Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-330

140 830. országos ülés 1894. április 21-őn, szombaton. jövőben tanúsítani nem fogom. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Hévizy János: T. ház! Igazán nem volt szándékomban a t. miniszterelnök úr érzékenységét sérteni, mert a mint elismertem, csakugyan igen helyesen és előzékenyen járt el a t. miniszterelnök úr akkor, mikor nekem múlt évi június 1-éről keltezett levelében tudomásomra juttatta a dolog mibenlétét, a hogy őt informálták. De hát, bocsánatot kérek, az én inkrimináczióm, ha úgy lehet azt nevezni, min alapúi? Azon, t. ház, hogy a múlt évi április hó 30-án tettem meg az interpellácziót, és körülbelül múlt évi május hó 21-éig voltuk, ha jól tudom, ülések, s ha ez alatt talán nem lehetett az ügyet elintézni, akkor — azt hiszem — legalább az őszi időben kellett volna ezt tennie a miniszter urnak, s interpellácziómra válaszolnia. (Mozgás jobb felöl.) Ennek felemlítésével, azt hiszem, nem követtem el semmiféle személyes sértést és inzultust a t. miniszterelnök úrral szemben, mert erre okom nincs, és én, t. ház, csak törvényhozói kötelességemet teljesítettem akkor, a midőn a házszabályoknak megtartát-át sürgettem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A képviselő ár a választ tudomásul veszi. Gondolom, méltóztatik a t. ház is tudomásul venni. (Helyeslés.) A ház a választ tudomásul veszi. A miniszterelnök úr fog válaszolni Asbóth János képviselő úr interpellácziójára a valláspolitikái kormányprogramul integritásának fentartása iránt. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. képviselőház! Asbóth János képviselő úr azt a kérdést intézte hozzám, hogy ragaszkodik-e a kormány a valláspolitikai kormányprogramra integritásához és az 1868: LIII. tcz. 12. §-ának eltörléséhez is. Én úgy tudom, hogy az egyszerű eltörlését soh.i sem helyettük kilátásba, hanem igenis kifejtettünk egy programmot, melynek ismétlését itt feleslegesnek tartom, és azt hiszem, hogy itt sokszorosan tett nyilatkozataink, valamint nem csak nyilatkozataink, hanem programmunk érdekében kifejtett eljárásunk mindenki előtt kétségtelenné teszi, hogy programmunkhoz változatlanul ragaszkodunk. Ennélfogva én bővebb válasz adását feleslegesnek tartom, és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (II lyeslés jobb felöl.) Elnök: Asbóth János képviselő urat illetné a szó, a mennyiben jelen volna. (Felkiáltások: Nincs jelen!) Méltóztatnak a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a választ tudomásul vettnek jelentsen! ki. (Jgm !) A t. ház a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr válasza Asbóth János képviselő úr interpellácziójára a magyar királyi berezegek házassága iránt. (Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. képviselőház! Asbóth János képviselő úr a múlt hetekben egy interpellácziót intézett hozzám a királyi berezegek házassága tárgyában, melynek a lényege a körül forog, hogy vájjon a kormánynak itt tett nyilatkozatai a korona jóváhagyásával történtek-e, vájjon megszereztük-e a biztosítékokat arra nézve, hogy hasonló törvény Ausztriában is fog hozatni, és hogy vájjon az ott hozandó törvénynek megvan-e a kétharmad majoritása, vájjon az egész házasságrendezé-? által nem lesznek e a, pragmatica sanetiouak, helyesebben az 1723: I. és II. tezikknek a trónöröklésre való intézkedései alterálva és a monarchia összetartozandósága biztosítva lesz-e ? Én, t. képviselőház, a nélkül, hogy czáfolatáha kívánnék bocsátkozni a t. képviselő úr által felhozott egyes arguruentáczióknak, — mert hiszen ilyen ellenvetésekkel találkoztam én is, csakhogy nem ezen házban, hanem másutt, midőn ez a kérdés tárgyaltatott és előkészíttetett, — röviden annyit jelentek ki, hogy az igazságügyminiszter úr e tekintetben tett nyilatkozatai által a kérdést egyelőre kimerítettnek tekintem, és kérem a t. házat, hogy erre vonatkozó előterjesztésemet tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől. Felkiáltások a szélső balolda Ion: Nem reszszük tudomásul!) Elnök: A kérdés az, t. képviselőház, méltóztatnak a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni: igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége tudomásul veszi a választ. Következik a miniszterelnök úr válasza, gr. Zichy Jenő képviselő úr interpellácziójára a »Honfoglalás«-kép elhelyezése tárgyában. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. képviselőház! Gr. Zichy Jenő t. képviselő úr egy interpellácziót intézett a napokban hozzám, a melyben az iránt tesz kérdést, hogy van e tudomásom arról, hogy az új országháznak mindkét törvényhozó testület együttes ülése számára rendelt termében egy széles, homályos aranyozású, gót stílben készült keretben fogna elhelyeztetni Munkácsy Mihálynak a honfoglalást ábrázoló képe, s hogy ez a keret gót stílben van készítve, a mely nem felel meg sem a képnek, séma történelmi hűségnek, mert hiszen azon időben, a mely időt a kép ábrázol, gót stil még nem volt; kérdezte továbbá, hogy nem { volna-e sokkal helyesebb és szebb, a nemzethez