szerződést illeti, az a kormány részéről beható megfontolás tárgyát képezte. Szó volt arró', hogy igyekezzünk Romániával olyan szerződést kötni, a mely kereskedelmi forgalmunknak, kivitelünknek, mezőgazdasági s ipari terményeinknek a lehetőségig előnyöket biztosítson Természetes, hogy az ilyen szerződés egyoldalú nem leket, mert kérni és követehd egyedül nem lehet, hanem adni is kell. Számolnunk kellett tehát azzal, hogy azon konezessziókért, a melyeket Romániától sikerülni fog esetleg saját termelésünk javára biztosítanunk, viszont a magunk részéről is megfelelő kompenzácziókat kell majd nyújtanunk. A közgazdasági helyzetnek alapos megfontolása és mezőgazdaságunknak mai helyzete a magyar kormányt arra indította, hogy habár a másik irányban bizonyos törekvések irányultak is arra nézve, hogy minél szélesebb keretű tarifaszerződést kössünk, ezen alapot elejtse. Tette ezt a kormány azért, mert tekintve a mai helyzetet és a közgazdasági viszonyokat, tekintve Romániának közgazdasági helyzetét és a mi közgazdasági helyzetünket, tisztában voltunk azzal, hogy ha Romániától bizonyos előnyöket akarunk, akkor a dolog természeténél fogva épen mezőgazdasági termelésünknél és nyers terményeinknél kell viszonoznunk azon előnyöket, a melyeket Románia részéről magunknak biztosítottunk. A mai viszonyok között és a mai termelés mellett ezt megfelelőnek nem találtuk, hanem ráléptünk a másik, egyszerűbb alapra, és biztosítottuk a kölcsönösen eg>enlő elbánást, hogy biztosítsuk magunknak azt, hogy Románia területén egyetlen állam provenieneziája sem fog ked vezőbb elbánásban részesülni, mint a mi I árúink. Ha azonban mi ezt kívánjuk, akkor Romániának is meg kell engedni azt, hogy az ő behozatala itt se részesüljön kedvezőtlenebb elbánásban, mint egy harmadik államnak a provenieneziája. Ez alapelve azon szerződésnek, a melyet a kormánynak volt szerencséje benyújtani és elfogadásra ajánlani. Ebben a szerződésben biztosítva van kölcsönösen a kedvezményes egyenlő elbánás, és én abban a meggyőződésben vagyok, hogy a jelenlegi viszonyok között az a szerződés czélszertí és közgazdasági érdeinknek megfelelő. Ma nem kívánok többet saját gazdasági és forgalmi érdekeinkre nézve, mint azt, hogy egyenlő elbánásban részesülhessünk, s egy állam provenieneziája se részesülhessen ott kedvezőbb elbánásban, mint a mi árúnk. Ha ez megvan, április 2ő-én, szerdán, J 7 Q minthogy kezünkben van a közlekedési és rendelkezésünkre áll a nagy államvasúti hálózat, melynek tarifa-politikáját közgazdasági érdekeink szerint irányíthatjuk, minthogy rendelkezésünkre áll a vízi út, s legközelebb új csatlakozásunk is lesz Romániába, tehát közlekedési eszközeink lehetővé teszik, hogy kivitelünket fejleszszítk és gazdasági érdekeinket előmozdítsuk: csak rajtunk áll, hogy ez előnyöket, melyeket e szerződés nekünk ád, közgazdaságunk részére kihasználhassuk. Szó sincs tehát arról, hogy e szerződésben mezőgazdaságunk rovására bármily áldozatot is hoztunk volna. Már a priori, mint teljesen alaptalant, határozottan tagadnom kell tehát azt az állítást, melyet már több képviselő úrtól hallottunk, mintha ez a szerződés feláldozná mezőgazdasági érdekeinket. (Ellenmondások bal felől) Nem hozunk e szerződésben semmi újabb áldozatot, hanem egyszerűen Románia rendelkezésére bocsátjuk a nyugati államokkal kötött némely szerződésünk tételeit, azokat, melyek megvannak a német, az olasz, a Belgiummal és a Svájczczal kötött szerződésben. A ki ez államok közgazdasági helyzetét kissé latolja, tudhatja, hogy azok az engedmények, melyeket Német- és Olaszországnak tettünk, valami nagy hasznot Romániára nézve sem képeznek. Egyetlen tétel van azok között, melynek Románia hasznát fogja venni, s melyet mint előnyt el is ismert, és ez a serfcésvám, mely az olasz szerződésben 1 frt 50 krral van megállapítva. Az egyenlő elbánásnál fogva kiterjed ez Romániára nézve is az autonóm tarifában foglalt 3 frttal szemben. Ez az egyedüli előny, mely Romániának nyújtátik oly módon, hogy élvezi ugyan azt a vámot, melyet Olaszország, de sem az olasz bor részére Olaszországnak, sem a gabonára nézve Szerbiának biztosított mérséklések nem terjednek ki Romániára. A sertésvámra egyébként még vissza fogok térni. így állván a helyzet, a leghatározottabban állítom, és be is fogom bizonyítani, hogy mesebeszéd az, mintha a szerződésben Románia érdekében mezőgazdaságunk hátrányára áldozatokat hoztunk volna. (Halljuk!) Előbb azonban engedje meg a t. ház, hogy néhány apróbb rektifikácziót tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Hoitsy Pál tegnapi beszédében, mikor kimutatni igyekezett, hogy a romániai vámtarifával nekünk egyáltalán semmiféle előny sem biztosíttatik, utalt a többi közt arra is, hogy igaz ugyan, hogy a gépek kovácsolt vasból, vagy aczélból kisebb szám alá fognak esni, a menynyiben az új tarifa értelmében a 18 frankos tétel, mely korábban fennállott, leszállíttatott 6 frankra, de ebből ki vannak véve a mezőgazda23*