Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-317

SÍ 7. országos ülés 18M. márczius 19-én, hétfőm. 293 mint azok, a kik a törvényt meghozni hívatva vannak ? Az oly nagy megátalkodottsággal védelmezett és az ország szükségleteire és erkölcseire nézve idegen házassági reformjavaslat legközelebbi gyakorlati következménye aztán az fog lenni, hogy vallási pártokra szakad az ország, a mit^ mélyen kellene sajnálnunk. Körülbelül már most, is általános tusa jellegét öltötte magára a dolog az egyes hitfelekezetek között, Az sem szenved kétséget, hogy a jövő képviselőválasztások, ha hamarjában helyre- nem állítják a vallási békét, erős katliolikus pártot hoznak a képviselőházba. Mily következményeket fog ez maga után vonni, bizonyára nem szükséges közelebbről fejtegetnem. Látjuk már most is, mily szorult helyzetbe jutott a kormány, hogy vesztette el a majoritást tagjai egy részének kilépése által, s a függetlenségi és 48-as párt egyéneinek támogatására van átalva, (Egy hang a szélsőbalon: Egyeseinek?!) csakhogy házassági reformját nagy ügygyel-bajjal keresztíílvihesse a törvényhozók eme házában. (Igaz! Úgy van! a 'baloldalon.) Az egyházpolitika azonban lényegileg nem is jött szóba az utóbbi választásoknál. Mi történik tehát akkor, ha ez egyházpolitika fölött a választók ítélni fognak, és különösen a katliolikus választók? (Igaz! Úgy van! So baloldalon-) Meglátják, uraim, hogy ezek a.választások erős katliolikus pártot fognak ide hozni.' Nem mondom, hogy egy egységes politikai programmal biró párt lesz ez, nem gondolom, hogy szilárd szervezettel fog ez a párt bírni, de lesznek tagjai az összes többi pártkötelékekben, a kik, ha hitfelekezeti kérdésekről lesz szó, közös akczióra lépnek össze. Nagyon jól tudjuk, mily nagy és fontos szerepet játszottak egyes képviselőknek írásbeli és szóbeli rezerváíisai és ígéretei ebben a vitában, és játszanak még egyre, pedig" hát a múlt választásoknál tulajdonképen még nem is volt szó a polgári házasságról (Úgy van! bal felől.) Még most is majdnem naponta olvashatunk a lapokban reklamácziókat, melyeket katliolikus választók egyes képviselőkhöz' a választás előtt tett ígéretek meg nem tartása miatt az egyházpolitikát illetőleg intéznek. Mi lesz majd nkkor, ha üt a jövő választás órája és nem vonul a béke a választók kedélyébe? (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Tudakozódjanak csak a katholikus papság köreiben és csodadolgokat fognak- hallani. Bármily kellemetlenek legyenek is ezek a dolgok a fülnek, mégis' jó, ha malmost beszélünk róluk és számolunk velők. (Helyeslés a baloldalon ) A remény, hogy a katholikus papság beletörődik a meglevő tényékbe, nagyon csalékonynak fog bizonyulni. Az utalás más országokra nem állhat meg; mert a mi viszonyainkat az azoknak megfelelő mértékkel kell mérni. (Igaz! Úgy van! Helyeslés bal felől.) Egyébiránt még maga Bismarck is kénytelen volt utóvégre Canossába menni. Ha tehát, t. ház, ez a javaslat, mely a katholika egyház dogmáit sérti, törvénynyé lesz, hosszas és heves küzdelmekre lehetünk elkészülve, melyeknek árát az ország fizeti meg. Még súlyosabbakká válnak pedig e küzdelmek, ha a vallási momentummal a politikai momentum is karöltve fog haladni, mint ez azok után, a mit e vitában hívatott hangok a tervbe vett reform gyakorlati keresztűlvihetetlenségéről mondottak, egész határozottan feltehető. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Én nem akarok vétkes lenni a nemzet érdekeinek eme megkárosításában, s nem fogadhatom el a törvényjavaslatot sem általánosságban, sem részleteiben, de kijelentem, hogy elfogadok elvitázhatatlanúl nagyon zűrzavaros" házassági jogunk szabályozására czélzó minden olyan javaslatot, mely magába zárja a megkívántató biztosítékokat arra nézve, hogy a kormány által könnyelműen megzavart vallási béke helyreállít • tassék. Én ép oly szabadelvűnek tartom magamat, mint bárki más itt e házban, de az én szabadelvűségem nem megy odáig, hogy a hit, az erkölcsiség, a társadalmi morál erdekeit és ezzel együtt magyar hazám érdekeit is alája rendeljem. (Helyeslés a baloldalon.) Nevezzenek bár e miatt reakezionáriüsnak és ultramontánnak, vajmi keveset törődöm vele. Es a jövő, meg vagyok róla győződve, nekem és amaz elfogulatlanok millióinak, kik úgy gondolkoznak, mint én, fog igazat adni. Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés bal felől.) Bartók Lajos jegyző: Márkus József! Márkus József: T. ház! Miután ezen nagy és, mondhatom, tanálságos vitának végére jutottam, helyzetem részben előnyös, részben pedig hátrányos. Előnye abban áll, hogy (Halljuk! Bálijuk!) sokkal több vitatkozás! anyag áll rendelkezésemre, de mert időközben a vita folyamán a tárgy bonyolultabbá lett, (Halljuk! Halljuk!) sokkal több irányban is kell védekeznem. T. ház! Itt a házban és különösen a ház melléktermeiben, de még a sajtóban is az utóbbi napokban azt a vádat lehetett velünk szemben hallani, hogy mi a vitát készakarva húzzuk, vagyis obstruálni akarunk. Én részemről, t. ház, kijelentem, hogy ily mozgalomról mit sem tudok, (Úgy van! bal felől.) és a mi az én személyemet és felszólalásomat illeti, (Halljuk! Halljuk!) ennek igazolása ezéljából hivatkozom a múlt év nyarán választóim előtt tartott beszámoló beszédemre, melyben nyilt Ígéretet tettem arra nézve, hogy e törvényjavaslat tárgyalásakor e házban fel fogok szólalni. A mi már most e vádnak másik részét illeti