Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-307

B07. országos ülés 1894. márczius <V?«B, kedden. m eczet-ágy örökké ugyanaz marad, (Élénk tetszés és derültség a bal- és szélsőbalon. Halljuk! Hall­juk!) s innen érthető az, (Halljuk! Halljuk!) hogy ez a kompakt többség, ez az eczet-ágy semmiféle más elemeket nem óhajt magába fel­venni ; a rendszer 8 bennök gyökerezik, és ők iszonyodnak minden más elemmel való feválta­tásuktól, ők ott akarnak az üveg fenekén hűsölni s ott, fejlesztik isteni illatjukat, és a liberális el­savanyodást. (Élénk tetszés, derültség és éljenzés a bal- és szélsőbalon.) Ezért az a kétségbeesett ragaszkodás egymáshoz, ezért az a megható ön­szerelmük, mert tudják, hogy őket az ország­ban az ördög sem szereti. (Élénk tetszés a bal- és széhő baloldalon.) A ki támogatni kívánja a szabadelvű tör­vényjavaslatot, az is azt mondja, hogy kössé­tek meg vele a szöveteéget, mert még az ör­döggel is meg kellene azt tenni. Mert ez a liberális párt az az ördög, t. ház, a mely vi­szont ugyanazt mondja Kossuth Lajosról, hogy mi pedig az ördög szövetségét is elfogadjuk! ím, így fogadják el Kossuth Lajos szövetségét azok, a kik nyíltan nem merik bevallani vezé­reiknél, (Élénk tetszés és taps a bal- és szélső­balon.) s a kik Kossuth Lajos segítségét el­fogadják, de Kossuih nevét nem merik ajkukra venni. És miért, t. uraim? A tiz parancsolat egyike azt mondja, hogy; »Istennek nevét hiába föl ne vegyed«; Kossuth neve oly szent előt­tük, hogy csak ünnepnapon veszik ajkukra, a választások alatt, a kortesbutikokban, mikor nem hallják Bécsben, vagyis az ő mennyországukban. (Élénk tetszés a bal- és széhő buloldalon.) Én ezt a liberalizmust, t. ház, a legsöté­tebb politikai reakeziónak tartom; (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) ebben sem Deák Ferencz, sem Széchenyi, sem Kossuth lelke nem lakik, ez még mindig Tisza Kálmán hazajáró lelke, (Zajos tetszés a bal- és szélső baloldalon) azé a Tisza Kálmáné, a kinek megdönthetetlen dogmája ama liberalizmus, melyet e két szóval vall magáénak: »szent meggyőződésem«. (Élénk derültség a baloldalon.) Nekünk csak meggyőző­désünk van, s azért mi ultramontánok vagyunk; de neki szent még a meggyőződése is, és azért liberális. (Zajos derültség és taps bal felől. Felkiál­tások jobb felöl: Hogy volt!) T. képviselőház! A Tisza-korszak egy 15 éves régimet jelent, a melynél én egyöntetűbb korszakát nem ismerem Magyarország történei mének; (Igaz! bal felől.) mert ezen egyetlen egy korszak alatt komoly, nagy, életbevágó reform nem valósíttatott meg egy sem. (Úgy van! bal felöl.) Megkisértetett reakezionárius szellemben több, még pedig nemzetellenes, osztrák szellemű politikai tendeucziákkal, az keresztül is vitetett, a mennyire lehetett, mig az utolsó, a véderövitával Tisza kormányát is el nem sodorta. (Halljuk! Halljuk!) De, t. képviselőház, megmételyezték ezt az országot gyökereiben, meg politikai szeplőtlen­ségében, és én ma is vérző kebellel látom, hogy hova Sodortatott a mi függetlenségi pártunk, (Mozgás a szélső baloldalon.) melynek meg vagyok győződve legtisztább politikai becsületességéről, mert magam is ahhoz tartozom, és nem is fogom azt feledni. Én azért sajnálom azt a támogatást, mert előre látom — talán később kifejtendem beszédemben — mennyire vissza fog a kormány ezzel élni, és mily hálátlansággal fogja meg­torolni a közjogi kérdésekben, (Igaz! Úgy van! bal felöl. Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Én, t, képviselőház, nem hagyom el oly gyorsan a Tisza-korszakot, valamint Tisza Kál­mán sem vált meg egyhamar régiméjétől. (Hall­juk! Halljuk/) Hogy röviden végezzek: megméte­lyezte minden tekintetben ennek az országnak a virtuális erejét. De van-e borzasztóbb átok ural­mak következményeként ? Mert 30 év múlva, 50 év múlva még a családi politika, a hatalmi, egyéni, önző klikk-uralom stb. kisebb CSÍ pasait, átkait ki lehet heverni; ha hernyójárás volt, lesz talán második virágzás is az ezredéves fán, de egyet nem pótolhat semmi: (Halljuk!) a legnagyobb kifosztátt: a mit az országon elkövetett, a 15 évnek az elrablását. (Úgy van! bal felöl.) tizenöt békés évünk volt, t. képviselőház, hogy az alatt megteremtsük, alapjaiban legalább megvessük a jövő egységes nemzetiségű, független Magyar­országot, hogy a második évezredben legalább méltóképen léphessünk azon diadalív alá, a melyet terveznek. (Tetszés bal felől.) És most, valamint »tu felix Ausztria nube« úí>y Magyarországot is nKst házasítják, mig körűi más nemzetek mind kivívták önálló államiságukat és azt mondják, hogy a máso­dik ezredévre legalább méltó képpel, a pol­gári házassággal léptessünk azon diadalív alá, melyet szintén az Andrássy-út végére fognak fel­állítani. (Derültség bal felöl.) Hát azt az időt, azt a 15 évet és azt az azóta elmúlt majdnem teljes évtizedet, ezt adják vissza, ezt az itju korszakát a magyar alkotmányos életnek! Ue akkor a legridegebb jiegáczióval megtagadtak minden közeledést hozzánk, pedig a független­ségi pártot mindig kitüntette s támogatta Tisza Kálmán, elismerem, választások után. (Derültség bal felöl.) T. képviselőház! Hogy a szőnyegen forgó javaslathoz visszatérjek, (Halljuk! Halljuk!) ez a polgári házasság, a mint előttünk áll, Agy látszik, egy valódi kényelmes berendezése akar lenni az állam épületének, egy oly épületnek, a mely még nincs betetőzve. Ez a polgári házas­ság ágya fel yan sereivé, de még az eső na*

Next

/
Thumbnails
Contents