Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-316

31<>. országos ülés 1894. márczius 17-éji, szombaton. 289 hetnék, hogy a válaszadással a húsvét utáni időre maradnék, (Halljuk! Halljuk!) Hévizy János képviselő úr a »Nemzeti Iskola« czímű lap közleménye nyomán kérdést intézett hozzám a fővárosi VII. kerületi gimnáziumnál állítólag előfordult helytelenségek és visszaélések tárgyában. Kérdéseit négy pontba foglalta, elég részletesen, úgy, hogy, azt hiszem, legczélszerübben akkor cselekszem, ha pontonként adom meg a választ. (Halljuk!) Az első pontban a t. képviselő úr azt kérdi, hogy Dezső Béla ottani tanárnak a fegyelmi ügye minő eredménynyel végződött, illetőleg, miből áll a fegyelmi ítélet? A Dezső Béla tanár ellen megindított fegyelmi vizsgálat nyomán kiderült, hogy ez a tanár szorult anyagi viszonyai között több ízben tanítványai szülőitől is pénzt kölcsönzött, azt pedig részint rendetlenül, részint épen nem is fizette vissza. Habár enyhítő körülményként megállapíttatott az, hogy a nevezett tanár családjában előfordult igen gyakori betegeskedések vitték a tanárt erre az eljárásra, mégis, mivel az ily eljárás kétségkívül a tanári -tekintély csorbáját idézi elő, másrészt pedig visszás helyzetet teremt a tanár és tanítványai között, (Ügy van! a baloldalon.) a tanár ellen fegyelmi úton szigora rosszalás mondatott ki, egyúttal azonban intézkedés tétetett, hogy a tanár oly helyzetbe jusson, hogy tanulókkal közvetlenül ne érintkezhessek, t. i. áthelyeztem őt a kassai keríí • leti főigazgató mellé, a hol írnoki teendőket fog ezután végezni. (Helyeslés bal felől.) A t, képviselő urnak második kérdése az, hogy miért nem indíttatottt az egész eljárás a nevezett tanár ellen akkor, mikor az intézeti igazgató már múlt őszkor záró jelentését beterjesztette, és miért indíttatott meg az eljárás csak akkor, mikor külön panaszos feljelentés is érkezett a tanár ellen ? Ennek egyszerű magyarázata abból áll, hogy az igazgatónak záró jelentésében csak egész általánosságban volt mondva az, hogy a nevezett tanár rossz anyagi körülmények között van, és itt-ott adósságokat csinál. Ez magában véve természetesen fegyelmi eljárás alapjául még nem vétethetett, fegyelmileg csak akkor lehetett eljárni, mikor tényleg konkrét eseteket feiszámláló panasz feküdt előttem, a mikor aztán a fegyelmi eljárás azonnal meg is indíttatott. A t. képviselő úr harmadik kérdése abból áll, hogy mi eredményt mutat fel a vizsgálat, a mely az intézet igazgatója ellen volt intézve ? (Halljuk ! Halljuk!) Van szerencsém kijelenteni, t. ház, hogy az igazgató ellen panasz nem érkezvén be, az igazgató ellen vizsgálatot nem is lehetett elrendelni; de magánúton tudomásomra esvén az, KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XVII. KÖTET. hogy az intézetnek nem jelentéktelen adósságai vannak, szükségesnek tartottam pénztári vizsgálatot elrendelni, mely szakközegek közbejöttével igen részletesen, tiz évre visszamenőleg keresztül is vitetett. A pénztári vizsgálatnak az eredménye az, hogy hűtlen kezelésnek egyáltalán semmi nyoma, de konstatáltatotí egyúttal az is, hogy a számadások rendetlenül vezettettek, és konsíatáltatott az, hogy az intézet 3200 frtnyi összeggel tartozik felszerelési tárgyakért. Ennek ellensúlyozására szolgál az, hogy az igazgató már évek során át elmulasztotta szukczesszive a felállított párhuzamos osztályok felszerelésére szabáiyszerííleg járó 100 —100 frtnyi átalánynak utalványozását kérni; és mivel 29 ily párhuzamos osztály állíttatott fel az utóbbi években, a 3200 frtnyi tartozás fedezésére 2900 frt ténylegesen rendelkezésre áll, a még hiányzó 300 frt pedig a folyó évi átalányösszegből minden nehézség nélkül fedeztetni fog. Az igazgató, természetesen, komolyan megintetett, hogy ezen túl helyesebben és pontosabban vezesse a számadásokat, és fentartottam magamnak azt, hogy szükség esetén máskép alkalmazom őt, oly módon, hogy számadások vitelével nem lesz dolga. Végííl a t. képviselő úr negyedik kérdésében azt kívánja tudni, hogy a két másik tanárnak fegyelmi ügye, a ki Dezső tanáron kivűl fegyelmi vizsgálat alatt állt, miként, ért véget ? Egyikre vonatkozólag, t. képviselőház, kiderült az. hogy egy tanári értekezleten nem egészen józan állapotban jelent meg, a miért is őt fegyelmileg komoly ropszaláshan részesítettem. A másikra vonatkozólag pedig csak az derült Id, hogy itt-ott adósságai vannak, de korántsem az, hogy oly módon csinál adósságokat, a mely mód a tanári állással szerintem össze nem férő. Ennek folytán, ezen utolsó esetben, fegyelmi ítéletnek helye sem volt. Kimerítvén ekképen az általam követett eljárás ismertetését, kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Elnök: Hévizy János képviselő urat illeti a szó! Hévizy János: T. képviselőház! Nekem, mikor interpellácziómat megtettem, nem lehetett szándékom, hogy az intézetet minden ok nélkül meghurczoJjam a legnagyobb nyilvánosság előtt, különösen meghurczoljam az ország legnagyobb tekintélye, a törvényhozás előtt. Egyedüli czélom az volt, hogy az intézetről úgy szak-, mint napilapokban, tehát a nagyközönség fóruma előtt szárnyaló gyanúsító hírek megczáfoltassanak, és az intézet renomméja a maga tisztaságában visszaállíttassék; ezt pedig megköveteli 31