Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-328
328. országos ülés 1SM. április 18-án, szerdán. 99 tanárai és azok családjai az állami vasutak újabb idő óta kedvezményes menetjegyekben részesülnek, míg ellenben ezen kedvezmény a jóval csekélyebb javadalmazással ellátott felekezeti iskolák tanári karára és családtagjaira eddigelé nem terjesztetett ki : kérdem a t. kereskedelmi miniszter urat, vájjon a jogegyenlőség és a méltányossággal megegyeztethetőnek tartja-e, hogy ezen abnormis állapot továbbra is fentartassék ?« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Á kereskedelmi miniszter úr kíván szólani. Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter; T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy ezen interpeliáczióra azonnal válaszoljak, annál is inkább, mert hasonló kívánságokkal és hasonló kérelmekkel igen gyakran találkozom, és ennélfogva a válaszszal, a melyet erre a kérdésre megadhatok, egészen tisztában vagyok. (Halljuk! Halljuk.') Válaszom röviden az, hogy tekintettel arra, hogy az utazás a zóna-díjszabás alapján az államvasútakon úgyis eléggé jutányos, nem tartom ezélszerűnek, hogy az a néhány kedvezmény, a mely kivételesen és csakis ideiglenesen még fennáll, tovább is kiterjesztessék; ennélfogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy az interpelláczióban felvetett ügyben akként intézkedjem, hogy az államhivatalnokokra nézve fennálló kedvezmény még kiterjesztessék. Ez válaszom az interpeliáczióra. Méltóztassanak megengedni, hogy az indokokat röviden előadhassam. (Halljuk! Halljuk!) Fennáll egy kedvezmény az állami hivatalnokokra nézve, az is egyébként lényegtelen eltérés a rendes díjszabástól, és ezt állami hivatalnokok czímén élvezik az állami gimnáziumok tanárai is; de ha ezt a kedvezményt a felekezeti iskolák tanáraira is ki akarjuk terjeszteni, akkor itt nem lehet megállani, hanem ki kell terjeszteni a községi és a városi tanin tézetek tanáraira is. Sőt itt sem lehetne megállani, hanem ha az államhivatalnoki kedvezmény egyáltalában tovább kiterjesztetik, akkor ki kell azt terjeszteni a vármegyei, vasúti és községi tisztviselőkre is, és megint rámegyünk olyan lejtőre, a hol nem tudunk megállani, és megint nem a rendes díj melletti utazás lesz a szabály, hanem a kivetés mérséklések lesznek uralkodók. Ennélfogva kérem a t. házat, tekintettel arra, hogy a jelenleg fennálló személydíjszabás úgyis olyan olcsó, hogy annál olcsóbbat alig lehet kívánni, méltóztassék attól eltekinteni, hogy ezen kivételes kedvezmény még tovább fokoztassék, a mely amúgy is csakSideiglenesen áll fenn és bármikor visszavonható. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalim.) Elnök: Kivan az interpelláló képviselő úr szólani? (Halljuk ! Halljuk ! a szélső baloldalon.) Az interpelláló képviselő úr fog szólani. KovátS József: T. ház! Ha a miniszter úr nem adta volna azon választ, hogy ezen csekély kedvezményt még az állami iskolák tanári karától is meg fogja vonni, megvallom, talán megnyugodtam volna a válaszban, habár az akkor sem elégített volna ki; még kevésbbé nyugodhatom meg abban most, mert abból csakis azt látom, hogy a kormányt e tárgyban is a rideg fiskális szempont vezeti, és ezen eljárásban ismét csak az állami omnipotenczia felé való törekvést látom, melyet a kormány mindenkire, boldogra-boldogtalanra ki akar terjeszteni, a mit én sem helyesnek, sem méltányosnak, sem igazságosnak nem tartok. Ezeknél fogva a miniszter úr válaszát tudomásul nem vehetem; nem vehetem annál kevésbbé, mert hiszen, ha a községek és felekezetek nem tartanák fenn iskoláikat, az állam lenne kénytelen azokat fentartaní, és akkor az állam sokkal nagyobb mértékben lenne kénytelen az iskolák fentartási költségeihez járulni, mint az jelenleg történik. Nem látván tehát sem méltá nyosnak, sem jogosnak, sem igazságosnak az állami és felekezeti iskolák tanári kara között tett ezen különbséget: a miniszter xir válaszát tudomásul nem vehetem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik a miniszter úr válaszát tudomásul venni: igen, vagy nem"? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a miniszter xír válaszát tudomásul veszi. T. ház! A legközelebbi ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, az ülést ezennel bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 óra 40 perczkor.) 13*
