Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-330
300. országos fllés 1894. április 21-én, szombaton. 125 a melyek már a közbiztonság szempontjából is veszélyesek. Méltóztassék csak két példát meghallgatni, hogy minő viszonyok támadnak ezen ígéretek következtében. Egy esetben leég a földbirtokos tulajdonát képező ház, a melyben zsellérek laknak. A házat, épen tekintettel a bizonytalanságra, felépíteni nem akarja. Per indíttatik ellene, hogy ő köteles legyen a saját házát felépíteni. Másik esetben a zsellérek aratáskor összeszólalkoznak, eljönnek a földbirtokoshoz, és azt mondják : »Tudjuk, hogy neked kötelesek vagyunk dolgozni, de a kir. kúria ítélete szerint mi csak oly munkát vagyunk kötelesek teljesíteni, mely munkánk Í7 1 /-! krajczárt ér, számítsd te fel magadnak azokat az általunk elmulasztott napokat íl 1 ^ krajczár jávai, mi pedig dolgozni fogunk neked, ha fizetsz 80 krajczár napszámot«. Ezek azon viszonyok, melyek a felvidéki földbirtokosok legnagyobb részét, az egyéb gazdasági viszonyok mostohasága mellett, arra bírták, hogy birtokuktól megválni igyekezzenek, ezek azon viszonyok, a melyek minket, a kik még a birtokokat tartjuk, a kiket a kényszerűség még nem hajt a birtokok eladására, arra birnak, hogy igyekezzünk szabadulni azon birtokoktól, a melyeken szeretettel csüngtünk, a melyeken talán bizonyos politikai missziót is teljesítettünk, a melyek nekünk ma, uagy fáradtság és munka mellett, csak esekély jövedelmet, de erkölcsileg meg sok keserűséget hoznak. És hogy ez így vau, hogy szavaimban nincsen túlzás, hivatkozom az összes, ezen viszonyokat ismerő felvidéki képviselőtársaimra, különösen sárosmegyei képviselőtársaimra, üljeuek azok bár a túlsó oldalon: hazudtoljanak meg, ha képesek, mutassák ki előadásomban a túlzást, ha van. Ezért tartom én az ottani helyzetet tarthatatlannak, ezért tartom én a törvényhozási intézkedést szükségesnek, ezért pártolom a Sáros vármegye által beadott kérvényt. Meg akartam toldani a kérvényi bizottság javaslatát egy utasítással, hogy ugyanis az igazság ügy miniszter utasíttassák arra, hogy a kérdést tanulmányozza, és arra vonatkozó előterjesztéseit a háznak megtegye. Köszönettel fogadom a t. miniszter úr kijelentéseit, hogy a kérdéssel már is foglalkozott, megnyugvást fog ez kelteni az illető körökben, még pedig úgy a földbirtokosok, mint a perlekedő zsellérek részéről. A kérdés megoldására nézve ma nem akarok nyilatkozni, hiszen lesz módom és alkalmam véleményemet akkor kijelenteni, mikor a törvényjavaslat előttünk fog feküdni. Kijelentem azonban már most egyénileg, mint a magam meggyőződését, hogy én minden törvényhozási intézkedéshez hozzá fogok járulni, ha ezzel a kérdés egyszersmindenkorra el lesz intézve. Előttem másodrendű kérdés, hogy a megváltás kisebb, vagy nagyobb legyen, hogy az szűkebb, vagy tágabb körre legyen kiterjedve, előttem a főkérdés, hogy a mai társadalmilag, gazdaságilag, jogilag, sőt közbiztonsági tekintetben is tarthatatlan állapot véglegesen szanálva legyen. Azt hiszem, olyannak kell az intézkedésnek lennie, a mely a kérdést végleg megoldja. Ennek következtében ma csak két óhajtásom van a teendő intézkedésre nézve. Az egyik az, hogy állapíttassák meg a kontemplált megváltási összeg bármiképen, — ehhez ez alkalommal nem szólok, — de adassék ki egyszerre állami közvetítéssel, hogy a földesurak és zsellérek között Szűnjék meg minden további kér dés, mert ha ez nem történik, ha a megváltás a zsellérek által részletekben fizettetik, minden egyes részletfizetés új pert fog szülni, és az állapot még rosszabbúlni fos:. A másik kérésem, hogy adassék mód és alkalom, hogy a kommasszáczió előnyei meg ne szűntettessenek,hogy a birtok ne dekommasszáltassék. Mint azt a törvényhozás bölesesége jónak fogja látni, adissék ki annyi, a mennyi az illetőknek, a kiknek a megváltás joga meg fog adatni, kiadandó lesz, de adassék ki úgy, hogy a tagosítás czélja az által veszélyeztetve ne legyen, adassék ki olyan minőségben, mint a hogy ma bírja, de nem úgy, hogy az által a birtok dekommasszálva legyen. Nekem egyénileg ezen kilátásba helyezett törvényhozási intézkedésre nézve ez a két főbajom van. Záradékul megköszönöm a t. ház figyelmét. Azért tartottam szükségesnek ezen előadást, (Helyeslés a baloldalon.) mert ezen kérdést, — ismétlem — mint tapasztaltam, a törvényhozás tagjai közül is csak egyesek ismerik, és mert a kérdés törvényhozási elintézés elő'tt áll, a törvényhozási helyes elintézésnek az alapja pedig mindenkor az, hogy a tényállás fel legyen derítve. (Helyeslés.) Ismételve köszönöm szíves figyelmüket. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Kivan még valaki szólani? Ha senki sem kíván, a vitát bezárom. A kérdés az, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni: igen, vagy nem? A javaslat különben meg sem támadtatván, gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy azt elfogadottnak jelentsem ki. (Helyeslés.) A kérvény a kérvényi bizottság javaslata alapján pártolólag adatik ki az igazságügy miniszternek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Csik, Kolozs, Hajdú, Torda-Aranyos, Udvarhely vármegyék, Debreezen, Kassa sz. kir. városok kérvényeit a járványok elleni védekezés tárgyában. Elnök: Az előadó úr kíván szólni!
